hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szócska: partizánból edényfoltozó


Tarcza Orsolya
| |
 

Míg néhány héttel korábban partizánnak titulálta saját magát az egészségügyért felelős államtitkár, addig a Világgazdaság című napilap által szervezett csütörtöki, budapesti konferencián úgy fogalmazott, hogy az egészségügy ütött-kopott edényén igyekszik befoltozni a lukakat, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Szócska Miklós ismertette a struktúraátalakítás jelenleg zajló folyamatait, bejelentette a rezidenseknek kiírt első, ám nem utolsó ösztöndíjprogram sikeres lezárását, mint ahogyan azt is, hogy jövőre a népegészségügyi termékdíj felét szánják az ágazati dolgozók bérének rendezésére, igaz, korábban több ízben bejelentették, hogy azt teljes egészében az egészségügybe, s első sorban a bérekre szánják.

Miközben folyik az ésszerűsítés és rendszertisztítás, párhuzamosan olyan kulcsfontosságú események is zajlanak, mint rendszer átalakítás jogi hátterének kidolgozása, a progresszivitási szintek meghatározása és a menedzsmentfejlesztés. Mindezek közben az alapellátás megerősítésén is gőzerővel dolgozik az ágazati vezetés. A megyei és fővárosi intézmények átvételéhez szükséges jogszabályok a Parlament előtt vannak, azok elfogadása nem az egészségügyi tárca hibájából csúszik – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a szintén elfogadás alatt álló egészségügyi salátatörvény számos eleméből elősejlenek az új rendszer körvonalai, amelyeket az ellenzék is több ponton támogat.

Nem csak az állami gondoskodás alá vételről született döntés, hanem az intézmények adósságállományának átvételéről is, igaz, annak kezelési módjáról még nem határoztak. Az minden esetre biztos, hogy a kisebb és nagyobb beszállítók is számíthatnak arra, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek velük a hátralékokról a tudatos adósságrendezés érdekében.

A korábban zajló viták ellenére Szócska szerint teljesen egyértelmű volt, hogy az intézmények felügyelete az ágazathoz került, s nem a kormányhivatalokhoz. Átadás-átvétel folyamatát a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezeti, ám ebben az állami szervek képviselői és a tárca szakemberei is részt vesznek. Míg a tulajdonjog az államhoz, a vagyonkezelés a GYEMSZI-hez kerül. Csak a szeptember 1. után keletkezett kötelezettségvállalásokat veszik át az intézményekkel egy időben. Mint korábban többször, az államtitkár ismét hangsúlyozta, boszorkányüldözés nem lesz, azonban a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó tisztújítás igen, amelybe „akár személyi szinten is beavatkozhat a tárca”.

A kórházak átvétele mellett folyamatosan történik az intézményi funkcióváltás és integráció, az új rendszer három irányítói a GYEMSZI, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal lesznek, amelyek meghatározott feladatokat látnak el egymás mellett. Jövő év március végére kidolgozzák az új struktúra területi ellátási kötelezettségi és kapacitástérképét, az azt követő egy hónapban az OEP már erre alapozva köti meg az új finanszírozási szerződéseket az ellátókkal. Az államtitkárság által kidolgozott ütemterv szerint 2012. május 1-től az új rendszer működőképesen feláll.

Száz aktív ágyas intézmény marad talpon az új rendszerben a jelenlegi 120-ból, eddig összesen 17 funkcióváltó intézményről tudni, egyelőre 16 vidéki és egy budapesti kórház alakul át. Az államtitkár beszámolója szerint többen önként váltanak át az eddigitől eltérő ellátási formákra, így egynapos sebészeti, vagy krónikus ellátást nyújtanak a jövőben. De van olyan kórház is, amely szociális gondoskodást kínál a későbbiekben az aktív ágyak helyett.

A folyamat nem ad hoc jelleggel történik, hanem az ellátási szükségletek alapján. Az átalakítások miatt elbocsátásokkal nem számol a tárca, „de azt mindenkinek be kell látnia, hogy nem lehet hat helyen fél csapattal fenntartani az ügyeletet” – fogalmazott Szócska Miklós, aki szerint ezeket a szétaprózott feladatokat koncentrálni kell. Bizonyos szakmák amúgy is térségi központokba kerülnek, a jól definiált progresszivitási szintek azonban az egységes ellátást biztosítják, s kiigazítják a jelenleg meglévő területi egyenlőtlenségeket. A fél év múlva felálló új térséghatárokat településenként, szakmánként és progresszivitási szintenként határozzák meg, az elérhetőség idejét is szem előtt tartva, lefedve a bevált betegutakat.

