TARTALOM

 VISSZA

 


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések

| |
 

Javítandó méltatlanul rossz megítélésüket, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) múlt héten írta alá azt a Transzparencia Együttműködést, amelynek eredményeként jövő év közepétől tagvállalataik honlapjukon teszik közzé azoknak a juttatásoknak, szponzorációknak az összegét, amelyeket orvosoknak, intézményeknek fizettek ki konferencián, továbbképzésen tartott előadásért, szakértői feladatokért – jelentették be a szervezet vezetői egy keddi sajtó háttérbeszélgetésen. Miközben ezek az adatok egyénre lebontva lesznek megismerhetőek, a klinikai gyógyszerkipróbálásokra fordított forrás nagyságát aggregáltan tárják a nyilvánosság elé. Az adatokat idén kezdik gyűjteni, és 2016. június 30-tól válnak nyilvánossá. Az orvoskar közel egésze támogatja a kezdeményezést.

Megcáfolnák azokat a legendákat, amelyek arról szólnak, hogy a gyógyszercégek az orvosok szórakozását szponzorálják, amikor kifizetik konferencia részvételüket, vagy szakértői díjat fizetnek nekik – fogalmazott az eseményen dr. Jakab Zoltán, az AIPM elnöke. Megfelelő információk hiányában ugyanis mind a közvélemény, mind a döntéshozó kedvezőtlenül ítéli meg az innovatív gyógyszergyártó cégeket, bár mind a törvényi környezet, mind az önszabályozás egyre szigorúbb keretek közé szorítja működésüket. Az elnök emlékeztetett arra, a gyártók a hatóságoknak most is jelentenek a különféle szponzorációkról, ezeket az adatokat bő egy év múlva névhez kötötten ismerheti meg a közvélemény. Az AIPM tagvállalatainak saját honlapján valamennyi olyan költés megismerhető lesz, amelynek közléséhez az érintett orvos vagy intézmény hozzájárult, az adatokat évente frissítik majd.

A Transzparencia Együttműködést az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) kezdeményezte és vezette be Európában 2012-ben, ennek magyarországi honosítását az AIPM végezte el két évvel ezelőtt, tavaly a szakmai közvélemény elé tárva a kódex tervezetét. Erről már Némethi Erika, az egyesület igazgatója beszélt, hozzátéve, a mostani együttműködésben nem csak az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai, hanem bármely gyártóvállalat részt vehet.
A közzététel erősíti az orvosok hitelességét, akik elismert szakemberré válnak azáltal, hogy részesülnek a szponzorációkból – idézte dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének szavait az igazgató asszony, aki elmondta, a téma érzékenysége indokolta, hogy a különféle orvosszakmai egyesületekkel, szövetségekkel is egyeztessék az együttműködésben foglaltakat, és míg tagvállalataik kétharmada, addig az ezekkel együttműködő orvosok mintegy 75-99 százaléka egyetértett az adatok nyilvánossá tételével. Némethi Erika hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatok szerint az orvoskar azokban az országokban ódzkodik az ilyenfajta transzparenciától, ahol nem vonták be a kódex előkészítésének munkálataiba. A magyarországi siker éppen annak köszönhető, hogy kezdetektől részt vehettek ebben. Az AIPM igazgatója szerint az önszabályozó platform kedvező lesz annak a 16-20 ezer betegnek is, akik úgy jutnak a legmodernebb terápiákhoz hazánkban, hogy az az E. Alapnak nem kerül pénzébe.

Nem kockázatok és mellékhatások nélküli a kezdeményezés – ismerte el Jakab Zoltán, hiszen az egészségügy Magyarországon nem működik transzparensen, ugyanakkor azt reméli, tagvállalataik meg tudják értetni a velük szerződésben álló orvosokkal és intézményekkel a kezdeményezés fontosságát, hiszen az átláthatóság a bizalmat erősítheti. Az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását is kikérték annak érdekében, hogy a nyilvánossá tett adatokkal se személyiségi, se személyhez fűződő jogokat ne sértsenek meg, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a résztvevő orvosokat előzetesen és konkrétan informálni kell arról, mi és hol jelenik meg róluk.

Valamennyi tagvállalat saját felelőssége a listák éves frissítése, az AIPM-hez viszont csak azok csatlakozhatnak, akik a kódex előírásait elfogadják. Az együttműködésről éves jelentés készül, összefogva az addigi tapasztalatokat, a kódex betartását egy öttagú bizottság felügyeli, amely a panaszokat, észrevételeket kezeli. Szabálysértés esetén szankcionálhat is, akár kizárhatja soraiból azt a céget, amely durván vét a szabályok ellen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-21


Kulcsszavak

gyógyszergyártás, klinikai vizsgálat, Transzparencia Kódex

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Korai klinikai vizsgálatok szerepe az onkológiában

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelése

Hozzászólások:

1.,   Dr. FAZEKAS TAMÁS mondta   2015. Április 23., Csütörtök 22:12:38
Tisztességes szándék. Egy apróság: nemzetközi (angol) konferencián való részvétel gyógyszergyári támogatásának, a hazai "státusztól"/grádustól függetlenül, csak akkor van értelme, ha a támogatott kolléga/kollegina folyékonyan/vitaképesen beszél angolul, s az akcentussal beszélő amerikai előadó mondandóját is könnyen megérti. Horribile dictu: képes plénum előtt kérdezni és/vagy válaszolni. Ha ez nincs így, a részvétel tudományos nézőpontból értelmetlen és haszontalan, mert a résztvevő valójában azt sem tudja, "mi történik körülötte", miről van szó valójában az előadóteremben. A "tudás-/ismeret-import" előfeltétele az angol nyelv alapos ismerete. Aki hebeg-habog angolul, ne utazgasson "gyári pénzen" nemzetközi kongresszusokra. Ezt a lényegbevágó, nélkülözhetetlen "nyelvi" feltételt a szponzoráló "cégek" lépten-nyomon ignorálják. Más szempontok motiválják őket (e.g. a gyógyszer-PR/receptírás, etc.). Fazekas Tamás dr. prof., c. egyetemi tanár, FESC, MHRS, az orvostudomány (MTA) doktora/DSc, SZTE, Szeged

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések