hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Praxisközösségek ereje


Praxisközösségek ereje

| |
 

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik. Évente közel 7000 korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel. Ezzel szemben ma közel félmillió embernek nincs biztosítva lakóhelyén háziorvosi ellátás, ha semmi sem változik, 2025-re 2,5 millióan maradnak ,,kapuőr” nélkül.

Lezárult a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 3,7 milliárd forintos támogatással 2012-ben indult alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégiót fogott át, 4 praxisközösséget hoztak létre 24 praxis önkéntes csatlakozásával. Mindezt azért, hogy megmutassák, miként lehetne az alapellátást fejleszteni, s miként lehetne a praxisközösségek kialakításával és a prevenciós szolgáltatások bővítésével hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának javításához. Az alapvetően a területi egyenlőtlenségek leküzdésére indított kezdeményezés úgy tűnik, a világon egyedülálló eredményeket hozott: ugyan a népegészségügyi szempontból nagyon rövid – mindössze négyéves periódus rövid a tényleges hatások lemérésére, már most megdöbbentő számokat produkált az egészen új rendszer.

,,A mára világhírűvé vált finn észak-karéliai népegészségügyi programnak 10 év után kellett eredményeket felmutatnia, nekünk négy év után volt szükséges ezt letennünk az asztalra. Már ez a rövid idő is egyértelműen komoly sikereket hozott. A 40 ezer főt érintő programban ez idő alatt 200 000 ellátás történt, vagyis az érintettek átlagosan ötször vettek igénybe praxisközösségi szolgáltatást. Az aktvitást mutatja az is, hogy a lakosság 80 százalékánál végezték el egészségi állapot felmérését, ami nagyban köszönhető a népegészségügyi koordinátoroknak és a toborzásban segítkező – helyi lakosságból kiválasztott – segéd-egészségőröknek. Ők voltak azok, aki sikeresen mozgósítottak a roma lakosság körében is. Ez nemzetközi viszonylatban is példátlan” – sorolja az eredményeket dr. Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője. ,,Ez egy 40 perces vizsgálat, mint egy menedzserszűrés, amelynek köszönhetően nagyon sok magas vérnyomást diagnosztizáltunk, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított hipertóniás betegek számát, továbbá számos cukor-, vagy daganatos beteget emeltünk ki. Alapvetően négyféle kategóriába soroltuk a résztvevőket. Voltak az egészségesek, akiknek egészségfejlesztési programokat nyújtottunk. A rizikóállapotban lévők számára a szakemberek életmód tanácsadást biztosítottak, segítve a kockázat csökkentését. A szűrés során a betegségeket nagyobb részt panaszmentes állapotban fedezték fel, de gyakori volt olyan betegségek feltalálása is, ami korábban ismert volt, csak a páciens nem járt vele gondozásra”– folytatta a szakember. Szerinte a projektnek köszönhetően ezek a területek, ahol akár 13 évvel rövidebb életkorra is számíthatnak az itt élők, esélyt kaptak arra, hogy ledolgozzák a hátrányukat. ,,Fontos, hogy a jó gyakorlatot mielőbb kiterjesszük legalább a mintegy 1000, hátrányos helyzetű települést ellátó praxisra és a hozzájuk tartozó lakosságra. Ennek a forrásigénye 6-7 milliárd forint, ami jelentősen képes csökkenteni az itt élők esélyegyenlőtlenségét. Ezen felül elengedhetetlen a legsérülékenyebb területeken működő praxisok kiemelt finanszírozása. Egyértelműen látszik, hogy praxisközösségben közösen dolgozó dietetikus, gyógytornász, népegészségügyi szakember, pszichológus kiemelkedően javítja az alapellátás kapuőri szerepét. A munkát az alacsony iskolázottságú lakosság körében úgynevezett segéd-egészségőr támogathatja. A működési forma nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, de tanulunk is egymástól, és tehermentesít is”– tette hozzá Papp Magor, aki szerint a helyzet most azért is drámai, mert miközben arányaiban sok a betöltetlen praxis, az ellátatlan terület. Európában Magyarországon a legmagasabb a orvos-beteg találkozások száma: míg nálunk évente átlagosan 12 találkozás jön létre, addig például Svédországban mindössze három.

