hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Save the NIH!


Save the NIH!

| |
 

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. A tudomány hagyományosan politikasemleges, most azonban úgy érezték, hogy határozott állásfoglalásra van szükség mind a politikai vezetés, mind a közvélemény felé.

„Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték. De a tüntetők az átlagember számára könnyebben átélhető tudományos vívmányokról se feledkeztek meg. „Szereted a sört? Köszönd az élesztőnek és a tudósoknak!” Vagy az ismert Beyonce-számot parafrazeálva: „Who run the world? Nerds.” („Kik működtetik a világot? A könyvmolyok.”) A transzparenseken olvasható volt azoknak a betegségeknek a neve is, amelyek az oltásoknak hála már nem jelentenek veszélyt. De az olvadó jégtáblán szomorkodó transzparens-jegesmedve képe is mutatta, hogy globális jelentőségű kérdésekről van szó.

A tüntetés kiváltó oka Donald Trump tudományellenes attitűdje volt. Közismert az új amerikai elnök véleménye, hogy a globális felmelegedés csak kacsa, összeesküvés-elmélet, az oltások pedig veszélyesek. Olyan kabinettagokat választott maga köré, akiknek hasonló a beállítottsága (és érdekeltsége), majd olyan költségvetést irányzott elő, amely például 18%-kal csökkenti a NIH vagy 31%-kal az EPA forrásait. Az utóbbi az USA kormányának legfontosabb olyan ügynöksége, amely az orvosbiológiai és egészséget érintő kutatásokért felelős. Az Környezetvédelmi Hivatal pedig többek között a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozást végzi, célja az emberi egészség védelme a természeti erőforrások megőrzésének révén. Március végén Trump pont ennek a hivatalnak az épületében írta alá azt a rendeletét, amellyel visszavonta elődje, Barack Obama környezetvédelmi intézkedéseit. Szabad utat nyitva újra a szénbányászatnak és az üvegházhatást erősítő anyagok kibocsátásának.

Nem csoda, hogy Trump köreinek tudomány- és környezetvédelem-ellenessége – amelynek hátterében egyértelmű gazdasági okok állnak – szorosan összefonódik a Trumpot kritizáló választópolgárok szemében. A tudomány melletti demonstrációt ezért kötötték össze a Föld Napjával, és a tüntetést szervezését az Earth Day Network végezte.

A felvonulás köré egy sor kísérő megmozdulás szerveződött. A Washington szívében lévő nemzeti parkban, a National Mallban előadássorozatot is tartottak, és Amerika más városaiban, Európában és Ázsiában is számos demonstrációt szerveztek. Bizonyos helyszíneken konkrét, helyi vonatkozása is volt a tüntetésnek. A Fehér Ház földnapi közleményében nem említette a demonstrálókat, de az üzenete egyértelműen nekik szólt: a tudományt lényegi fontosságúnak nevezte a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem szempontjából, elkötelezettnek mondva a kormányzatot a környezeti kockázatok kutatása iránt.

A demonstráció ellenzői attól tartottak, hogy a megmozdulás mélyíteni fogja a szakadékot Trump és a tudomány támogatói között. Szerintük elképzelhető, hogy a konzervatív oldal a tudomány önmagáért való kiállását liberális szimpátiatüntetésként fogja értelmezni, ami a következő évekre megnehezítheti a tudományos intézmények kapcsolatait más szereplőkkel.

A tüntetés szervezői szerint viszont nagyon fontos, hogy a tudomány kilépjen a komfortzónájából, és megjelenjen a széles nyilvánosság előtt. Olyan tényezővé kell válnia, amelyet a kormányzatok is tiszteletben tartanak, és nem tagadhatják le többé a jelentőségét. Hatékonyan kell képviselnie a tudományos és technikai fejlődés minden ismeretét, de azt is, amit a fejlődés veszélyeiről mostanáig megtanultunk. A demonstráció másik lényeges célja az volt, hogy a széles közvéleményt ráébressze: a tudományos kutatás létfontosságú. Az amerikai szakértők attól tartanak ugyanis, hogy Trump kijelentései az átlagemberek tudományba vetett hitét is megrendítik. (Ami például a vakcinaimmunitás kérdésében már Trump előtt is egyre gyengült, az oltásellenesség elszabadult trendjének köszönhetően.) De szerencsére bőven vannak, akik máshogyan gondolkodnak. Több idős ember például azért ment ki tüntetni, hogy az unokáikra is élhető Föld maradjon.

eLitMed.hu
2017. május 02.


Kulcsszavak

NIH, EPA, tudomány, politika, Donald Trump

Kapcsolódó anyagok

Magyarországi dialízisstatisztika. Változó trendek a renalis epidemiológiában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább