hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szócska: egészségfejlesztés központú lesz az alapellátás


Szócska: egészségfejlesztés központú lesz az alapellátás

| |
 

Újabb Egészségfejlesztési Iroda (EFI) bejáratán vágott szalagot az egészségügyért felelős államtitkár. A frissen felújított, bicskei EFI megnyitójára csütörtök délelőtt érkezett dr. Szócska Miklós, dr. Kovács József, a Parlament Egészségügyi Bizottsága elnökének kíséretében, aki megnyitó beszédében azt mondta, a kormány az elmúlt időszakban hétmilliárd forintot fordított arra, hogy a lakosság lakhelyéhez közel tudjon felkeresni olyan tanácsadást, ahol segítséget kap egészségi problémáinak megoldásában. Lapunk Szócska Miklóst az EFI-hálózatról kérdezte.

– Lassan mind az ötvennyolc EFI-ben elkezdődött a munka, de az irodahálózat nem fedi le az ország teljes területét. Mi lesz azokon a helyeken a népegészségügyi programokkal, ahol nincs Egészségfejlesztési Iroda?

– Előbb-utóbb ott is lesz. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében két évvel ezelőtt indítottuk el a hátrányos helyzetű kistérségekben az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramot. Ott háziorvosi csoportpraxisok alakultak, amelyek EFI jellegű tevékenységet folytatnak majd. A most induló irodák az egészségfejlesztési hálózat kialakításának első ütemét jelentik, a 2014-2020-as uniós periódusban újabbak megnyitását tervezzük.

– Miközben a mostani hét éves ciklusban jóval kevesebbet fordíthatnak az egészségügyre?

– Ha csak az ágazatra nevesített bontásokat nézzük, akkor igen, de a társadalmi felzárkóztatási és egyéb programokban az ilyen jellegű tevékenységre jut majd pénz.

– A már említett Svájci-projekt a háziorvosokra épül, anyagi ösztönzőkkel támogatva az egészségmegőrzést szolgáló feladatok ellátását. Az EFI-k esetében azonban nem így van. Ez nem lesz hátrány a programban?

– A háziorvosokat mindenképpen be fogják vonni az EFI-k munkájába. Az alapellátás tízmilliárd forintos finanszírozás emeléséből a fogorvosok a szájüregi rákszűrésre kaptak többletforrást, és a háziorvosi praxisközösségek kialakítását 250 millió forinttal támogatjuk. Így összefogva a szükségleteknek megfelelően tudnak szakembereket, akár dietetikust vagy gyógytornászt foglalkoztatni. A rendszer kezd átállni az egészségfejlesztés központú tevékenységre, ami az alapellátás fejlesztésének új eleme.

– Szintén a Svájci projekt kapcsán merült fel, hogy a kiszűrt betegek gyógyítása nehézségekbe ütközött a területen működő ellátók szűkös TVK-ja miatt. Az EFI-k esetében kalkuláltak ezzel?

– Lesz többletkapacitás, ezt a vastagbélszűrési programnál is biztosítottuk.

– Igen, egy három megyében futó pilotprogram esetében…

– Az intézményekhez érkező többletfinanszírozási elemek azt célozzák, hogy másutt is legyen erre forrás, és közben folyamatosan monitorozzuk a szűréseket.

– Az EFI-k feladata népegészségügyi adatok gyűjtése is, legalábbis erről beszélt korábban Léder László, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója. Hová kerülnek az itt összegyűjtött adatok?

– A Svájci-projekt keretében már kifejlesztettünk egy információs rendszert, ehhez hasonló programok lesznek elérhetőek az EFI-k és a háziorvosok számára is. Az anyagok országosan hozzáférhetővé válnak, a technikai specifikáció már létezik.

– A különféle szervezett szűréseken részt vevő páciensei névsorát egy évben egyszer most is megkapja a háziorvos, az eredményt viszont nem látja.

– Néhány héten belül bemutatjuk a rendszert, amelynek köszönhetően a háziorvos azt is láthatja, melyik betegét hívják be emlőszűrésre, továbbá eljut hozzá a vizsgálat eredménye is. Az egyedi adatok lehívását egyébként a betegek is használhatják majd saját adataik letöltésénél.


Hálózatot szerveznek


Az EFI-k kialakítására szánt hétmilliárd forintból a leghátrányosabb kistérségekben 18 nyertes projekt 80-125 millió forint közötti támogatást nyert, míg a közép-, nyugat- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban negyven EFI alakulhatott, 92-125 millió forint közötti támogatásból.

Az uniós forrás két éven át fedezi az EFI-k hálózatszervezési, egészségi állapot felmérési, életmód és prevenciós tanácsadási, közösségi egészségfejlesztő programszervezési feladatainak költségeit. A kormányzat tervei szerint azonban a most kiépülő hálózat hosszú távon is fennmarad, a harmadik évtől az Egészségügyi Alapból lesz pénz a működtetésükre, bár az öt éves fenntarthatóságot a pályázónak kellett vállalnia, amelyek leginkább alapellátási és szakellátási intézmények, néhány esetben pedig önkormányzatok.

Az irodák vezetői között van orvos, de túlnyomó részben diplomás ápolók, egészségfejlesztők, pszichológusok vagy gyógytornászok irányítják a teameket. Az egészségfejlesztési munkába a házorvosokat, védőnőket, az önkormányzatok munkatársait, a kormányhivatalok népegészségügyi szerveinél dolgozókat, családgondozókat is be kell vonni, együttműködve az adott térségben folyó népegészségügyi programokkal, betegklubokkal. Az EFI-knek meg kell jelenniük a közösségi színtereken, tanácsadással, egészségút-szervezéssel kell foglalkozniuk.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-13


Kulcsszavak

egészségfejlesztés, EFI, szűrés

Kapcsolódó anyagok

Fáradékonyság - tünet vagy mellékhatás?

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

A közösségi ápolók kompetenciái, kiterjesztési lehetőségek a ceglédi felnőtt-háziorvosi praxisokban

Vírusinfekciók az onkológiai kezelés alatt

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Szócska: egészségfejlesztés központú lesz az alapellátás