hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Oltani vagy nem oltani?


Oltani vagy nem oltani?

| |
 

Hazánkban jelenleg tíz kötelező védőoltás van. A fertőző betegségek ellen, mint a TBC, a diftéria, a pertussis, a tetanusz, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen életkorhoz kötötten oltják a gyermekeket. Jövőre a pneumococcus elleni védőoltás kötelező, a HPV elleni vakcina pedig kötelezően felajánlandó lesz – számolt be a minap az MTI, Beneda Attilára hivatkozva. Az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnökének tájékoztatása szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta, a szakmai tapasztatok indokolták, hogy ezt az oltást felvegyék a kötelező védőoltások sorába.

A döntés esetleg táptalajt adhat az oltásokat vallásos hevülettel ellenző csoportoknak ellenérveik felvonultatására, ám a szakemberek úgy vélik, ők vannak kevesebben, míg sokkal szélesebb az a réteg, akire érvekkel lehet hatni. Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) főigazgatója szerint ők a weben felnőtt értelmiségi fiatalok, akik fél információk alapján alakítják ki a véleményüket az oltásokról: jót akarnak a gyermekeiknek, csak bizalmatlanok.

A kötelező védőoltások ellen ágálók azért vannak jó helyzetben, mert újabb és újabb generációk válnak szülővé, így újra és újra elővehetők a tévhitek, a megalapozatlan érvrendszerek, amelyekre mindig lesz fogadóközeg – fejtette ki vélekedést a főigazgató az IME egészségügyi szaklap októberben megrendezett II. Országos Infekciókontroll Konferenciáján.

Az oltásokat ellenzők között időnként feltűnnek orvosok, tudósok is, „kutatásaik” alapot kínálnak a tévhiteknek. Ilyen például Rolf Kron, német homeopata orvos, akinek egyébként egyetlen közleménye nem lelhető fel a tudományos szakirodalomban, de 2007-ben különböző életkorú, és különböző krónikus betegségben szenvedő gyerekek eseteit összehasonlítva vont le negatív következtetéseket az oltóanyagok biztonságosságát és hatásosságát illetően.

Az egészségügyi tudományok és az emberi ökológia doktorának nevezi magát Dr. Raymond Obomsawin, aki egyébként a remineralizációs folyamatokat vizsgálja. Táblázatokkal és grafikonokkal illusztrált, az oltások káros hatásait „kutató” tanulmányában egy 200 fős gyerekcsoportot vizsgált, alátámasztandó, hogy fülbetegségeik az oltások következtében alakultak ki. A táblázatok azonban csupán a betegségek gyakoriságát mutatják, nem igazolják azt, hogy a problémákat a vakcinák okozták.

Időnként elkeserítő a sötétség – összegezte véleményét Mészner Zsófia, felhívva a figyelmet arra is, hogy az orvosok, gyógyszerészek között is akad, aki a rendelőben vagy a patikában lebeszéli a szülőket az ajánlott oltások beadásáról, és egy felmérés szerint az ötödéves medikusok csupán tíz százaléka tartja fontosnak az influenza elleni védőoltást.


Érvelési hibák az oltások védelmében


Hátrányban vannak a szakemberek az oltásellenes vitában, a demagóg, populista, érzelmekre ható indoklásokkal szemben nehéz tudományos magyarázatokkal érvelni – vélekedett a konferencián Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem tanársegéde. A vedooltas.blog.hu honlap szerkesztője szerint az oltások mellett érvelőknek is kerülniük kell a demagógiát, a dogmákat, és nem szabad tabuként kezelni egyetlen felmerülő kérdést sem, hiszen mint minden gyógyszer esetében, az oltóanyagoknál is három kérdés merül fel: hatásos-e a szer, ha igen, hatása előnyben van-e az esetleges mellékhatásokkal szemben, és megfelelő-e a minősége.

Ép ésszel a vakcinák hatásossága nem kétségbe vonható, hiszen erre epidemiológiai bizonyítékok vannak, biztonságosságuk viszont megkérdőjelezhető, hiszen a szer törzskönyvezésekor a nagyon ritka mellékhatások nem derülnek ki, azok csak a forgalomba hozatal után jelentkezhetnek. Azonban a szakember hangsúlyozta: ezek nem kontrollált eredmények.

Gondolkodási hibákra csábítanak a védőoltásokkal kapcsolatban összegyűlő adatok: sok az oltás, egyre több az autista – mondják az ellenzők, azonban ezzel a logikával az a párhuzam is felállítható, hogy a védőoltás ellenesek tehetnek az autizmusról, mert mostanában sokkal aktívabbak. Veszélyesek összetevők – jön a következő ellenérv, ami valójában igaz is, hiszen a diperte vakcina tartalmaz rákkeltő formaldehidet: körülbelül annyit, mint egytized alma, vagy 30 ml anyatej.

Az oltások után bekövetkező események nem feltétlenül az oltás miatt alakulnak ki – hívta fel a figyelmet Ferenci Tamás egy másik gyakori érvelési hibára, hiszen az „után” és a „következtében” nem ugyanazt jelentik. Sajnos azonban az anekdotikus evidenciák igen médiaképesek – két héttel az oltás után lett cukorbeteg a gyermek – holott epidemiológiai alapon megállapítható, hogy ilyen eset igen ritkán fordul elő.
Vannak olyanok, akiknél van remény a vélekedés megváltoztatására – értett egyet Ferenci Tamás az OGYEI főigazgatójával –, de ehhez tájékoztatás kell, mert az emberek nagy részénél óriásiak a hiányosságok még a középiskolai szintű biológiai ismeretek terén is.


Kommunikáció és bizalom


Jelentős számú szakemberrel áll fel hamarosan az az egészségkommunikációs központ, amelynek feladata lehet akár az oltásokkal kapcsolatos szakszerű, hiteles tájékoztatás és felvilágosítás is – reflektált az előadásra dr. Bíró Krisztina az Emberi Erőforrások Minisztériuma népegészségügyi főosztályának vezetője. Elmondta azt is, a hazai védőoltási rendszer kiválóságát bizonyítja, hogy más uniós tagállamokkal – Görögország, Románia – ellentétben az elmúlt évek gazdásági válsága nem volt hatással a fertőző betegségek terjedésére. Hangsúlyozta: a rendszer nemzeti érték, amelynek megőrzése egészségpolitikai prioritás, az állami felelősségvállalás, a fennálló jogi keretek pedig biztosítják, hogy a járványügyi biztonság nem sérülhet hazánkban.

A jogállamiság valamennyi alapelvét kérdőjelezi meg az, aki megtagadja a kötelező oltás beadását gyermekének – hozta példaként dr. Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosi Hivatalának képviseletében az Alkotmánybíróság 2007-es határozatát, amely a kötelező védőoltások elrendelésének alkotmányossági megközelítéséről szóló megállapításokat tartalmazza. Az új Alaptörvény túlmutat a korábbi alkotmányon, hiszen ez utóbbi már nem csak jogokat, kötelezettségeket is megállapít a szülők számára. Azonban a szakember szerint hiába van kötelezettsége a szülőnek és az államnak egyaránt, együttműködési hívószavak nélkül nem lehet boldogulni ezekben a kérdésekben, ahogyan alapvető lenne a bizalom helyreállítása is mind az orvos-beteg, és a társadalmi kapcsolatok terén egyaránt.


Életre szóló döntés


Oltást megtagadni anélkül, hogy jogszabályt sértenénk kizárólag szakmai indokok alapján lehet, ebben nyújthatnak segítséget az oltási tanácsadók. Azonban tévhitek nem csak a laikusok körében, hanem az orvosok között is akadnak szép számmal. Dr. Kulcsár Andrea, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelőintézet infektológusa, oltási tanácsadó a konferencián elmondta, egyre többen kérnek egyéni felmentést az oltások alól, azonban ellenjavallatot csak akkor kapnak, ha a védőoltás egészségkárosodást okoz.

Orvosok között is gyakorlat, hogy immunbetegeknek nem javasolják az oltások beadását, holott ennek éppen az ellenkezője a jó gyakorlat. Ugyanez igaz a várandósokra, akiknél szintén nem ellenjavallat a vakcináció, ahogyan a műtét előtt álló betegnek sem ártalmas. Sokan tartanak allergiás reakcióktól is, ám csupán minden ötmilliomodik esetben jelentkezett túlérzékenység az oltóanyag valamely összetevőjére, de ezek az esetek soha nem volta halálosak, oltás okozta anafilaxiás reakciót soha nem jegyzett fel a szakirodalom.

Óriási felelőssége van annak, aki olthatóságról dönt – vélekedett a szakember. Hiszen az indikáció vagy kontraindikáció, amellyel útjára bocsátják az oltandó személyt, egy egész életre szól.

A jelenlegi, jól működő rendszer további működtetése a célja a szakembereknek, amihez feltétlenül szükséges a tisztiorvosi szolgálat egykori nimbuszának helyreállítása – vonták le a következtetést a konferencia résztvevői. Ha az orvos beszéli le a páciensét akár az ajánlott oltásokról, az egész rendszer felrobbanhat.

Bár a jogi szabályozás megfelelőnek tűnik, mégis akadnak kivételek. Mint például az a család, akik következetesen nem oltatják be gyermeküket, az emiatt kiszabott pénzbírságokat rendre befizetik, tisztázó beszélgetésre leültek a védőnővel és háziorvossal, nem zárkóznak el a hatóságok elől, együttműködnek a családvédelmi szolgálattal, de nem engedik beoltatni gyermeküket – ismertettek egy jogi kérdéseket felvető estet a hallgatóság soraiból.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-29


Kulcsszavak

védőoltás, védőoltási rendszer, betegjog

Kapcsolódó anyagok

A nonreszponder betegek HBV vakcinációjának gyakorlata centrumunkban

Kellő figyelmet kap-e egészségünk megőrzése utazásaink szervezése során?

Hogyan legyünk sikeresek a prevenció megvalósításában? - A védőoltásokkal kapcsolatos átoltottságot befolyásoló tényezők

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább


Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

A legfrissebb, tavaly márciusi demográfiai adatokat az Eurostat tavaly év végén hozta nyilvánosságra. Abból feketén-fehéren kiderül, hogy a magyarok, hosszú idő után, megint rosszabb kilátásokkal indulnak az életbe: 1993-óta, tavaly első ízben csökkent a születéskor várható élettartam.

Tovább


Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Tovább


Oltani vagy nem oltani?