hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szócska: van jövő, csak meg kell küzdenünk érte


Szócska: van jövő, csak meg kell küzdenünk érte

| |
 

Eddig is megoldották a problémákat, így a megküzdés jegyében józan mértékletességet és kitartást kért az ágazat mindenszereplőjétől dr. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség XXV. Kongresszusán. A három napos, Siófokon megtartott rendezvény pénteki szakmai fórumán az is kiderült, az államtitkárság szívesen finanszírozná a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökéknek svéd tanulmányútját, hogy dr. Éger István láthassa: nem csak a magyarok várnak éveket egyes műtétekre.

A küzdelem állt Szócska Miklós expozéjának középpontjában, aki arról beszélt, benne él a „megküzdőkészség”. Küzdelemre kérte az ágazatban dolgozókat is, és arra, ne engedelmeskedjenek a kötelező depressziónak. Bár van ok lamentálásra, de a panaszkodás gyengíti a küzdőszellemet. Az „amíg csak fizetgetnek, addig csak dolgozgatunk” hozzáállás nem helyes, amúgy pedig a külföldön boldogulást keresők sem anyagi okokból mennek el, sokkal inkább az etikai problémák, a feudális viszonyok, és a szakmai hiányosságok miatt. „Nem tudok életpályát ígérni” – folytatta az államtitkár, de hozzátette azt is: ahogyan tavaly, úgy idén is lesz béremelés.


Népegészségügyi programelemek


A három éve tartó küzdelem első győzelmeként értékelte Szócska a stratégiai forrásteremtést, a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetését és az ÁFA emelését, amelyekből többek között a béremelés alapját is megteremtették. A NETA a népegészségügy számára is sikertörténet, legalábbis annak a felmérésnek a tükrében, amely szerint a cégek az adó hatálya alá tartózó, egészségtelen élelmiszerek harminc százalékát kivonták a forgalomból, és hetven százalékban csökkentették a termékek túlzott só- vagy cukortartalmát. Hamarosan újabb adóterheket rónak ki a transzzsírokat tartalmazó élelmiszerekre is, ami újabb bevételeket és egészségnyereséget jelent.

Fellélegezhetett az ország a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadása után – folytatta Szócska Miklós. Igaz, az év elején még felmerült: enyhítenének a szigorú regulán, az államtitkár most határozottan jelentette ki: nem nyitják meg a törvényt, hiszen a nemdohányzók kilencven, míg a füstölgők hatvan százaléka támogatja a jelenlegi szabályozást.

Több program is elindult, amelyeknek elemei népegészségügyi hatással bírnak. Az egységes informatikai rendszernek köszönhetően a védőnők által a gyermekekről gyűjtött adatokhoz a jövőben hozzáfér majd a háziorvos, a fogorvos, a házi gyerekgyógyász, így ennek megfelelően már kiskorban felmérheti az egyén egészségügyi kockázatait. Országszerte gyakorlattá válik a védőnői méhnyakszűrés, és erősítenék az emlődaganatok korai felismerésének rendszerét. A kiszűrt esetek kórházi többletkapacitás-igényének anyagi fedezetét is biztosítják – ígérte a szakpolitikus.

Tavaly februárban indult el a térségi Egészségfejlesztési Irodák (EFI) pályáztatása, azonban a 2012 őszére ígért eredményhirdetés továbbra is várat magára. Míg az államtitkár korábban arról beszélt, idén, az első negyedévben már működni fognak a kistérségi központok, a mai napig nem történt eredményhirdetés, egyetlen pályázó sem jutott pénzhez az ötmilliárd forintos keretből. Szócska Miklós immár nem is bocsátkozott jóslásokba az EFI-projekt indulását illetően.


Adatgyűjtéstől közbeszerzésig


A hatékony szervezeti intézményi forma kialakítása érdekében kell felszámolni a gazdasági társasági formában működő kórházakat – tért át az aktualitásokra az államtitkár, aki szerint a visszaalakítással újabb tíz milliárd forint adósságtól szabadulhat meg a rendszer. A munkaerő megtartásában motivációs tényező lehet az orvosok számára, hogy csak közalkalmazottként foglalkoztatnák őket, „a kollégák jobban szeretnek közalkalmazottként dolgozni, mint vállalkozóként” – vélekedett Szócska.