A humánerőforrás krízist, a bérek rendezését továbbra is a népegészségügyi termékadóból fedeznék. Bár idén 3 milliárdos bevétellel számoltak a közteherből, ám a legfrissebb számítások szerint ez nem teljesül, így idén 2,4 milliárd forint jut majd a bérpótlékok kiegészítésére. A jövő évi költségvetés tervezésekor 20 milliárd forintot reméltek a csipszadóból, azonban a jelenlegi szabályozás értelmében már csak 15 milliárdot remélhetnek bevételként. Ezért várhatóan kiszélesítik az ezzel az adóval terhelt áruk körét, az állam így 30 milliárdos többletforrással számol, ám mint kiderült, a korábban hangoztatott tervekkel ellentétben ennek csupán a felét, 15 milliárdot fordítanak az egészségügyben dolgozók bérére.

A rezidensek helyzetének orvoslása továbbra is a Markusovszky Lajos Ösztöndíjrendszer a megoldás az államtitkár szerint. Az eredetileg 600 főre kiírt pályázat „betelt, 524-en nyertek” – jelentette be a szakállamtitkár. Hogy a maradék 76 helyet miért nem töltötték fel, arra az ezt firtató kérdés ellenére sem érkezett válasz. További kétszáz pályázó rezidensnek már nem tudtak helyet biztosítani, de a jövőben hasonló módon kívánják megoldani gyakorló orvosok bérproblémáit. Hamarosan újabb, uniós forrásokra alapozott pályázatot indítanak mintegy 9 milliárd forintból, a rezidensek mellett a szakorvosok, szakdolgozók bérét is uniós keretből, pályázati rendszerben kívánják bővíteni.

Az alapellátás megújítása már tavaly elkezdődött, ennek jogszabályi hátterét szintén a most benyújtott salátatörvény adja, amelyben a praxisjoggal kapcsolatos szabályozás már megjelent. Létrehozták a praxisalapot, amely a diákhitelhez hasonlóan működve segíti majd hozzá a fiatal kollégákat a praxisok megvételéhez, ezzel egyidejűleg támogatva az idősebb kollégák kilépését a rendszerből. Az ellátatlan körzetek praxisainak betöltését a Svájci Alap forrásaiból kívánják megoldani.

A háziorvosok kapuőri szerepének megerősítése mellett betegútszervezési feladatokat is kapnak, az ügyeleti rendszer átalakítása őket is érinteni fogja, itt ugyanis a mentőké lesz a főszerep. Az alapellátás továbbra is önkormányzati felelősség, az állam azonban egységesíti a háziorvosokkal kötendő szerződéseket az alapellátók védelmében. Bár az adótörvényekben nem tudtak kivételt tenni a vállalkozó háziorvosok esetében sem a helyi iparűzési adófizetési kötelezettség alól, Szócska azt ígérte, akár egyenként keresi meg a polgármestereket annak érdekében, hogy meggyőzze őket arról, hogy az IPÁ-t az ellátás megerősítésére fordítsák.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, „éppen a lukas edényt próbálja befoltozni”, hogy minél kevesebb veszteség érje az egészségügyet. Olyan modelleken is dolgoznak, amelyeknek köszönhetően az egyes szakmákban dolgozók további jövedelemhez jutnak az ágazaton belül. Az egészségügyben dolgozók „mélységes depressziójával” tisztában van, nem tagadja a problémákat, éppen ezért nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatva igyekszik megoldani a krízist, próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben nem csak az ágazat, de az ország túlélése is az aprómunkán múlik. „Ezeket az időket át kell vészelni, miközben tiszta erőből foltozom az edényt” – fogalmazott Szócska Miklós, hozzátéve, az egészségügy átszervezése nem egyéjszakás kaland, hanem tudatos, módszeres folyamat.

eLitMed.hu
2011-11-18

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Szócska: partizánból edényfoltozó