hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szeretik a szakdolgozók Szócskát


Szeretik a szakdolgozók Szócskát

| |
 

Az egészségügyi szakdolgozók még legalább 40 hónapig szívesen látnák Szócska Miklóst az államtitkári székben, igaz, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szombati nagygyűlésén a felszólalók sok problémával szembesítették a szakpolitikust. Mintegy négyezren, köztük ápolók, szakasszisztensek, és mentősök írták alá azt a nyílt levelet, amelyet a kormánynak és a szakminisztériumnak is eljuttat a MESZK vezetősége, de Szócska Miklós személyesen is kézhez kapta azt a rendezvényen, ahol többek között arra is ígéretet tett, orvosi és szakdolgozói munkahelyek nem vésznek el, esetenként azonban „átalakulnak”. Mint fogalmazott: ők nem rombolnak, mint a korábbi „sültbolond” ágazati vezetők, hanem tudatosan építkeznek.

Elégedetlenség, kilátástalanság, kiégettség – ezekkel a szavakkal jellemezte a nagygyűlés hangulatát a MESZK elnöke, Balogh Zoltán szombati sajtótájékoztatóján. A bértárgyalásokon – amelyekből még több fordulóra is számít a kamara vezetője – következetesen fogják képviselni azt a követelésüket, amely szerint ágazati bértábla alapján kell meghatározni az egészségügyben dolgozók fizetését és pótlékait, figyelembe véve a szakképesítést és a pályán eltöltött évek számát. A most életbe lépett garantált bérminimum – a szakdolgozók 80 százaléka ezt kapja – feszültségeket okozott, hiszen az érettségi nélkül, néhány hónapos tanfolyamot végzett segédápoló ugyanannyit visz haza, mint az évtizedek óta a pályán lévő, több év alatt szakképesítést szerző kollégája. Szócska Miklós ígérvénye szerint lesz ilyen bértábla: „az erre vonatkozó javaslatok reálisak” – jelentette ki.

Garanciákat várnak a szakdolgozók a kormánytól arra is, hogy a nyáron életbe lépő, új Munka Törvénykönyv miatti pótlékkiesés, így a jövedelmek csökkenése őket nem érinti majd. Ezért még a törvény életbe lépése előtt kérik egy, az ágazatra vonatkozó szabályozás elkészítését, amely alapján az éjszakai és délutáni műszakpótlékok legalább a mai szinten maradnak az egészségügyben. Bár Szócska ígéretet tett arra, hogy az ágazati szabályozás és a munkajogi törvény egy időben lép hatályba, Balogh Zoltán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „bízom benne, hogy az államtitkárság tartja majd az ígéretét”.

Veszélybe kerül a biztonságos betegellátás, amennyiben a most kidolgozás alatt álló minimumfeltételek meghatározásakor a döntéshozók nem fogalmaznak korrektül a személyi és tárgyi feltételek tekintetében – sorolta a MESZK elnöke, hozzátéve, hogy ahogyan az orvosoknál már van, úgy a szakdolgozók esetében is eljött az ideje a hiányszakmák lajstromba vételének, ám felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak asszisztenciahiány van, de megfelelő szakképző helyek sem minden esetben állnak rendelkezésre.

Az alapellátásban dolgozó mintegy 16 ezer munkavállaló marad ki első körben a központi béremelésekből, amely így mintegy 68 ezer szakdolgozót érint majd. Egy háziorvos mellett dolgozó szakasszisztens a folyosón szegezte a kérdést az államtitkárnak, hogy ők mikor számíthatnak bármilyen emelésre, hiszen, mint mondta, az alapellátásba juttatott bérkompenzációból az orvos mellett dolgozó szakszemélyzetnek sok esetben nem jutott egy fillér sem. Míg Szócska erre úgy reagált: „ugye azt nem mondja, hogy ez is az én hibám?”, addig Balogh Zoltán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az alapellátásban dolgozók nem részesülnek a béremelésből”, szerinte azonban az ágazati bértábla erre is megoldást jelenthet, hiszen a családorvos mellett dolgozók többségét minimálbérért foglalkoztatják. Ugyanakkor hozzátette, míg a legutóbbi bérkompenzációból a 69 ezer szakdolgozónak összesen 5,6 milliárd forint jutott, addig a 6700 háziorvosi praxis között 3,5 milliárd forint került szétosztásra ugyanezzel a címkével.

A képzési rendszer átalakítására, javítására látják a szándékot a szakpolitika részéről, ám az átstruktúrálódó rendszerben a kórházi menedzsmentek csak óvatosan tudnak pályázni ezekre a képzésekre, hiszen egyelőre senki nem látja világosan, milyen rendszerben és milyen munkakörben fognak tudni elhelyezkedni a szakdolgozóik – mondta Balogh Zoltán. A legnagyobb hiátus ápolókból, szakápolókból van, ugyanakkor az ő képzésük tart legtovább, ezért nincs idő a pályázatok elmulasztására. Szócska Miklós szerint azonban már mind a nyolc térségben nyilvános, hogy mely intézmények milyen profillal és kapacitásokkal fog működni. Információink szerint ennek ellenére az államtitkárság az uniós pályázatok maximális kihasználása érdekében segítséget nyújtana az ápolási igazgatóknak, amelyet várhatóan a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) kapnak majd meg.

Betöltetlen állások tucatjai várnak szakdolgozókra a közép-magyarországi régióban, ám éppen ez a terület az, amelyet kizárnak a konvergencia program keretében pályázható, új munkavállalók foglalkoztatását lehetővé tevő projektekből. A MESZK elnöke szerint hasonló koncepció szerint az országnak ezen a területén is forrásokat kellene biztosítani a foglalkoztatásra.

„Nem lesznek elbocsátások, csak átszervezések” – fogalmazott az ágazati munkaerő megtartását firtató kérdésekre reflektálva Szócska Miklós, aki szerint az egészségpolitika felelőssége, hogy ne romboljon, márpedig ők, a korábbi „sültbolond” ágazati vezetőkkel ellentétben tudatosan építenek. Az „intézmény nem szűnik meg, csak átalakul” szlogenre hajazó megfogalmazást a szakpolitikus úgy magyarázta, létszámleépítésre semmilyen körülmények között nem kerülhet sor, hiszen mind orvosból, mind szakdolgozókból hiány van az ágazatban, ezért „gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki megtalálja a munkáját.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-03-04


Kulcsszavak

MESZK, ágazati bértábla, béremelés, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Szeretik a szakdolgozók Szócskát