hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Okok optimizmusra


Okok optimizmusra

| |
 

Mértéktartó optimizmusra adnak okot a jövő évi ágazati költségvetés számai is – mondta Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Figyelő című lap XXV. Medicina konferenciáján, csütörtökön. Miközben leltárt adott az idei év eseményeiről, hozzátette azt is, továbbra is nagy benne a megküzdési vágy, ugyanakkor nem tagadja az ellátórendszert feszítő mérhetetlen problémákat sem.

A népegészségügyi mozgósítás éve lesz 2013, az átfogó tevékenység kiterjed az oktatásra, és az olyan nagyvállalatokat is bevonnak a kommunikációba, mint a MÁV, a BKK, a Volán, a Magyar Posta vagy az OTP – ezeken keresztül ugyanis széles tömegeket lehet elérni. Az egészségfejlesztés oktatása nem egy tantárgyra korlátozódik majd az iskolákban, külön oktatási csoport dolgozik azon, hogy az irodalomtól a fizikáig valamennyi tantárgyban megjelenjen az egészségnevelés. Idén 14 országos népegészségügyi kampányt futtattak le, a szűkös anyagi keretek miatt „garázsmódszerekkel” kellett dolgozniuk.

A népegészségügyi feladatok térségi koordinálása az Egészségfejlesztési Irodákra vár majd, a jövő év elején felálló, 80-90 új intézményt uniós forrásokból finanszírozzák két évig, majd a költségvetésből kell forrást biztosítani azok működésére. Bár a pályázatok eredményhirdetését december elejére remélték az érintettek, úgy tűnik, erre még várni kell, információink szerint ugyanis az értékelés egy időre megszakadt, mert menet közben úgy döntöttek, a TÁMOP-os pályázatok elbírálását is közbeszereztetik, így az eddigi értékelőket újak váltották fel.

Szintén 2013-ban indul el az a projekt, amelyben mentálhigiénés koordinátorok segítik majd az alapellátók munkáját, a háziorvosok mellett a védőnőknek is kiemelt szerep jut, alapképzésükbe épül be a méhnyakszűrési feladatok ellátására való felkészítés – sorolta a szakpolitikus. A védőnők által gyűjtött, eddig a fiókokban landoló népegészségügyi adatok végre bekerülnek a központi adatbázisokba, ehhez mobileszközöket is biztosítanak a szakembereknek.


Kórházak után a rendelők


Az idei év legnagyobb feladata az államosítás volt, de emellett megtörtént a TEK-ek ésszerű átszabása, különösen a magasabb progresszivitási szinteken, és 14 struktúraváltó intézményben szűnt meg az aktív fekvőbeteg ellátás. A központosítás nagy terhet rótt az igazgatásra, ám Szócska Miklós szerint a korrupciót is csökkentette. Meghatározták az új minimumfeltételeket, ezek finomhangolása még folyamatban van.

A kórházak után a járóbeteg-ellátók is állami gondoskodás alá kerülnek, amennyiben a tulajdonos önkormányzat úgy dönt, a továbbiakban nem tartja saját hatáskörében az ellátást. Mint arról lapunk is beszámolt, erről február 15-is kell nyilatkozniuk a helyhatóságoknak, ez 267 intézményt érint. Május 1-ig rendezni kell az eddig integráltan működő alapellátók helyzetét is, a telekkönyvekben, tulajdoni lapokon addigra külön helyrajzi számra kell kerülnie a háziorvosi tevékenységnek helyet biztosító rendelőknek.

Áttekinthetőbbé tették a rendszert az összekapcsolt adatbázisok, amelyek javítják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ellátórendszer felügyeleti tevékenységét, a humánerőforrás-monitoring rendszerben valamennyi adat összefogható. Az ellátás minőségének javítását az akkreditációs rendszerek kidolgozása, a nemrégiben felállt Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), és a betegbiztonsági stratégia (MIBES) szolgálják majd. Betegek ellátáshoz való hozzáféréséről a mostani dolgozók közül verbuvált kistérségi egészségszervezők gondoskodnak majd.

Az ágazati munkaerőhiányt nem csak a fizetések emelésével orvosolná Szócska Miklós, hanem mint fogalmazott, hangulatváltásra is nagy szükség lenne, „nem szabad a depressziós szirénhangokra hallgatni. A dolgozókat szakképzési és foglalkoztatási programokkal is támogatják. Szélesíteni kell a szakmai lehetőségeket is, hiszen a mostani hierarchia szerint „rabszolgának nézik” a fiatalokat.


Többlet a gyógyszerkasszának


Durván 46 milliárdos többlettel számolhat jövőre az ágazati büdzsé, a gyógyszerkasszát pedig mégsem vágják meg annyira, mint azt tervezték – foglalta össze a jövő évi költségvetés számait a konferencia egészségpolitikai szekciójának moderátoraként Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint „a jövő évi költségvetés izgalmas kérdéseket vet fel”. A gyógyszerkassza a tervezetthez képest 82 milliárd forintos többlettel számolhat, a 60 milliárd forintos központi forrás mellett a gyártói befizetések emelik az összeget.

Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy súlyos hozzáférési problémák mutatkoznak a rendszerben, amelynek oka az, hogy a kórházak nem jutnak hozzá a TVK-jukhoz. Erről a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozatának elnökeként írásban is tájékoztatta az államtitkárságot.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-13


Kulcsszavak

népegészségügy, struktúraváltás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Okok optimizmusra