hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

| |
 

Az anyagi és társadalmi megbecsültség hiánya, a túlterheltség, és a rossz munkakörülmények miatt hagyják el az országot az orvosok, különösen az a szakorvosi derékhad, akiktől azok a rezidensek tanulhatnának, akik az ösztöndíjprogramoknak köszönhetően úgy döntenek: itthon maradnak. Miközben a Heti Válasz című lap konferenciáján a hétfőn hivatalba lépő dr. Zombor Gábor államtitkár arról beszélt, hogy elsődleges célja a rendszert torzító paraszolvencia felszámolása, addig dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke arra figyelmeztetett: nincs már ideje a politikának, beavatkozás nélkül nem bír ki még négy évet az ágazat.

A külföldön dolgozó orvosok csupán 15 százaléka szeretne mindenképpen hazatérni, aki így dönt, első sorban emocionális okokból teszi – derült ki a Szinapszis Kft. nem reprezentatív felméréséből, amelyről Kiss Katalin programvezető számolt be a csütörtöki konferencián. A külföldön munkát vállaló orvosok első sorban az anyagi biztonság reményében mentek el, a hazai helyzetet 28 százalékuk szervezetlennek, kaotikusnak látja, nehezményezik a hálapénzt, a feudális viszonyokat, valamint a kollegialitás, és a csapatmunka hiányát. A megoldás kulcsa a 130 válaszadó közel fele szerint az anyagi elismerés.

A népegészségügyi termékadó jó irány volt, amit folytatni kell, emellett az egészségügyre fordított, az uniós átlagnál jóval magasabb hazai magánköltések becsatornázásával lehetséges a források bővítése Zombor Gábor szerint. Ugyanis ha nincs pénz, a paraszolvenciát sem lehet felszámolni. A rezidensi ösztöndíjprogramok mellett a rendszerben legnagyobb terhet viselő szakorvosi gárdát is meg kell erősíteni, így a szakpolitikus támogatandónak tartja az MRSZ szakorvosi minimumjövedelemre vonatkozó javaslatát.


Nincs is hová visszajönni


Nem érdemes még a hálapénzre fókuszálni – vélekedett dr. Kullmann Tamás, a győri Petz Aladár Megyei Kórház onkológusa. A Párizsból hazatérő orvos azt mondta, a magyar egészségügy hatékonyságát a paraszolvencia tartja fenn, az alapprobléma szerinte az, hogy a technika fejlődése miatt már a nálunk gazdagabb országokban sem tartható, hogy egyforma hozzájárulással mindenki ugyanazt az ellátást kapja. Úgy vélte, nem kell félni attól, hogy a fiatal orvosok külföldön vállalnak munkát, hiszen a hazai egészségügy csak így lehet európai színvonalú. Ehhez Dénes Tamás hozzáfűzte: a fiatal orvosok jelenleg nem azért mennek külföldre, hogy a nyugati technikákat ellessék, hanem elmenekülnek.

A rezidensek itthon tartása helyett „visszahozó ösztöndíjra” van szükség dr. Dohán Orsolya endokrinológus-onkológus szerint is, bár egyelőre úgy tűnik, nem nagyon van hová hazajönni: a közigállás.hu portálon aktuálisan mindössze 170 állást kínálnak orvosoknak. Míg a külföldi kórházak fejvadászcégeket bíznak meg a magyar orvosok elcsábításával, addig itthon, állami oldalról ugyanez nem működik. A külföldről hazatérő orvosok leginkább a magánellátásban helyezkednek el, a magyar betegek így nem tudnak hozzáférni a kint tapasztalatot szerzett szakemberekhez.
A kint szerzett tudás hazai kamatoztatása amúgy is megoldatlan, a Szinapszis felmérése szerint a külföldről hazatérők 56 százaléka vallott úgy, hogy tapasztalataira itthon nem kíváncsiak, az ellátásban nem hasznosítják.

Készen állt arra, hogy rezidensi ösztöndíjjal a külföldön szerzett tudását átadja, azonban zord ellenszéllel találkozott – számolt be korábban szerzett tapasztalatairól dr. Lang György, a Bécsi Egyetem mellkas-sebészeti osztályának főorvosa, aki ezért tíz évvel ezelőtt ismét elhagyta az országot. A szakember, aki néhány évvel ezelőtt megbízást kapott a magyar tüdő-átültetési program megszervezésére – amely 90 százalékos készültséggel az Országos Onkológiai Intézet bázisán startra kész – azt is elmondta, felszabadulás volt annak idején kilépni a paraszolvencia világából. A hálapénzt szerinte első sorban az orvosképzésre van hatással, a fiatalokat oktató orvosok féltékenyen őrzik a szakma titkait, nehogy tanítványuk annyit tudjon, mint ők.


Menjenek, csak ne maradjanak


Egyelőre a gyakorlati képzés minőségbiztosítási rendszere sem működik, de ugyanígy hiányzik a minőségi kontroll a gyógyításban is – fűzte tovább a gondolatot Dénes Tamás. Hiszen most mindegy, hogy egy orvos hogyan dolgozik, nem lehet elküldeni, mert nincs helyette más. Dr. Temesvári Péter a Magyar Légimentő Nonprofit Kft orvosa ehhez annyit tett hozzá: a minőségi rendszer bevezetése nagy felháborodást keltene a lustább kollégák körében.

Senki nem meri lajstromba venni, hány órát dolgoznak a magyar orvosok, mert ha kiderülne, hogy 60-80 órát töltenek a kórházban, jó néhány intézményt be kellene zárni – mondta Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató helyettese. Így nem csak az anyagi hiányosságok, hanem a szervezetlenség és a túlterheltség miatt sem szívesen jönnek haza külföldről a gyógyítók. Úgy vélte, nem mindig kell a politikára mutogatni, de a forrásbevonásról és a paraszolvencia megszüntetéséről csak a politika dönthet.

Több oldalról kell megoldást találni Zombor Gábor szerint is, aki úgy vélte, a fiatalokat elriasztó túlterheltséget az alapellátás erősítésével lehet csökkenteni, ahol az adminisztrációs terhek mérséklése mellett a diplomás szakdolgozói gárdát is be kell vonni az orvosok helyzetének könnyítésére. A rezidensszövetség „Hálát a betegtől, pénzt az államtól” jelmondatát szívesen kitűzné az államtitkárság bejárata fölé is, hiszen a kórházak hálapénz motiválta hierarchikus rendszere megalázó szituációkba sodorja a fiatal orvosokat. Mint mondta, nagy szerencséje van annak, aki olyan osztályra kerül, ahol a főorvos hajlandó átadni a szakmai tudását. Ebben egyébként nem lesz változás ott, ahol konzervatív, paraszolvencia szemléletű főorvosok vannak vezető pozícióban, legalábbis dr. Duray Gábor, a Honvéd Kórház főorvosa szerint.

Bizonyos fokú hierarchiára szükség van a gyógyításban, vélte Dénes Tamás, de inkább azt hangsúlyozta, a kormányzat nem késlekedhet, beavatkozás nélkül nem bír ki még négy évet az ágazat. A béremelés sem halogatható, az elvándorló orvosok kétharmada az aktív korosztályból kerül ki, hamarosan visszafordíthatatlan lesz a folyamat, amit Kiss Katalin szerint sem vesznek komolyan az egészségügy felelősei. Felhívta a figyelmet arra is, az orvosok társadalmi megbecsültsége komoly válságban van, ezt válaszadóik 89 százaléka hiányolta.

Most érdeke a politikának, hogy nyíltan beszéljenek a problémákról – mondta Zombor Gábor, hozzátéve, társadalompolitikai szempontból is súlyos döntéseket kell meghozni annak érdekében, hogy eltöröljék a hálapénzt.

Nem valósulhat meg minden szférában a magyar kutatók hazacsábítására kidolgozott Nemzeti Kiválósági Program, de hasonló megvalósítható ott, ahol megvannak az indikátorok, amelyekkel mérhető a teljesítmény – mondta a konferencián Pálinkás József kormánymegbízott, aki szerint a magyar egészségügyben a körülmények nem jók, de nem is borzasztóak. Az akadémikus úgy vélte, ilyen programot hitelből nem lehet kivitelezni, ezért türelem kell ahhoz, hogy a gazdaság megteremtse az anyagi feltételeket a körülmények megváltoztatásához. A munkaerő mozgása világtendencia, a lehetőséget a magyar orvosoknak is biztosítani kell. Csak jöjjenek is haza.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-19


Kulcsszavak

migráció, Zombor Gábor, hálapénz

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

A borítékok mindennemű csúsztatása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?