hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Praxisközösségek ereje


Praxisközösségek ereje

| |
 

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik. Évente közel 7000 korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel. Ezzel szemben ma közel félmillió embernek nincs biztosítva lakóhelyén háziorvosi ellátás, ha semmi sem változik, 2025-re 2,5 millióan maradnak ,,kapuőr” nélkül.

Lezárult a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 3,7 milliárd forintos támogatással 2012-ben indult alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégiót fogott át, 4 praxisközösséget hoztak létre 24 praxis önkéntes csatlakozásával. Mindezt azért, hogy megmutassák, miként lehetne az alapellátást fejleszteni, s miként lehetne a praxisközösségek kialakításával és a prevenciós szolgáltatások bővítésével hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának javításához. Az alapvetően a területi egyenlőtlenségek leküzdésére indított kezdeményezés úgy tűnik, a világon egyedülálló eredményeket hozott: ugyan a népegészségügyi szempontból nagyon rövid – mindössze négyéves periódus rövid a tényleges hatások lemérésére, már most megdöbbentő számokat produkált az egészen új rendszer.

,,A mára világhírűvé vált finn észak-karéliai népegészségügyi programnak 10 év után kellett eredményeket felmutatnia, nekünk négy év után volt szükséges ezt letennünk az asztalra. Már ez a rövid idő is egyértelműen komoly sikereket hozott. A 40 ezer főt érintő programban ez idő alatt 200 000 ellátás történt, vagyis az érintettek átlagosan ötször vettek igénybe praxisközösségi szolgáltatást. Az aktvitást mutatja az is, hogy a lakosság 80 százalékánál végezték el egészségi állapot felmérését, ami nagyban köszönhető a népegészségügyi koordinátoroknak és a toborzásban segítkező – helyi lakosságból kiválasztott – segéd-egészségőröknek. Ők voltak azok, aki sikeresen mozgósítottak a roma lakosság körében is. Ez nemzetközi viszonylatban is példátlan” – sorolja az eredményeket dr. Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője. ,,Ez egy 40 perces vizsgálat, mint egy menedzserszűrés, amelynek köszönhetően nagyon sok magas vérnyomást diagnosztizáltunk, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított hipertóniás betegek számát, továbbá számos cukor-, vagy daganatos beteget emeltünk ki. Alapvetően négyféle kategóriába soroltuk a résztvevőket. Voltak az egészségesek, akiknek egészségfejlesztési programokat nyújtottunk. A rizikóállapotban lévők számára a szakemberek életmód tanácsadást biztosítottak, segítve a kockázat csökkentését. A szűrés során a betegségeket nagyobb részt panaszmentes állapotban fedezték fel, de gyakori volt olyan betegségek feltalálása is, ami korábban ismert volt, csak a páciens nem járt vele gondozásra”– folytatta a szakember. Szerinte a projektnek köszönhetően ezek a területek, ahol akár 13 évvel rövidebb életkorra is számíthatnak az itt élők, esélyt kaptak arra, hogy ledolgozzák a hátrányukat. ,,Fontos, hogy a jó gyakorlatot mielőbb kiterjesszük legalább a mintegy 1000, hátrányos helyzetű települést ellátó praxisra és a hozzájuk tartozó lakosságra. Ennek a forrásigénye 6-7 milliárd forint, ami jelentősen képes csökkenteni az itt élők esélyegyenlőtlenségét. Ezen felül elengedhetetlen a legsérülékenyebb területeken működő praxisok kiemelt finanszírozása. Egyértelműen látszik, hogy praxisközösségben közösen dolgozó dietetikus, gyógytornász, népegészségügyi szakember, pszichológus kiemelkedően javítja az alapellátás kapuőri szerepét. A munkát az alacsony iskolázottságú lakosság körében úgynevezett segéd-egészségőr támogathatja. A működési forma nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, de tanulunk is egymástól, és tehermentesít is”– tette hozzá Papp Magor, aki szerint a helyzet most azért is drámai, mert miközben arányaiban sok a betöltetlen praxis, az ellátatlan terület. Európában Magyarországon a legmagasabb a orvos-beteg találkozások száma: míg nálunk évente átlagosan 12 találkozás jön létre, addig például Svédországban mindössze három.

