hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Régen dédelgetett debreceni tervek



| |
 

Kormánypárti képviselők (Kósa Lajos, Halász László, dr. Pósán László és hozzájuk később csatlakozva Kucsák László) a közelmúltban nyújtották be az „Egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról” szóló törvényjavaslatukat (T/12339.). Az abban foglaltak úgy tűnik, szöges ellentétben állnak az egészségügyi államtitkárság, több mint fél éve kidolgozás és tárgyalás alatt álló, eddig ismertté vált terveivel.

Bár a Debreceni Egyetem idei évnyitóján Palkovics László, oktatási államtitkár már tett félreérthetetlen utalásokat az orvostudományi egyetemeknél várható változásokra, akkor még senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget a mondandójának. „Jelenleg azzal a ténnyel szembesülünk a magyarországi orvosképzés kapcsán, hogy a külföldi hallgatók az elméleti képzést követően elhagyják a hazai egyetemeket, és a képzést más egyetemen folytatják. Ezen a tendencián változtatni kell egyrészt infrastruktúra-fejlesztéssel, bővítéssel, korszerűsítéssel, másrészt pedig az egyetemhez tartozó, az egyetem szakmai irányítása alatt álló intézménytípus létrehozásával” – mondta éppen aznap az államtitkár, amikor Kósáék benyújtották a törvényjavaslatukat. Megjegyzendő, hogy a négy politikus közül egyiknek sincs semmilyen egészségügyi szakmai kötődése.

Régen dédelgetett debreceni tervek
Palkovics bejelentését is jóval megelőzte Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, aki már, egy idén februári, Hajdú-Bihari Naplónak adott interjújában beszélt arról – bár akkoriban még csak a debreceni orvosképzés átalakítását helyezte kilátásba – hogy „: Törvénymódosításra várunk. A miniszter által előírt menetrend első lépése az, hogy a tárcavezető a Kenézy Kórházat a Debreceni Egyetem fenntartásába adja. Ehhez az egészségügyi törvényt módosítani kell, a működéshez pedig a felsőoktatási törvényt is. …Ami biztos: az integráció az elején nem lesz olcsóbb, hosszú távon igen, de, hogy a betegellátás jobb lesz, az garantált.” Ennek szellemében, még a törvényjavaslat benyújtása előtt, Kisvárdán egy képzőközpontot nyitottak, ahol idén szeptember óta oktatnak. A minisztérium azt kérte az egyetemi szenátustól, hogy vizsgálja meg: ebben az oktató centrumban az angol mellett lenne-e lehetőség az orosznyelvű képzésre is. Ennek célja feltehetően a reménybeli, nagy számban megjelenő ukrán medikusok oktatása volna. Az említett debreceni nyilatkozatok szerint tehát, már év eleje óta, az EMMI tudtával, az egyetemi kórházcentrumok kialakításának tervén dolgoztak, ám, az egészségügyi államtitkárság mintha erről mit sem tudott volna. Legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből, hogy vezetője nyár elején szuperkórházak létrehozását helyezte kilátásba, az általa elmondott tervek szerint vidéken öt-hat, a fővárosban 3-4 ilyen centrumot terveztek. Ekkor még szó sem esett egyetemek által vezetett, az államtitkárság hatásköréből kiemelt óriási centrumokról. Pedig, a most benyújtott törvényjavaslatból világosan az derül ki, hogy országszerte egyetemi kórházcentrumokat szándékoznak létrehozni. „Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem,...szervezeti egységként egyetemi kórházat működtethet.” A működtetést és az azzal járó jogköröket a jogszabály (az egészségügyet irányító hatóságtól) átruházza az egyetem vezetésére. Így például a szakmai feladatokat, a működtetés és gazdálkodás hatásköreit a rektorokra, illetve a kancellárokra ruházza át. Az egyetemi kórház létrehozásának feltételei a tervezet szerint:” csak olyan költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alakítható át, amely tekintetében a beolvadás időpontjában az egyesítésben résztvevő egészségügyi felsőoktatási intézmény „felett egy adott egyetem rektora és kancellárja már gyakorolja a minisztériumtól átruházott középirányítói vezetői hatáskört. Egyes, szakmai berkekből érkező hírek szerint egy-egy egyetemi gyógyító centrumhoz akár 6-8000 betegágy is tartozhatna.

A gyógyítás, mint kulturális téma?
E gyógyító monstrumok gazdálkodásáról a jogalkotó így rendelkezne: a működtetés bevételeit és kiadásait az államkincstár alszámláján vezetnék. A munkáltatói jogot a rektor, a gazdálkodással összefüggőket pedig a kancellár gyakorolja. Ágazati pletykák szerint, a nyolc országos intézményt is beolvasztanák az egyetemi centrumba, és az EMMI-ben az eddigi egészségügyi államtitkárságtól átkerülnének a Palkovics vezette oktatási államtitkársághoz. Ezt a lehetőséget látszik alátámasztani az a tény is, hogy a Kósáék által beterjesztett indítványt nem a kórház- és egészségügyben illetékes Népjóléti, hanem helyette (a témához aligha értő) Kulturális parlamenti bizottság tárgyalta, fűzött hozzá nyolcpontos módosító javaslatot és nyilvánította parlamenti vitára alkalmasnak. A parlamenti vitában Pósán képviselő által elmondott előterjesztésből az is kiderült, hogy a jövőben kormányrendelet intézkedik majd arról, hogy az egyetemek mely kórházakat integrálhatják. „Természetesen a hozzá kapcsolódó szervezeti és egyéb dolgokat is érinti, és ami a legeslegfontosabb mindezekkel kapcsolatosan, hogy mely kórházakból lehet egyetemi kórház. Az nem egy egyetemnek a saját szuverén döntéseként jelenik meg és nem egy kórház saját döntéseként születik meg, hanem ez szigorúan a magyar egészségügyi ellátórendszer egészéhez illeszkedően, kormányrendeletben nevesítetten, konkrétan történne, és lényegében az egészségügyért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter jóváhagyása és szakmai felügyelete mellett.”- magyarázta az előterjesztő.