Az OEP szolgáltató jellegének erősítését szolgálja az e-Health program, amelynek lehetőségét a kiépítésre váró egységes ágazati informatikai rendszer teremti meg. Folyamatban van a diagnosztikai rendszer egységesítése, novemberre felállhat a telepatológiás kommunikációs rendszer kialakítása, amely komplex megoldásokat kínál az oktatásban és diagnosztikában egyaránt. Bár 2008-ban és 2009-ben 700 millió forintot költöttek el eszköztechnikai kontrollingra, ennek ellenére nem működik egységes rendszer, csak ad-hoc adatszolgáltatás és adatgyűjtés folyik az egészségügyben.

„Lehet vitázni egyes kérdésekben, de engem a jövő megoldásai érdekelnek” – mondta az államtitkár a közbeszerzések kapcsán, hangsúlyozva: a hálózatelemzésekből pontosan látszik, hogyan működnek a közbeszerzési rendszerek. Egy új világ taktikai elemeit alakítják ki a háttérben, mert ami most megy, az tovább nem tartható, mert nem a kórházak érdekeit szolgálja.


Mentés másként


Érintőlegesen, az április 8-án történt vezetőváltás részleteire nem kitérve szólt az államtitkár a sürgősségi ellátás átalakításáról. Mint mondta, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) nem csak szállítási feladatokat végez, hanem ellátási és logisztikai funkciói is vannak. Az előző ciklusokban többmilliárdos fejlesztés mellett úgy alakították át a sürgősségi betegellátást, hogy az ahhoz szükséges humán-erőforrásigényt nem mérték fel, most pedig ezzel együtt kell működésben tartani a rendszert.

Szintén az OMSZ kapta meg a központi háziorvosi ügyeleti rendszer szervezési feladatait, s bár megduplázták a központi ügyeletek számát, ám ezt a folyamatot az államtitkár lassúnak tartotta, ahogyan a sürgősségi akadémia felállítása késlekedett. Ez a lassúság indokolta dr. Mártai István, az OMSZ korábbi vezetőjének leváltását, akit dr. Burány Béla, a HM Állami Egészségügyi Központ sürgősségi osztályának vezető főorvosa váltott székében, tőle szakmai sebességváltást vár az államtitkár. Egyébként még az idén kikerülhet az önkormányzatok kötelező feladatai közül az alapellátási ügyelet megszervezésének kényszere, miközben az OEP is dolgozik az alapellátási ügyelet díjazásának módosításain.


Várólistavita


Nem kötelező elfogadnunk, hogy financiális okokból emberek nyomorodjanak meg – vetette fel a nézők sorából dr. Éger István, a MOK elnöke, aki jelezte: már öt-hat évvel ezelőtt, a várólisták bevezetésekor is tiltakoztak az ellen, hogy maradandó fogyatékosságot okozó betegségek kapcsán négy-nyolcszáz napot kelljen várakozni egyes beavatkozásokra. Arra kérte a jelenlévőket, összefogva lépjenek fel a betegek érdekében.

„Ha nem lenne elegendő a tagdíj, finanszírozok egy svéd vagy angliai utat, ahol tanulmányozhatja elnök úr az ottani várólistákat” – replikázott Szócska Miklós, aki szerint „ha pénzügyi okokból nyomorodnak meg emberek” az elnöknek kötelessége lenne feltennie a kérdést, hogy kollégái hány beteget operálnak meg a kórházi várólistáról, és mennyit annak megkerülésével. „Mielőtt bárki forradalmat hirdet, végezze el a saját dolgát” – szólt az államtitkári válasz.

„Úgy tudtam, a magyar jogrend kellően szigorú a várólisták tekintetében” – folytatta a párbeszédet Éger István, hozzátéve: nem fogadhatja el az államtitkár ajánlatát, egyrészt tisztában van az európai helyzettel, másrészt „nem érdemes ilyen tételekkel növelni a közkiadásokat”. Végül Szócska Miklós azzal zárta a szópárbajt, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium, a MKSZ, az OEP és az Államtitkárság részvételével tárgyalássorozatot kezdeményezett a várólisták csökkentésének lehetőségeiről.

Egyébként dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója a kongresszuson elhangzott előadásában azt mondta, a várólistán hetvenezer beteg várakozik különféle beavatkozásokra. Azonban az országos várólistát az intézmények teljesítményjelentéseivel összevetve olyan műtétek is szerepelnek a listán, amelyeket már elvégeztek, illetve néhány ezer esetben az operációt úgy csinálták meg, hogy az fel sem került a várólistára.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-04-20


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Szócska: van jövő, csak meg kell küzdenünk érte