hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

| |
 

Az anyagi és társadalmi megbecsültség hiánya, a túlterheltség, és a rossz munkakörülmények miatt hagyják el az országot az orvosok, különösen az a szakorvosi derékhad, akiktől azok a rezidensek tanulhatnának, akik az ösztöndíjprogramoknak köszönhetően úgy döntenek: itthon maradnak. Miközben a Heti Válasz című lap konferenciáján a hétfőn hivatalba lépő dr. Zombor Gábor államtitkár arról beszélt, hogy elsődleges célja a rendszert torzító paraszolvencia felszámolása, addig dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke arra figyelmeztetett: nincs már ideje a politikának, beavatkozás nélkül nem bír ki még négy évet az ágazat.

A külföldön dolgozó orvosok csupán 15 százaléka szeretne mindenképpen hazatérni, aki így dönt, első sorban emocionális okokból teszi – derült ki a Szinapszis Kft. nem reprezentatív felméréséből, amelyről Kiss Katalin programvezető számolt be a csütörtöki konferencián. A külföldön munkát vállaló orvosok első sorban az anyagi biztonság reményében mentek el, a hazai helyzetet 28 százalékuk szervezetlennek, kaotikusnak látja, nehezményezik a hálapénzt, a feudális viszonyokat, valamint a kollegialitás, és a csapatmunka hiányát. A megoldás kulcsa a 130 válaszadó közel fele szerint az anyagi elismerés.

A népegészségügyi termékadó jó irány volt, amit folytatni kell, emellett az egészségügyre fordított, az uniós átlagnál jóval magasabb hazai magánköltések becsatornázásával lehetséges a források bővítése Zombor Gábor szerint. Ugyanis ha nincs pénz, a paraszolvenciát sem lehet felszámolni. A rezidensi ösztöndíjprogramok mellett a rendszerben legnagyobb terhet viselő szakorvosi gárdát is meg kell erősíteni, így a szakpolitikus támogatandónak tartja az MRSZ szakorvosi minimumjövedelemre vonatkozó javaslatát.


Nincs is hová visszajönni


Nem érdemes még a hálapénzre fókuszálni – vélekedett dr. Kullmann Tamás, a győri Petz Aladár Megyei Kórház onkológusa. A Párizsból hazatérő orvos azt mondta, a magyar egészségügy hatékonyságát a paraszolvencia tartja fenn, az alapprobléma szerinte az, hogy a technika fejlődése miatt már a nálunk gazdagabb országokban sem tartható, hogy egyforma hozzájárulással mindenki ugyanazt az ellátást kapja. Úgy vélte, nem kell félni attól, hogy a fiatal orvosok külföldön vállalnak munkát, hiszen a hazai egészségügy csak így lehet európai színvonalú. Ehhez Dénes Tamás hozzáfűzte: a fiatal orvosok jelenleg nem azért mennek külföldre, hogy a nyugati technikákat ellessék, hanem elmenekülnek.

A rezidensek itthon tartása helyett „visszahozó ösztöndíjra” van szükség dr. Dohán Orsolya endokrinológus-onkológus szerint is, bár egyelőre úgy tűnik, nem nagyon van hová hazajönni: a közigállás.hu portálon aktuálisan mindössze 170 állást kínálnak orvosoknak. Míg a külföldi kórházak fejvadászcégeket bíznak meg a magyar orvosok elcsábításával, addig itthon, állami oldalról ugyanez nem működik. A külföldről hazatérő orvosok leginkább a magánellátásban helyezkednek el, a magyar betegek így nem tudnak hozzáférni a kint tapasztalatot szerzett szakemberekhez.
A kint szerzett tudás hazai kamatoztatása amúgy is megoldatlan, a Szinapszis felmérése szerint a külföldről hazatérők 56 százaléka vallott úgy, hogy tapasztalataira itthon nem kíváncsiak, az ellátásban nem hasznosítják.

Készen állt arra, hogy rezidensi ösztöndíjjal a külföldön szerzett tudását átadja, azonban zord ellenszéllel találkozott – számolt be korábban szerzett tapasztalatairól dr. Lang György, a Bécsi Egyetem mellkas-sebészeti osztályának főorvosa, aki ezért tíz évvel ezelőtt ismét elhagyta az országot. A szakember, aki néhány évvel ezelőtt megbízást kapott a magyar tüdő-átültetési program megszervezésére – amely 90 százalékos készültséggel az Országos Onkológiai Intézet bázisán startra kész – azt is elmondta, felszabadulás volt annak idején kilépni a paraszolvencia világából. A hálapénzt szerinte első sorban az orvosképzésre van hatással, a fiatalokat oktató orvosok féltékenyen őrzik a szakma titkait, nehogy tanítványuk annyit tudjon, mint ők.


Menjenek, csak ne maradjanak


Egyelőre a gyakorlati képzés minőségbiztosítási rendszere sem működik, de ugyanígy hiányzik a minőségi kontroll a gyógyításban is – fűzte tovább a gondolatot Dénes Tamás. Hiszen most mindegy, hogy egy orvos hogyan dolgozik, nem lehet elküldeni, mert nincs helyette más. Dr. Temesvári Péter a Magyar Légimentő Nonprofit Kft orvosa ehhez annyit tett hozzá: a minőségi rendszer bevezetése nagy felháborodást keltene a lustább kollégák körében.

Senki nem meri lajstromba venni, hány órát dolgoznak a magyar orvosok, mert ha kiderülne, hogy 60-80 órát töltenek a kórházban, jó néhány intézményt be kellene zárni – mondta Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató helyettese. Így nem csak az anyagi hiányosságok, hanem a szervezetlenség és a túlterheltség miatt sem szívesen jönnek haza külföldről a gyógyítók. Úgy vélte, nem mindig kell a politikára mutogatni, de a forrásbevonásról és a paraszolvencia megszüntetéséről csak a politika dönthet.

Több oldalról kell megoldást találni Zombor Gábor szerint is, aki úgy vélte, a fiatalokat elriasztó túlterheltséget az alapellátás erősítésével lehet csökkenteni, ahol az adminisztrációs terhek mérséklése mellett a diplomás szakdolgozói gárdát is be kell vonni az orvosok helyzetének könnyítésére. A rezidensszövetség „Hálát a betegtől, pénzt az államtól” jelmondatát szívesen kitűzné az államtitkárság bejárata fölé is, hiszen a kórházak hálapénz motiválta hierarchikus rendszere megalázó szituációkba sodorja a fiatal orvosokat. Mint mondta, nagy szerencséje van annak, aki olyan osztályra kerül, ahol a főorvos hajlandó átadni a szakmai tudását. Ebben egyébként nem lesz változás ott, ahol konzervatív, paraszolvencia szemléletű főorvosok vannak vezető pozícióban, legalábbis dr. Duray Gábor, a Honvéd Kórház főorvosa szerint.

Bizonyos fokú hierarchiára szükség van a gyógyításban, vélte Dénes Tamás, de inkább azt hangsúlyozta, a kormányzat nem késlekedhet, beavatkozás nélkül nem bír ki még négy évet az ágazat. A béremelés sem halogatható, az elvándorló orvosok kétharmada az aktív korosztályból kerül ki, hamarosan visszafordíthatatlan lesz a folyamat, amit Kiss Katalin szerint sem vesznek komolyan az egészségügy felelősei. Felhívta a figyelmet arra is, az orvosok társadalmi megbecsültsége komoly válságban van, ezt válaszadóik 89 százaléka hiányolta.

Most érdeke a politikának, hogy nyíltan beszéljenek a problémákról – mondta Zombor Gábor, hozzátéve, társadalompolitikai szempontból is súlyos döntéseket kell meghozni annak érdekében, hogy eltöröljék a hálapénzt.

Nem valósulhat meg minden szférában a magyar kutatók hazacsábítására kidolgozott Nemzeti Kiválósági Program, de hasonló megvalósítható ott, ahol megvannak az indikátorok, amelyekkel mérhető a teljesítmény – mondta a konferencián Pálinkás József kormánymegbízott, aki szerint a magyar egészségügyben a körülmények nem jók, de nem is borzasztóak. Az akadémikus úgy vélte, ilyen programot hitelből nem lehet kivitelezni, ezért türelem kell ahhoz, hogy a gazdaság megteremtse az anyagi feltételeket a körülmények megváltoztatásához. A munkaerő mozgása világtendencia, a lehetőséget a magyar orvosoknak is biztosítani kell. Csak jöjjenek is haza.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-19


Kulcsszavak

migráció, Zombor Gábor, hálapénz

Kapcsolódó anyagok

A borítékok mindennemű csúsztatása

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?