TARTALOM

 VISSZA

 


Pszichiátriai diagnózis


Pszichiátriai diagnózis

| |
 

Nem kívánt reagálni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pszichiátriai ellátást feltérképező vizsgálatának eredményeire Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az ÁSZ csütörtöki sajtótájékoztatója után, amelyen bemutatták a tanulmányt, az egészségügyért felelős államtitkárság azt közölte, a kormány elrendelte az új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését. Úgy tűnik azonban, ennek munkálatai elég lassan haladnak, hiszen a szakpolitikusok két éve beszélnek az OPAI felállításáról, ám az egyelőre várat magára. Pedig Szócska Miklós államtitkár tavaly júniusban, a Parlament egészségügyi bizottságának ülésén azt mondta: „hamarosan elkészülhet az új intézet megvalósíthatóságának tervezete”.

Nagy hiba volt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása – derült ki a számvevők vizsgálódásának nyomán, amely a pszichiátria helyzetének változásait vette górcső alá a 2006-2011 közötti időszakban. A WHO szerint a pszichés megbetegedések száma olyannyira megnőtt, hogy mára népbetegség lett, hazánkban pedig a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők általános állapota rosszabb, mint az Unió többi országában – indokolta a vizsgálat miértjeit Makkai Mária az ÁSZ felügyeleti vezetője. 2006-2010 között a megtakarítás reményében átalakítás és kapacitáscsökkentés történt a pszichiátriai ellátásban. A reform jegyében 11 kórházban szűnt meg az aktív ellátás, bezárták a pszichiátria csúcsintézményét, az OPNI-t, feladatai más kórházakba kerültek. Az ÁSZ szakemberei arra keresték a választ, valóban, költséghatékonyabb lett-e mindezek után az ellátás.

Az öngyilkosságok számában tendenciózus emelkedés van, hosszúak a várólisták, az OPNI bezárása pedig a szakmai előkészítés hiánya miatt hiba volt. Így egyértelműen megállapítható, hogy nem jött létre a hatékonyabb rendszer – állapította meg Böröcz Imre, a vizsgálat vezetője, hiszen tizenegy vizsgált indikátorból kilenc a helyzet romlását bizonyítja. Míg az aktív ágyak száma 2006-ban 3881 volt, 2011 szeptemberében már csak 3026. Ugyanebben az időszakban csupán 208 ággyal növelték a rehabilitációs és krónikus ágyszámot. Az adatok szerint ugyancsak nem valósult meg az a 2007-es terv, mely szerint a járóbeteg ellátás megerősítésével pótolnák a kieső aktív kapacitásokat.


A pszichiátriai betegellátásra fordított finanszírozás az intézményi struktúra átalakítása után csökkent - forrás: OEP




Romlott a pszichiátriai ellátás költséghatékonysága és eredményessége, sem a Népegészségügyi, sem a Gyermekegészségügyi Programban meghatározott célok nem teljesültek – áll a számvevők intézkedést igénylő megállapításai között. Itt szerepel az is, hogy az egészségügyi és szociális ellátások kapacitásai nem összehangoltak, a betegregiszterek hiányában azt sem lehet tudni, hány pszichiátriai beteg van hazánkban. Hiányos az ellátásszervezés, így kiegyenlítetlen a hozzáférés.

További nehézségeket jelent, hogy hiányzik a megfelelő szakembergárda, a területen dolgozó orvosok és ápolók száma nagy arányban csökkent 2007 után. Míg a fekvőbetegellátásban 2006-ban 423 pszichiáter gyógyított, 2009-ben már csak 375. A szakápolók száma ugyanebben az időszakban 675 fővel csökkent. A gondozóhálózatból 150 orvos, asszisztens, pszichológus és szakgondozó tűnt el három év alatt. Különösen kevés a gyermekpszichiáter és a képzett szakápoló.

Az elmúlt években számos szervezet, többek között az ombudsman több ízben is vizsgálta a pszichiátriai ellátás helyzetét. A szakminiszterhez is eljuttatott észrevételek – s most az ÁSZ vizsgálat is – mind a terület sürgősen orvosolandó problémáira hívták fel a figyelmet. A Semmelweis Terv is célul tűzte ki a „szétzilált, korábban világszínvonalú pszichiátriai ellátórendszer megerősítését”.

A szakállamtitkárság is látja a pszichiátriai ellátás hiányait, amelyekről két éve beszél. Cserháti Péter helyettes államtitkár 2010 júniusában úgy vélte, a problémák gyökere az OPNI bezárása, amely után a tisztességes szakmai átszervezés nem történt meg. Nem csak az ágyszámok csökkentek, hanem szakemberek kerültek ki a rendszerből, egyes területeken megszűnt a stroke és az addiktológiai ellátás, a krónikus pszichiátriai betegek sorsa megoldatlan, a gyermekkorúak kezelése nehézkes. Cserháti már akkor tragikusnak nevezte a helyzetet a romló öngyilkossági statisztikák, a kiugróan sok alkoholbeteg, s a kiemelkedő nyugtató és antidepresszáns forgalom ismeretében.

Néhány hónappal később, 2010 decemberében Cserháti Péter már arról beszélt, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztetve a jövőben elsődleges lesz a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése, és egy magas biztonsági fokozatú osztály kialakítása is, ami minden valószínűséggel egy új, a Budakeszi úton létrehozandó 205 ágyas pszichiátriai központban alakítanak majd ki. Akkor dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatójaként arra figyelmeztetett, hogy az idő sürget, „már holnaptól életbe kellene léptetni az intézkedéseket”, pénzt kell biztosítani az ellátás újraindításához, s a legjobban annak örülne, ha a szakma által támogatott, új pszichiátriai központ már az OPNI megszüntetésének 4. évfordulóján, 2011. április 1-én megnyílhatna.

Ez azonban a mai napig nem történt meg, bár egy évvel ezelőtt, amikor a kormány programként elfogadta a Semmelweis Tervet, Szócska Miklós arról beszélt, hogy „hamarosan elkészülhet az OPAI megvalósíthatóságának tervezete.”

Egy évvel később, az ÁSZ vizsgálati eredményeinek ismertetése után az egészségügyi államtitkárság azt közölte: a Semmelweis Terv alapján a kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amelyben elrendelte az új OPAI megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, kiemelt figyelmet fordítva a magas biztonságú és elmemegfigyelő részleg kialakítására.

A pszichiátriát is érintő 2007-es egészségügyi reform célja, hogy minél kevesebb ráfordítással hatékonyabb rendszert hozzanak létre: nem sikerült. Az ÁSZ szerint mind a szakterület, mind pedig a betegek rosszabbul jártak. Mivel az erőforrás miniszter nem tett észrevételeket a vizsgálat eredményeit illetően, Böröcz Imre úgy vélte, elfogadták megállapításaikat, s ennek tükrében megteszik a szükséges lépéseket.

A Számvevőszék jelentése.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-15

Kulcsszavak

pszichiátria, OPNI, OPAI

Kapcsolódó anyagok

Shared decision making a gyógyszerelésben

Miért fontos és etikus a szorongó beteg gyógykezelése?

Ökopszichiátria

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Pszichiátriai diagnózis