Egészségügyi Nagy Adat Szövetséget alakítana dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki a szívós válságkezelés mellett folytatja a nemzeti egészségügyi szolgálat építését, és ebben az érintettek is támogatják. Minderről a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján beszélt a szakpolitikus. A pénteki, budapesti rendezvényen felszólaló dr. Mikola István, OECD nagykövet elmondta, sok mindent nem tud a most épülő egészségügyi rendszerről, de egy biztos: akár jó irányba megyünk, akár nem, a kapkodás, az irányváltás csak rosszat tehet az ágazatnak. Végig kell menni a megkezdett úton. Ez utóbbi megjegyzésével egyetértett az egészségügyért felelős államtitkár is. Ahogyan nem tudja, milyen egészségügyi rendszer épül Magyarországon, arra sem talál magyarázatot, miért nem került be az Alaptörvénybe a társadalombiztosítás elve – kezdte előadását Mikola István. Végig kell gondolni a TVK fenntarthatóságát is, hiszen míg az egyik intézmény a többletért dolgozik, a másikat agyonvágja a volumenkorlát, így nem adekvát a rendszer. Az elmúlt években nem sikerült érdekeltté tenni a munkaadókat abban, hogy hozzájáruljanak az egészségbiztosítási csomaghoz, és szintén elmaradt a magánforrások becsatornázása az ágazatba, amely alapvető fontosságú lenne, hangsúlyozottan nem vizitdíj formájában. Hol vannak az orvosok? – tette fel a kérdést a volt ágazati tárcavezető, hiányolva az egészségügyi konferencia résztvevői közül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselőit. Elmondta, a gyógyítók szerepe az Unió más országaiban egyre inkább felértékelődik, míg nálunk a szakmai és társadalmi támogatottság hiányában a háttérbe szorultak. Ahogy miniszterként korábban is, Mikola most is kiállt az orvosok jogállásának tisztázása mellett, mint mondta, a szerződéses jogviszony arra is lehetőséget adna, hogy csak a munkájukat jól végző orvosok maradjanak az ellátásban. Illúziók nélkül A válság nem ért véget, az átalakuló globalizációs folyamatokban azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a globális tudásláncok, amelyekből a magyarok sem maradhatnak ki. Mikola úgy vélte, az orvostudományból eredő tudástőkénkkel kell beépülnünk ezekbe a láncokba, hiszen tudományos produktumaink 70-80 százaléka innen ered. Nem volt és nem lesz prioritás az egészségügy Magyarországon sem, hiszen a gazdasági válság okán a legnagyobb növekedésindukáló szektorokba pumpálják a pénzt, így az egészségügy és a szociális területek sínylik meg leginkább a recessziót – folytatta az OECD nagykövet. Ezért aztán ne legyenek illúzióink, a közeljövőben nem várható drámai finanszírozási többlet az ágazatban, s fel kell számolni néhány korábban gyökeret vert vízióval is. Ahogyan nem hoz megtakarítást a fejlett technológiák alkalmazása, nem növeli az eredményességet a szolgáltatók közötti választási szabadság. Nem lehet spórolni a prevencióval sem, bár utóbbi legalább költséghatékony, s a népegészségügy területén vitathatatlan eredményeket értek el a Szócska Miklós nevével fémjelzett korszakban. Célzottan javítják a bajokat Azért vagyok a földön, hogy a magyar ember egészségesebb és egészségtudatosabb legyen, de nem csak a hazai, hanem a nemzetközi népegészségügyre is hatással leszünk – reflektált az ex-miniszter szavaira az államtitkár, és elmondta azt is, világszerte nagy érdeklődés kíséri innovatív forrásteremtő, a népegészségügyben áttörést hozó, szívós válságkezelő munkáját. Hasonlóképpen motivált, az újítások iránt nyitott kollégákat szeretne látni a rendszerben Szócska Miklós. Olyanokat, akik alkalmasak a gyógyturisztikai fejlesztésekben való részvételre, és klinikai kutatások elvégzésére. Nem tagadjuk a minőségi és hozzáférési problémákat, de ezekre célzottan tudnak válaszolni – mondta a szakpolitikus. Egyébként is a rossz véleményeket az egy-egy dolgozó kiégettségéből, fáradtságából eredő kommunikációs hibák táplálják, valamint az, hogy az ellátásokhoz való hozzáférés relatív értékelése negatív, holott sokkal jobban állunk ebben, mint néhány nyugat-európai ország, ahol akár kétszerannyi ideig várakoznak a betegek diagnosztikára, terápiára, mint nálunk. Alátámasztott támogatottság? A szívós válságkezelő munkának köszönhető az is, hogy valós bevétel növekedést értek el az ágazatban, amiből lehetőség nyílt az egészségügyben dolgozók bérének emelésére, mindeközben lefektették a nemzeti egészségügyi szolgálat alapját, amelyet a betegútmenedzsment, az egységes protokollok, a központosított közbeszerzések, a kapacitásszervezés, valamint az egységes, nemzeti e-Health stratégia biztosít. Érzi szívós munkája támogatottságát az államtitkár, ennek megerősítéseként ismertette a Nézőpont Intézet elmúlt napokban készült felmérését. Bár a mintavétel módszertanáról és a megkérdezettek számáról, köréről nem szólt a beszámolóban, az kiderült, hogy a népegészségügyi kampány „kezd átmenni” a köztudatba, ahogyan a gyógyszerárak csökkentésre és a nemdohányzók védelmében tett erőfeszítésekre is sokan felfigyeltek. Bár a Semmelweis Tervet leginkább csak az ágazati szereplők ismerik, a felmérésben megkérdezett orvosok és szakdolgozók 74 százaléka egyetért az abban megfogalmazottakkal, 68 százalékuk üdvözölte az erősödő állami felelősségvállalást, az államosítást pedig egyértelműen helyesnek tartották a válaszadók. Mindez Szócska Miklós szerint vitathatatlanul jelzi a nemzeti egészségügyi szolgálat támogatottságát, s azt, hogy a változtatásban érintettek hajlandóak lesznek ezen az úton továbbmenni. Jövőkép és küldetés Most a szervezés, az összhangteremtés, a népegészségügyi mozgósítás korszaka jön. Az államtitkárság azon dolgozik, hogy ismeretterjesztéssel, képzésekkel segítsék a polgárokat az egészségmegőrzésben, ösztönözve őket, hogy vállaljanak felelősséget saját egészségükért. Ahogy a szakpolitikus fogalmazott: „egy földi életükért”. A transzparencia, és a társadalmi mozgósítás jegyében a Nemzeti Betegfórum (NBF) és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) közösen hozzák létre a Semmelweis Garancia Pecsétet, amelyet azok a szervezetek, alapítványok kaphatnak majd meg, amelyek valóban a társadalmi szolidaritás jegyében tevékenykednek az egészségügy civil támogatásáért. Legyünk adatnagyhatalom! – javasolta Szócska Miklós a konferencián, és bejelentette, hogy januárban tárgyalásokat kezdeményeznek a gyógyszeripar, az orvos- és mobiltechnika, valamint az informatikai szektor képviselőivel az Egészségügyi Nagy Adat Szövetség létrehozásáról. Az iparpolitikai együttműködés megkötése már a jövő év első negyedévében megtörténik. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-12-07