hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán


Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

| |
 

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Hirtelen szívhalál – a leginkább sokkoló hír a közvéleménynek és a szakmának egyaránt, amikor az egészségesnek gondolt, edzett sportoló a pályán esik össze. Talán ez az egyik legriasztóbb jelzés, hogy még a legerősebb szervezetűnek gondolt versenyzőkre is fokozottan figyelni kell. Az állandó és alapos felügyelet azonban nemcsak életet menthet, idejekorán észlelhet bármilyen rendellenességet, de a sportolók teljesítményét is jelentősen javíthatja.

Csaknem tíz éve dolgozik a városmajori klinika a sportolók szűrésén. A 2008-ban indult programban ma már évente több mint ötszáz élsportoló és amatőr sportembert vizsgálnak valamennyi korosztályból, ez a szám pedig folyamatosan bővül. A Magyar Kardiológusok Társaságának idei, jubileumi konferenciáján részletes beszámolót mutattak be a jelenlévő szakembereknek, ezzel is népszerűsítve kezdeményezésüket, hogy az ország mind több pontján induljon ehhez hasonló munka.

,, Dr. Merkely Béla professzor úr szorgalmazta nagyon, hogy kezdjünk bele ebbe a munkába. Így indult el támogatási pénzből az a sportolói szűrőprogram, amelyben az általános sportorvosi vizsgálatnál szélesebb körű ellenőrzést végzünk. "A sportolók hirtelen szívhalálának hátterében álló szívbetegségek alapos szűrővizsgálattal az esetek nagy részében felismerhetők, így a végzetes események többsége megelőzhető. Ilyen részletes kardiológiai vizsgálathoz tartozik egy alapos anamnézis felvétel, a beteg, a sportoló és a sportoló családjának története. Azaz milyen betegségek fordultak elő a családban, akadt-e eszméletvesztés, korai szívhalál, koszorúér-betegség, genetikus szívizom-betegség. Ilyen és ehhez hasonló, célzott irányú kérdésekkel a felmérést a sportorvos is rutinszerűen elvégzi. A klinikán az anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat és nyugalmi EKG mellett készül terheléses vizsgálat és szívultrahang is, amely vizsgálatokkal már a legtöbb strukturális szívproblémát ki lehet mutatni és a sportadaptációs változásokból az illető edzettségéről is információkkal szolgálhatnak. Akadnak a sportolókra jellemző, nem kóros eltérések, viszont akadnak olyanok, amelyek egyértelműen szívbetegségre utalnak. Tehát ha az alap vizsgálatok során eltérést találunk, akkor gondolni kell arra, hogy a vizsgálatot folytatni kell. A kardiológusnál valamennyi ilyen esetben szív ultrahang vizsgálat történik. Ez a vizsgálat nemcsak a szív strukturális paramétereiről, pl. a szív üregméreteiről vagy a billentyűk állapotáról ad képet, de a szív működésében megfigyelhető esetleges eltéréseket is kiszűri. A kétes esetekben a szív MR-vizsgálat rendkívül fontos, a szívizomzatról és a szív működéséről a legpontosabb információkkal szolgáló vizsgálati modalitás számunkra”—mondja dr. Kiss Orsolya, a sport kardiológiai profil vezetője, aki az egyik előadást prezentálta a konferencián. ,,A szűrésünknek több vonala is van, egyrészt a panaszmentes sportolókat ellenőrizzük folyamatosan, másrészt azok is ide kerülnek, akiknél bármilyen probléma felmerül. Azt mondhatom, hogy szerencsére ritka, hogy valakit el kellene tiltani a sportolástól valamilyen diagnosztizált súlyos szívbetegség kapcsán. Gyakoribb viszont egyes szív- érrendszeri rizikófaktorok, vagy egyéb, a sportteljesítményt rontó rendellenességek felismerése. Ezek a tényezők nemcsak hatékonyan kiszűrhetők, de rövid időn belül orvosolhatók is. Legyen az magas vérnyomás, vashiány okozta vérszegénység, de akár szokatlan szívdobogás érzéssel járó szívritmuszavar, a sportolóink nagy része megfelelő kezelés és rendszeres kardiológiai ellenőrzés mellett folytathatja az edzéseit és a versenyzést.”— folytatta a szakember.

Míg a fiatalok körében a hirtelen szívhalál hátterében többnyire öröklődő szívbetegségek állnak, 35 év feletti sportolóknál már a koszorúér betegség a hirtelen halál leggyakoribb oka. Nagyon fontos tehát az idősebb sportolóknál a koszorúér betegség jeleinek keresése, időbeli felismerése, és szükség esetén a betegség kezelése, esetleg a sporttevékenység korlátozása.

