hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szövetség a sürgősségi ellátásért


Szövetség a sürgősségi ellátásért

| |
 

A sürgősségi ellátás nem szakma, hanem szemlélet – véli a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE), amelynek elnöke, dr. Berényi Tamás a múlt héten levélben kereste meg a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökét, Rácz Jenőt. Az Egyesület szerint ugyanis hiba, hogy a szakma képviselői csak lokálisan és nem a rendszer szintjén találkoznak a kórházvezetőkkel, így most szorosabb együttműködésre törekednének az MKSZ-szel, hogy végre a helyén kezeljék a sürgősséget, amely az MSOTKE szerint az egész ellátórendszert leképezi.

A sürgősségi ellátórendszer tervezett fejlesztésének koncepciója a Semmelweis Tervben is megfogalmazódott, a közös irányításra helyezve a hangsúlyt. A modell bevezetésével rövidülnének és egyértelművé válnának a betegutak, s kevesebb lenne az ellátórendszer felesleges igénybevétele. Az egykapus elv alapján működne mind a mentés, mind pedig a kórházi ellátás, az egészségügyi intézményekbe csak a sürgősségi osztályon keresztül lehetne bejutni, innen irányítanák tovább a betegeket a megfelelő ellátási szintre, osztályra.

Ugyanakkor az MSOTKE arra mutat rá, hogy a kórházi szakterületeket izolálják a menedzsmentből, véleményüket nem hallgatják meg. Bár azt elismerik, hogy a szakmapolitika évek óta jelöli a sürgősségi ellátás hangsúlyát, azonban mégsem támogatják azt fontosságának megfelelően, holott a sürgősségi ellátás nem egy szakterület, hanem egy, a Világban, így az EU-n belül is hangsúlyosan képviselt ellátási szemlélet, amely megoldást nyújthat a XXI. század egészségügyi ellátásával szemben állított kihívásokra.

A sürgősségi ellátás szemlélete olyan rendező elv, amely a hatékonyság javítását szolgálhatná. Ezzel szemben a mentősöktől, vagy a kórházi sürgősségi osztályok dolgozóitól elvárják, hogy ettől a szemlélettől idegen rendszerben magukra hagyatva strukturáló hatással bírjanak, rossz finanszírozás mellett. Nem kell a sürgősséget strukturáló szemléletként elfogadni, ám ebben az esetben ezt így kell megfogalmazni és más, világos alternatívát kell kijelölni – áll az MSOTKE levelében.

Az SBO-k a kórházi sürgősségi ellátás gyógyító, oktató és kutató fellegvárai, az egyetemi oktatáson belül a sürgősségi ellátás-oxyologia oktatása terén országos egységesítés szükséges – fogalmaz a Semmelweis Terv. Ezzel szemben az MSOTKE levelében arról ír, évtizedek óta nem támogatják a szakmai képzést, majd a humánerőforrás, a humán tőke hiányára hivatkozva vonják el a további támogatást a területtől, és hoznak a rendszert veszélyeztető ad hoc döntéseket. Mindez az egyesület szerint első sorban nem a sürgősségi orvostant képviselő elhívatottakkal szemben, hanem a betegekkel szemben inkorrekt.

A jól működő sürgősségi rendszerek széthullásához vezethet, hogy a válságmenedzselés közben elmarad a szakmai kommunikáció, a pontos helyzetelemzés és így az erre alapuló beavatkozás is hibás lesz. Pedig az MSOTKE szerint a válság egy pozitív kimenet lehetőségét is megteremti, de csak akkor, ha a vélt vagy valós rövidtávú érdekek mentén nem hagyják érintetlenül a belső hatékonyság javulását gátló struktúrákat.

A rossz tendenciák megállítása és egy egységes álláspont kialakítása érdekében fordult az MSOTKE a Kórházszövetséghez, mert úgy vélik, együttműködés nélkül nincs paradigmaváltás, nincs struktúra átalakítás, nincs innováció és nincs rendszer szintű sürgősségi ellátás sem.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-18


Kulcsszavak

sürgősségi ellátás, MSOTKE, MKSZ

Kapcsolódó anyagok

Infekciókontroll, higiénés protokoll alkalmazása az akut betegellátás területén

A betegfogadás és osztályozás folyamata, az ellátás sorrendjének meghatározása és ápolói kompetenciái a Sürgősségi osztályon

A gyermeksürgősségi ellátás ápolói szintű triage tevékenységének specialitásai és kompetenciái

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Szövetség a sürgősségi ellátásért