A javaslatot támogatandó, felszólalt Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is: „Nyilvánvalóan itt nem az egyetemek által ellátott betegellátási terület ‑ legyen ez jellemezve akár a tvk-val, akár a tekkel, akár hbcs-vel ‑ a fontos, hanem az, hogy (a medikus) milyen módon jut hozzá ahhoz a tapasztalathoz, amit itt egyébként előállítunk…Ahhoz azonban, hogy az orvostudományi egyetemeken ne csak a klinikán folyó és egyébként alapvetően magas progresszivitású ellátást lássa ‑ tehát egy szívműtét, ez egy nagyon fontos eleme az orvosképzésnek, viszont egy orvos élete során viszonylag kevés szívműtétet lát ‑, ennél több olyan invazív, vagy noninvazív beavatkozással fog viszont találkozni, ami mondjuk, egy stentnek a beépítése, amit szintén gyakorolni kell, ehhez viszont tudja nyilván, a portfólió szélesítésére van szükség.” – vázolta felszólalásában a szívműtétről és egyéb gyógyító eljárásokról alkotott elképzeléseit az oktatási államtitkár. Jellemző volt a helyzet abszurditására, a kaotikus tervek körül kialakult éles véleménykülönbségekre, hogy a magyar egészségügy egyik legfontosabb és leghatékonyabban működő részéről, a klinikai gyógyító munka alapvető átalakításáról folyó parlamenti vitában, a témában legilletékesebb és szakmailag leginkább kompetens egészségügyi államtitkárság részéről senki sem vett részt.

Senkinek sem hiányzik a szakmai vélemény?
Érdeklődtünk a Magyar Kórházszövetségnél, mint ugyancsak illetékes és érintett szervezetnél, nekik vajon mi az álláspontjuk a tervezett átszervezésről. Szerettünk volna néhány fontos kérdésre választ kapni, például erre: miként történhetett meg, hogy a szakma „háta mögött” olyan politikusok álltak elő egy ilyen javaslattal, akik (szakmai képzettség híján) inkompetensek az ágazat működéséről, annak szabályairól, követelményeiről szóló kérdésekben? Ráadásul olyan tartalmú indítvánnyal álltak elő, amely tartalmában teljesen szembe megy a szakma által több mint fél éve egyeztetés alatt álló elképzelésekkel? Továbbá hogyan irányíthat egy-egy ilyen óriási intézményt olyan egyetemi vezetés, amelynek tagjai többségében nem orvosok, nem egészségügyi közgazdászok, vagyis a szakmán kívülállók? Vagy: mi a kormány szándéka azokkal a kórházakkal, amelyeket nem fogadnak be az egyetemek? Elsorvadnak, vegetálnak majd? Mi lesz a centrumokba beolvasztandó kórházak eddigi menedzsmentjével, gazdasági szakembereivel, hiszen ezeknek az intézményeknek a gazdálkodását azok az egyetemi kancellárok veszik át, akik többségükben a bankszakmából, a rendészet területéről, esetleg agrármérnöki végzettséggel ülnek jelenleg a hivatalukban? Miből akarják működtetni ezt a gigantikus rendszert, ha a jövő évi állami költségvetés oktatási fejezetében erre jelenleg semmilyen elkülönített keret sem fedezhető fel? Esetleg – feladatátadásra való hivatkozással – további forrásokat vonnak ki az egészségügyi büdzséből? Kérdéseink sajnos megválaszolatlanok maradtak, mert mint megtudtuk, az MKSZ-t a tervvel, illetve szakmai egyeztetés szándékával eddig senki sem kereste, így hivatalos úton semmit sem tudnak a tervbe vett változtatásokról. Eddigi információik a sajtóból és az ágazati szereplők között terjedő hírmorzsákból származnak. Ettől függetlenül a szövetség vezetősége tárgyalt már a témáról és – amennyiben erre kormányzati felkérés érkezik – a javaslat véleményezése céljából alakítanak majd egy munkacsoportot. Erre persze a gyakorlatban aligha kerül sor, hiszen a javaslatot a parlament már letárgyalta, csupán az azt szentesítő végszavazás nem történt még meg. Feltehetően hamarosan erre is sor kerül és annak záró rendelkezése szerint a kihirdetést követő másnap, már hatályba is lép.

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2016.október


Kulcsszavak

egészségpolitika, Debrecen, kormány

Kapcsolódó anyagok

Jól működött, ezért megszüntetik?

Régen dédelgetett debreceni tervek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább


Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább