Béremelés már ebben az évben lesz, hiszen összesen 167 milliárd forint többlettel számolhat az egészségügy a következő időszakban, az összeg csak azért nem látszik világosan a költségvetésben, mert különböző sorokon szerepel – magyarázta Ónodi-Szűcs Zoltán a Világgazdaság című lap szerdai konferenciáján, miután hosszan panaszkodott arról, hogy mennyire lefárasztotta a keddi, parlamenti vitanap, ahol nyolc órán át kellett cáfolnia a „tévhiteket és városi legendákat” az aktív sportolói múltjával egyébként sokszor büszkélkedő egészségügyért felelős államtitkárnak. A most rendelkezésre álló 167 milliárd forint felét bérre fordítaná az államtitkárság, a fizetésemelések üteméről 3-4 évre előre megállapodnának az érdekképviseletekkel, bár a szakpolitikus ismét hangsúlyozta, többletbért a magyar költségvetésből kell kigazdálkodni, ezért uniós felzárkóztatásról szó sem lehet, de a Visegrádi Négyek átlagát mindenképpen szeretnék elérni négy éven belül. Az államtitkár emlékeztetett arra is, 2012-13-ban 27 százalékos béremelés volt az egészségügyben, a teljes bértömeg jelenleg 370 milliárd forint, és míg a korábbi kormányok idején a pénzkivonás volt jellemző az egészségügyben, addig 2010 óta több mint 200 milliárd forinttal került több a gyógyító-megelőző kasszába úgy, hogy annak nem látszik az eredménye, mert sem az egészségügyben dolgozók, sem a politikusok nem elégedettek az ágazattal. Vakmerők és bátrak „Azért vagyunk ennyire vakmerőek vagy bátrak, mert növekedő források mellett tudunk tervezni” – mondta Ónodi amikor arról beszélt, eddig egyetlen ciklusban sem mertek belevágni a fővárosi ellátórendszer rendbetételébe, a szociális ellátások kiszervezésébe, vagy a kancellári rendszer felállításába. Bár vakmerőség és bátorság leginkább ahhoz kellett, hogy az április 20-ai bértárgyalásokra úgy érkezzen az államtitkár és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, hogy felrúgta az egy héttel korábbi ígéreteket. A munkavállalói szervezetekkel ugyanis a megelőző héten, az április 13-án abban állapodtak meg, hogy egy héttel később 170 milliárd forintos többletet kell felosztani úgy, hogy abból már 2016-ban emelkedjenek a fizetések. A múlt hét szerdai tárgyalás – amelyet úgy harangoztak be, hogy biztos megállapodást hoz – azért fulladt csúfos kudarcba, mert ott már csak a 2017-es költségvetési többlet, 100 milliárd forint felosztásáról akartak egyeztetni a kormányzatot képviselők, a jövő évben realizálódó béremeléssel. Azóta egyébként valóban közeledtek az álláspontok, bár egyezség továbbra sincs, az egészségügyért felelős államtitkár a most szerdai bértárgyalás után az MTI-nek úgy nyilatkozott, legkésőbb május 9-ére dűlőre juthatnak. Csütörtökön az egyik kereskedelmi televízióban pedig azt mondta, jövőre 85 milliárd forintot szánnak az egészségügyiek fizetésének emelésére. Lapunk információi szerint egyébként arról már nincs vita, hogy idén is legyen béremelés, csak annak ütemezéséről nem sikerült megegyezni. Míg az érdekvédők a lehető leghamarabb, de legkésőbb júniustól várnák, hogy több pénz kerüljön kollégáik számlájára, az NGM és az államtitkárság csak a harmadik negyedévben emelné a havi illetményeket. Ónodi a konferencián azzal magyarázta a tárgyalások elhúzódását, hogy az egészségügyi bértáblák alja a garantált bérminimum bevezetése miatt összecsúsztak, így arról kell megegyezni, hogy ezt nyissák-e meg, vagy általános fizetésemelés legyen. Ha az előbbi verziót fogadják el a felek, lesz, aki kevesebbet, és lesz, aki többet kap. Lesz aki kimarad? A béremelésből úgy tűnik egyelőre – rövid távon legalábbis – megint kimaradnak az intézményekben műszaki, gazdasági területen dolgozó munkatársak. A Világgazdaság konferenciáján Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke kérdezte erről Ónodit, hozzátéve, ezek a kollégák az elmúlt kilenc évben semmiféle fizetésemelést nem kaptak. Az államtitkár válaszában kifejtette, szó van erről is, minden résztvevő kezdeményezte, hogy ne feledkezzenek el a háttérszemélyzetről, de hogy megvalósul-e, az attól függ, hogyan alakulnak a bértáblák. Ezek a munkatársak egyébként a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket, ha ez módosul, akkor elégedettek lehetnek, azonban ehelyett az is elképzelhető, hogy a szakdolgozói bértábla mintájára hasonlót készítenek az egészségügyben műszaki és gazdasági területen foglalkoztatottaknak. Három vádat fogalmaztak meg a parlamenti pártok a keddi vitanapon – vette sorra a szerdai konferencián az államtitkár, aki elismerte, az orvosi és szakdolgozói korfával valóban baj van, de mindjárt hozzá is tette: a helyzet más országokban is hasonlóan gyászos. Ugyancsak globális problémának nevezte az elvándorlás kérdését, az utánpótlásban viszont az ösztöndíjrendszereknek köszönhetően javuló tendenciák mutatkoznak. Míg négy évvel ezelőtt 900 orvos kért jó hírnév igazolást külföldi munkavállaláshoz, tavaly ez a szám 480 főre mérséklődött. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2016-04-28