A projektzáró fórumon Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy a stroke és az infarktus területén a kumulatív incidencia jelentősen javult: az első esetében 24, a másodiknál 41 százalékosra becsülik a relatív kockázat csökkenését. Szerinte 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni a programot, 2020-25-re a háziorvosi helyzet miatt muszáj lépni: ez a tény és a projekt sikere indokolja a modellprogram kiterjesztését – érvelt Sinkó Eszter, aki szerint az országos kiterjesztéshez szükséges 35 milliárd forint „nem pénz" a látványos eredmények tükrében.

Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ugyan az eredményekről szkeptikusabban nyilatkozott, igaz, azt az idő rövidségével is indokolta, annyit azért elismert: az érintett lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjében drámai áttörést ugyan nem tudtak elérni, de csökkent az elutasító magatartás. Leginkább a kezelt hipertóniások körében javult a helyzet. Vannak nyereségek, szögezte le, de kérdés, hogy ki tudják-e bontani a rendszert potenciális nyereséget nyújtó szolgáltatásokra. Erre azonban égető szükség van, szintén az ő számításai szerint évente 6800 korai, vagyis 65 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálesetet lehetne megelőzni.

És néhány szomorú adat, ami miatt konganak a vészharangok: a 2010-ben dolgozó háziorvosok egyhatoda már nem dolgozik praxisban. 75 százaléka azért, mert kiszállt, 25 százaléka azért, mert meghalt, az elhunyt háziorvosok közel fele nem élte meg a 65 éves kort sem. A jelenlegi orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalék idősebb 70 évesnél, 26 százalékuk fiatalabb 50-nél, míg alig kilenc százalékuk az, aki még a 40-et nem töltötte be. A fiatalokat pedig egyáltalán nem vonzza a háziorvosi pálya. A rezidensek, medikusok körében végzett felmérés egyértelműen ezt bizonyítja. A változáshoz Papp Magor szerint több dologra lenne szükség: tovább növelni a praxisok finanszírozását, a hátrányos helyzetű településeken nettó 800-900 ezer forint orvosi bér az, ami segítené az üres praxisok betöltését. Ellátási biztonságot nyújthat – a fiatal orvosok számára vonzó – praxisközösségi működés, amiben a lehetséges kompetenciabővülésen túl csapatmunka is segítheti a pályakezdést. Külön kiemelte azt, hogy az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt igényel a házi orvoslás: a jelenlegi orvosi képzésben ugyanis mindössze két hét az, amiben ilyen elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016.február 27.


Kulcsszavak

háziorvos, hátrányos térség, praxisközösség, segéd-egészségőr

Kapcsolódó anyagok

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

Praxisközösségek ereje

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

1.,   Dobó Katalin mondta   2017. Március 04., Szombat 10:11:31
Ha ilyen pozitív a mérleg, központi intézkedések, forrás kéne a folyamatos megvalósításhoz. Van?
Megjegyzés: semmilyen szakmai érvvel nem indokolható döntés alapján a hatodéves orvosok két hetes háziorvosi gyakorlatát egy hétre rövidítették. A cikkben szereplő információ korábbi gyakorlaton alapul.
A gyakorlati munka, a készségek tanulása szempontjából ez a gyakorlat egyedülálló a képzésben, mert egy orvos mellett van folyamatosan egy medikus, sajnos, most mmár csak egy héten keresztül a praxisban..
Dobó Katalin, (oktató) gyakorló háziorvos

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

A legfrissebb, tavaly márciusi demográfiai adatokat az Eurostat tavaly év végén hozta nyilvánosságra. Abból feketén-fehéren kiderül, hogy a magyarok, hosszú idő után, megint rosszabb kilátásokkal indulnak az életbe: 1993-óta, tavaly első ízben csökkent a születéskor várható élettartam.

Tovább


Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Tovább


A borítékok mindennemű csúsztatása

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a "borítékok mindennemű csúsztatását" is nevezzék törvénysértőnek —ne legyen mód munkaadói engedéllyel sem a felmentésre.

Tovább


Mostohagyerek az iskola-egészségügy

A Miniszterelnökség, bürokrácia csökkentésként elhíresült projektjének következő lépcsője, újabb négy egészségügyi alapintézmény, április elsejével történő átszervezése/beolvasztása lesz. Ezek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ.

Tovább