A projektzáró fórumon Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy a stroke és az infarktus területén a kumulatív incidencia jelentősen javult: az első esetében 24, a másodiknál 41 százalékosra becsülik a relatív kockázat csökkenését. Szerinte 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni a programot, 2020-25-re a háziorvosi helyzet miatt muszáj lépni: ez a tény és a projekt sikere indokolja a modellprogram kiterjesztését – érvelt Sinkó Eszter, aki szerint az országos kiterjesztéshez szükséges 35 milliárd forint „nem pénz" a látványos eredmények tükrében.

Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ugyan az eredményekről szkeptikusabban nyilatkozott, igaz, azt az idő rövidségével is indokolta, annyit azért elismert: az érintett lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjében drámai áttörést ugyan nem tudtak elérni, de csökkent az elutasító magatartás. Leginkább a kezelt hipertóniások körében javult a helyzet. Vannak nyereségek, szögezte le, de kérdés, hogy ki tudják-e bontani a rendszert potenciális nyereséget nyújtó szolgáltatásokra. Erre azonban égető szükség van, szintén az ő számításai szerint évente 6800 korai, vagyis 65 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálesetet lehetne megelőzni.

És néhány szomorú adat, ami miatt konganak a vészharangok: a 2010-ben dolgozó háziorvosok egyhatoda már nem dolgozik praxisban. 75 százaléka azért, mert kiszállt, 25 százaléka azért, mert meghalt, az elhunyt háziorvosok közel fele nem élte meg a 65 éves kort sem. A jelenlegi orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalék idősebb 70 évesnél, 26 százalékuk fiatalabb 50-nél, míg alig kilenc százalékuk az, aki még a 40-et nem töltötte be. A fiatalokat pedig egyáltalán nem vonzza a háziorvosi pálya. A rezidensek, medikusok körében végzett felmérés egyértelműen ezt bizonyítja. A változáshoz Papp Magor szerint több dologra lenne szükség: tovább növelni a praxisok finanszírozását, a hátrányos helyzetű településeken nettó 800-900 ezer forint orvosi bér az, ami segítené az üres praxisok betöltését. Ellátási biztonságot nyújthat – a fiatal orvosok számára vonzó – praxisközösségi működés, amiben a lehetséges kompetenciabővülésen túl csapatmunka is segítheti a pályakezdést. Külön kiemelte azt, hogy az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt igényel a házi orvoslás: a jelenlegi orvosi képzésben ugyanis mindössze két hét az, amiben ilyen elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016.február 27.


Kulcsszavak

háziorvos, hátrányos térség, praxisközösség, segéd-egészségőr

Kapcsolódó anyagok

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

Praxisközösségek ereje

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

1.,   Dobó Katalin mondta   2017. Március 04., Szombat 10:11:31
Ha ilyen pozitív a mérleg, központi intézkedések, forrás kéne a folyamatos megvalósításhoz. Van?
Megjegyzés: semmilyen szakmai érvvel nem indokolható döntés alapján a hatodéves orvosok két hetes háziorvosi gyakorlatát egy hétre rövidítették. A cikkben szereplő információ korábbi gyakorlaton alapul.
A gyakorlati munka, a készségek tanulása szempontjából ez a gyakorlat egyedülálló a képzésben, mert egy orvos mellett van folyamatosan egy medikus, sajnos, most mmár csak egy héten keresztül a praxisban..
Dobó Katalin, (oktató) gyakorló háziorvos

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább


Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

A legfrissebb, tavaly márciusi demográfiai adatokat az Eurostat tavaly év végén hozta nyilvánosságra. Abból feketén-fehéren kiderül, hogy a magyarok, hosszú idő után, megint rosszabb kilátásokkal indulnak az életbe: 1993-óta, tavaly első ízben csökkent a születéskor várható élettartam.

Tovább


Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Tovább