,,A szívhalál kialakulásához nagyon sok tényező együttes jelenlétére van szükség. Az egyik ok, hogy ehhez a szívizom struktúrában kell lennie vagy valamilyen nyomon követhető anatómiai eltérésnek, mondjuk egy koszorúér-betegséget követő infarktus miatt kialakult hegnek, vagy szívizom-elfajulásnak, vagy vele született, genetikus defektusnak. A tragédiához kell egy kiváltó faktor, egy indító esemény is. A fokozott fizikai terhelésnek kitett sportolóknál az edzés és a versenyek alatt kialakuló fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás strukturális vagy elektromos szívbetegség fennállása esetén az élsport során akár a felkészülés szakaszában, akár a versenyek alatt életveszélyes ritmuszavarok kiváltó tényezője lehet, és megtörténhetnek a tragédiák. Olasz kutatók megállapítása szerint az élsportolók hirtelen szívhalál előfordulásának gyakorisága körülbelül ötszöröse, mint az átlagos, ugyanolyan korú népesség körében. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a sport káros az egészségre. Nagyon alacsony hirtelen szívhalál valószínűséggel kell számolni, ha a nem sportoló, egészséges, fiatal sportolóknál a szám elenyésző, és ennek a nagyon elenyésző esetszámnak is csak a kismértékű növekedését tapasztaljuk sportolóknál. A kiváltó okok döntő többsége azonban jól kimutatható” —hangsúlyozza ismét Kiss Orsolya, aki szerint sokszor maguk a sportolók, az edzők vagy a csapatorvosok is már korán érzékelik, ha probléma van. A legfontosabb, hogy bármilyen, főként sportterhelés során jelentkező panasszal, pl. edzés során fellépő szokatlan légszomj, ájulás érzés vagy eszméletvesztés esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ugyanakkor a vizsgálataink a panaszmentes sportolók edzéstervezésében, a sportolók teljesítményének javításában is nagy segítséget nyújthatnak. A légzésfunkció vizsgálattal kiegészített terhelés, az ún. spiroergometriás vizsgálat információkkal szolgál a sportoló edzés felkészülésének sikerességéről, képet ad az aktuális edzettségi állapotról. Meghatározza a keringési- és a légző rendszer, valamint az anyagcsere sporthoz való alkalmazkodásának állapotát, kiszűri a még gyenge, fejleszthető pontokat. ,,Lehetőség szerint minden ilyen szűrés után egyeztetünk a csapat orvosaival és az edzőkkel is, és úgy beszéljük meg a teendőket. A női vízilabda válogatottat például rendszeresen, fél-egy évente vizsgáljuk, náluk tökéletesen tudjuk követni a változásokat és azonnal tudunk lépni. Látjuk, ha a teljesítményben visszaesés van, vagy a sportoló nem tud fejlődni, ilyen esetekben együtt keressük az okokat és a megoldás lehetőségét. Például közösen módosítunk az edzésterven, mert lehet, hogy a sportoló aktuális állapotához nem megfelelő a felkészülési program”—mondja a szakember, aki azt szorgalmazza, hogy az ország minél több pontján legyen elérhető a mostaninál sokkal alaposabb szűrőprogram, ahová valamennyi élsportoló, amatőr, veterán, vagy fiatal eljuthat.

És hogy mit kell tudni a sportolók szívéről? Pontosan úgy néz ki, mint a testük és az izomzatuk, szóval éppen olyan kisportolt. ,,A sportoló szív adaptálódik, sokkal nagyobb munkára képes, mint az aktív mozgást nem végzőké. Ennek az alkalmazkodási folyamatnak vannak speciális jelei, a szív megnagyobbodik, esetenként a falai is megvastagodnak, a paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhetően a pulzusszám lecsökken. Amikor a fizikai aktivitás csökken, ez az állapot részben visszaáll, az pedig egy jelzés lehet a kardiológusoknak, ha ez mégsem történik meg, akkor ugyanis más okok állhatnak a szív állapotának a hátterében”— teszi még hozzá a doktornő.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2017.június


Kulcsszavak

sportorvoslás, kardiológia, FINA, szűrés

Kapcsolódó anyagok

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Izolált szisztolés hypertonia előfordulása hazánkban lakossági szűrővizsgálat alapján

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább


Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább