hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ónodi: A szakmával szemben nem tudok csatát nyerni


Ónodi: A szakmával szemben nem tudok csatát nyerni

| |
 

Nem sokat tisztult a kép a Világgazdaság szerdai egészségügyi konferenciáján, már ami a fővárosi szuperkórház, vagy az egészségügyi kancelláriarendszer bevezetését illeti.

Még sincs az jól, hogy minden döntést a kórházak falain belül hozzanak meg – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, a konferencián, hozzátéve, nem a fiskális szemlélet miatt szükséges bevezetni a kancellári rendszert az egészségügyben, és nem is a teljes intézményi adósságállomány ledolgozását várják a 6-8 kórházat tömörítő kórházholdingok vezetőitől; a szakpolitikus szerint egyébként sincsenek hatékonysági tartalékok a szolgáltatóknál. A kancellár szabja meg, hogy az egyes intézményekben milyen ellátásokat kell biztosítani, vállalva a felelősséget, hogy a kórházak ellátási területén élők minden olyan szolgáltatást, amelyre szükségük van, lakhelyükhöz közel kapjanak meg.

Tudjuk, hogy most hogyan épülnek fel a hűbérúri várak, ezeket kell feltörni – fogalmazott Ónodi, ugyanakkor hangsúlyozta: nem szeretne szembehelyezkedni a saját szakmájával, mert egy ilyen csatában úgysem tudna győzni; az átalakítás minden egyes mérföldkövénél szeretné megnyerni a kollégái többségét.

Kórházak koordinációs centrumai – így nevezte a kancelláriákat Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, célozva ezzel arra is, hogy a kancellária elnevezés még nem végleges, a konzorciumoknak még nem talált megfelelő címet a szakpolitika, külföldön a hasonló egységeket hospital network-nek nevezik. A centrumok az EGVE elképzelése szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a kórházak közötti szervezetek lehetnek, amelynek feladata a 6-8 intézmény felügyelete és szakmai támogatása, a terület ellátási folyamatainak monitorozása a központi kórházfenntartótól ide delegált ellenőrzési funkciókkal. A centrumvezető feladata operatív, a rövid és középtávú tervezés, az intézmények működésének, és a betegellátás folyamatainak összehangolása, emellett hozzá tartozna a készlet- és vagyongazdálkodás is, valamint a közbeszerzések egyesítése. Ide kerülhetnének bizonyos OEP funkciók, így például a teljesítményjelentések elkészítése, a jelenlegi, hosszú átfutási időt 2-3 napra csökkentve ezzel. Ezen a közbülső szinten lehetne ellátni a jogi szolgáltatásokat, az egyes intézmények műhibapereinek kivételével.

A centrumokat egyelőre az ÁEEK területi szerveiként érdemes létrehozni az EGVE szerint, hogy ezek később önálló egységekké válnak-e, arról még korai dönteni – vélte Molnár Attila. Minden estre „ütésálló” vezetőket kell választani a konzorciumok élére, tapasztalt, információval rendelkező munkatársakat viszont az ÁEEK jelenlegi, területi igazgatóságaitól lehet átvenni a kancelláriákba.


Lesz is új kórház meg nem is?


Nem presztízsberuházást akarunk, hanem a lakossági igényeket kielégíteni – vetette fel Ónodi-Szűcs a konferencián, szerinte egyébként a szuperkórház definíciója az, hogy a kormány a következő négy évben le akarja dolgozni a főváros és a vidék közötti infrastrukturális különbséget, ami abból ered, hogy az uniós forrásokból korábban Budapestnek alig jutott. A szakpolitikus ezzel azt a néhány nappal ezelőtti nyilatkozatát igyekezett szépíteni, amelyben az InfoRádiónak úgy fogalmazott: „Nyilvánvalóan a budai oldalon lesz egy nagyobb fejlesztés, hiszen ott kevesebb az épület. Mit ért új kórház alatt? Hogy kinevezünk valamit, és rárakunk egy új nevet? Mert ilyen biztos, hogy nem lesz. Azt gondolom, hogy olyan viszont lehetséges, hogy költözködnek majd a különböző kapacitások a városon belül. Nincs igény új kapacitás létrehozására”. Szerdai expozéjában már úgy szabadkozott, hogy „hagyta magát csőbe húzni”, kijelentését félreértették és félremagyarázták azok, akik azt szűrték le belőle, hogy nem lesz szuperkórház.

Meglehetősen zavaros egyébként a kormányzati kommunikáció az új kórházat illetően. Míg egy korábbi háttérbeszélgetésen az derült ki, hogy a szaktárca nem híve a 200 milliárd forintos beruházásnak, amelyet tavaly Rogán Antal még frakcióvezetőként jelentett be, mert az csak egy bizonyos terület betegeinek ellátásában jelentene előnyt, addig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter továbbra is úgy tudja, a kabinet kitart a zöldmezős beruházás mellett. Az idei költségvetésben egy, 2017-ben további négy milliárd forintot különítettek el az építkezés előkészítésére – mondta a tárcavezető. Ezt ismételten megerősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón, hangsúlyozva: lesz új kórház.

A fővárosi ellátás átszervezéséről egyébként a területért miniszteri biztosként felelős Cserháti Péter beszélt a Világgazdaság rendezvényén, aki kicsit visszafogottabban foglalta össze a terveket, mint a korábbi háttérbeszélgetésen, amelyről lapunkban is beszámoltunk, bár most is emlékeztetett arra, hogy a Semmelweis Tervet határozattal fogadta el előző ciklusában a jelenleg is regnáló kormányzat, és abban három sürgősségi centrum kialakítását hagyta jóvá a jelenleg is meglévő fővárosi infrastruktúrára építve.

Míg a kórházak államosításával vidéken megszűnt a fenntartói heterogenitás, a fővárosban hat különböző fenntartó kezeli a 4,3 millió beteg ellátásáért felelős, 612 ezer fekvőellátást biztosító intézményrendszert. A betegek 29 százaléka Pest megyéből, 16 százaléka pedig az ország más részeiből érkezik ezekbe a kórházakba. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 33 szolgáltatót tart fenn, 65 telephelyen, 395 épületben. A kiterjedt infrastruktúra és a magas ellátási számok ellenére az előző hét évben az egészségügybe érkező 500 milliárd forintnyi uniós forrásnak kevesebb mint 13 százalékát költhették el Budapesten, pedig a kórházak 75 százaléka 1980, 25 százaléka pedig 1900 előtt épült, egyedül az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) újult meg 1990-2007 között.

A tavaly óta tartó szakmai egyeztetések eredményeként március 31-ére elkészült az Egészséges Budapestért Program, a koncepcióról legkésőbb április 30-án döntenie kell a kabinetnek, hogy a jövő évi költségvetést ennek tükrében tudják alakítani – mondta Cserháti Péter. A megvalósítás első üteme ez év december közepén, míg a második – amely a felszabaduló vagy jelenleg is üresen álló épületek hasznosításáról szól – 2017 júniusának végén indulhat el.


Változóban a finanszírozás


A túlreprezentáltak kárára növelnék az alulfinanszírozott HBCS-k tartalmát – mondta Ónodi a konferencián, jelezve: ez „durva beavatkozás” lesz. Szeretnék, ha az intézmények nem szorulnának rá teljesítményük manipulálására, bár a szakpolitikus ezúttal azt is elismerte, a kórházak ezt nem csalási szándékkal teszik, hanem azért, hogy megfeleljenek a szabályoknak és az elvárásoknak. A HBCS átstrukturálásán már dolgoznak az OEP-ben, amelynek megbízott vezetője, dr. Kiss Zsolt a méltányossági kérelmek tavalyi adataival nyitotta előadását, beszámolva arról, hogy a 13 ezer kérelem hat százalékát utasította el a pénztár, sürgős esetekben 3-4 nap alatt döntenek.

Eredményorientált, protokollszerű finanszírozási technikákat vezetnek be, ezt támogatja például az endoprotézis regiszter, amely nyártól működik majd, és a visszacsatolást, a műtétek minőségének ellenőrzését is lehetővé teszi majd. Az eddig trükkökkel elszámolt feladatok, mint például a távleletezés is önálló kódot kap a rendszerben. Ellátás-szervezés alapúvá válik a PET-CT vizsgálatok finanszírozása is. Vagyunk és dolgozunk – célzott a főigazgató arra, hogy egyelőre még mindig nem született kormányzati döntés az egészségügyi háttérintézmények átalakításáról, amelyet a bürokráciacsökkentés jegyében még februárban jelentett be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Miközben a szakmai szervezetek az OEP önállóságának megtartásáért küzdenek, a kabinet felől érkező kijelentések azt erősítik, hogy a pénztár szakmai feladatai az egészségügyet felügyelő tárcához kerülnek, kifizetőhelyként viszont megszűnik, ezen feladatait a Magyar Államkincstárhoz delegálják.


Orvosbárói coming out


Nem pénzt akarnak megtakarítani az egészségügyben, hanem a demográfiai változásoknak akarnak megfelelni – jelezte a szociális ellátórendszer átalakításának szükségességéről szólva Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, az elmúlt 13 évben csak Magyarországon növekedett a kórházban töltött idő.

Ezt egyébként Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke is megerősítette előadásában, de azt is hozzátette, a magyarok halálozási és megbetegedési mutatói is sokkal rosszabbak, mint más országokban. Sokan fekszenek kórházban, de kevesebben, mint Németországban vagy Ausztriában, a kórházi kiadások aránya a teljes ágazati költséghez viszonyítva 30 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz eredmény. Bár az elmúlt években több kísérlet is volt a költségek csökkentésére az ágyszámok megvágásával, vagy egyes ellátások centrumosításával, ám ez utóbbiak sok esetben – hiába volt szakmailag indokolt – a társadalmi, valamint a helyi és országos politikai lobbin végül megbuktak.

Az ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége nálunk a legrosszabb az Európai Unióban, így inkább arra kellene törekedni, hogy a rendszer egyenszilárdságú legyen, és azokhoz kell közel vinni az ellátásokat, akiket anyagi, vagy társadalmi helyzetük egyébként is korlátoz a szolgáltatások elérésében. Az orvosok száma a társadalmi elvárásokhoz képest kevés, a lakosság ugyanis rájuk tekint egészségügyi problémáinak egyetlen megoldójaként. A „repedt sarkú munkát” mind kevesebb orvos látja el, néhány szent őrültet leszámítva a kollégák többsége a magánellátásban, a migrációban és a hálapénzben lát egérutat szorongató anyagi helyzetéből. Problémáit tekintve polimorbid az egészségügy, ezért Velkey György óva intett attól, hogy egyszerűnek tűnő problémákra egyszerű megoldást igyekezzen találni a szakpolitika. Úgy vélte, a helyzeten csak összefogott, forrásbővítéssel tarkított programmal lehet javítani.

Coming out-tal kezdte egyébként előadását az MKSZ alelnöke, Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójának nemrégiben megjelent cikkére reflektálva, amelyben a volt újságíró az egészségügy jelenlegi, kilátástalan helyzetéért első sorban a pénzéhes „orvosbárókat” hibáztatja. Velkey György elmondta, 16 éven át dolgozott osztályvezető főorvosként, és ahogy ebben a pozícióban sem fogadott el soha hálapénzt, úgy 13 éves kórházvezetői pályafutása alatt sem tett el kenőpénzt, bár nem is akarták soha korrumpálni. Úgy vélte, a cikkben megfogalmazott állítások súlyosan torzítóak, rendszerhibaként általánosítani pedig bántó.


Az államtitkárságnak nincs ideje a közbeszerzésekre


A jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell majd venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára afelől érdeklődött a Világgazdaság konferenciáján Ónodi-Szűcs Zoltántól, milyen lehetőségeket lát arra, hogy az új törvény novemberi életbelépése után ne akadozzanak a közbeszerzések, és kialakuljon az új szabályozásnak megfelelő jó gyakorlat. Az államtitkár erre úgy reflektált, a folyamatban lévő ügyek mellett ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, de uniós forrásokból épül az új, ágazati közbeszerzési portál, ami – némi késéssel – november elejére elkészül.

Pedig önálló jogi, vagy legalább egységes ágazati szabályozásra volna szükség az új közbeszerzési törvény betarthatósága érdekében az egészségügyben – fejtette ki a konferencián Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke. Egyelőre nem készült modellprogram és pilot sem indult az új szabályozás alapján, pedig ennek tapasztalatai rámutathatnának, hogy a szabályozás rendszerszinten jelentkező előnyeit kihasználva hogyan lehet a hazai viszonyokra hangszerelni az európai uniós direktívából a közbeszerzési törvénybe változtatás nélkül átemelt passzusokat.

Rendszerszínű hibákra, és nem lokális problémákra mutatattak rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatai – mondta előadásában Holchacker Péter, hozzátéve, az ÁSZ javaslatai között az is szerepel, hogy a kórházfenntartó határozza meg közbeszerzés egységes gyakorlatát, és a mérhető teljesítménykövetelményeket.

A közbeszerzés mellőzése, a nem megfelelően értékelt beszerzések, és a szerződések jogalap nélküli meghosszabbítása miatt Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ÁSZ azoknak a kórházaknak az ügyét, amelyeknek 2008 és 2013 közötti gazdálkodását tavaly vizsgálták a számvevők. Az ÁSZ dokumentumaiból kiderült, a vizsgált intézményekben a fenntartó nem fogalmazta meg, mit vár el a szolgáltatótól, melyek az egészségpolitikai prioritások, vagy népegészségügyi szempontrendszerek, amelyekhez igazodni kell. Kiderült az is, hogy 2007-13 között egyetlen időpillanat sem volt, amikor a rendelkezésre álló pénzeszközök fedezték volna a működés költségeit – összegezte az ETOSZ igazgatója.


Teljes egyetértés


A béreket azonnal emelni kell – értettek egyet a Világgazdaság konferenciájának kerekasztala mellett szakértők és érdekvédők. Elsőként Sándor Mária, a szakdolgozók fekete ruhás mozgalmát elindító ápolónő panaszolta el, hogy nem kapott egyértelmű választ az államtitkártól arra a kérdésre, hogy a legkisebbeknek, az egészségügyi háttérszemélyzetnek jut-e a béremelésre szánt pénzből. Szerinte ez azért lenne fontos, mert a gyógyítás team-munka, amiben ugyanúgy része van a sterilizálóban dolgozó szakembernek, mint a professzornak.

Minden a tüneti, és nem az oki terápiáról szól – vélekedett dr. Bazsó Péter, a Duna Medical Center igazgatója, hozzátéve, hogy szükséges a 2017-re ígért többletforrás az egészségügyben, de koncepció nélkül „totálisan eredménytelen”, csak az alapjaiban nem működő ágazat agóniáját hosszabbítja meg. Ciklusokon átívelő, közös, pártoktól független politikai akaraton alapuló struktúraváltást sürgetett Lovas András, aki az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport képviseletében szólt. Hasonlóan vélekedett Velkey György, aki szerint a gazdaságpolitikának és a politikának tíz éves programokban gondolkodva priorizálnia kellene az egészségügyet, és visszatérni a Semmelweis Tervhez, amely egy alaposan kidolgozott és megfontolt iránymutatás volt az ágazat számára.

A feudális viszonyok felszámolásában, valamint a minőségi mutatók mérésében és publikálásában látta a helyzet megoldásának kulcsát dr. Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke. Teljesítményalapú ösztönzés lehetne például, ha a várólisták hosszának lefaragására szánt 5 milliárd forint szétosztásánál nem csak a műtétek mennyisége és bekerülési költsége, hanem a beavatkozások minősége is számítana.

A jelen legizgalmasabb kérdésének egyébként az alapellátás átalakítását tartja Ónodi-Szűcs Zoltán. A hárommillió krónikus beteg gondozásáról gondoskodó alapellátók eddig önálló entitásainak, mint a védőnők, vagy az egészségfejlesztési irodák (EFI) egyetlen ernyő alá kell kerülniük. Az egy orvosból és egy ápolóból álló praxismodell megszűnik, helyette közösségben kell megszervezni a munkát, amelybe számos olyan feladat is tartozik majd, amelyet jelenleg a szakellátásban végeznek el. Az új rendszer kialakítására 20 milliárd forintot szánnak uniós forrásokból, azonban a szakpolitikus azt is hozzátette, a fenntartás költségeit viszont már a költségvetésből kell biztosítani.

Eltekintve a szuperkórház körüli kommunikációs félreértésektől a miniszterelnökség és az NGM partnere az egészségügyi döntéshozóknak, a költségvetésért felelős államtitkárral, Banai Péter Benővel egy kottából játszik a szakpolitikát irányító államtitkárság, mert kettejük stratégiája ugyanaz – szögezte le Ónodi-Szűcs Zoltán.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-04-30


Kulcsszavak

struktúraváltás, szuperkórház, kancellária, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

Túl sok pénzt kértek a kórházak

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább