hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések

| |
 

Javítandó méltatlanul rossz megítélésüket, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) múlt héten írta alá azt a Transzparencia Együttműködést, amelynek eredményeként jövő év közepétől tagvállalataik honlapjukon teszik közzé azoknak a juttatásoknak, szponzorációknak az összegét, amelyeket orvosoknak, intézményeknek fizettek ki konferencián, továbbképzésen tartott előadásért, szakértői feladatokért – jelentették be a szervezet vezetői egy keddi sajtó háttérbeszélgetésen. Miközben ezek az adatok egyénre lebontva lesznek megismerhetőek, a klinikai gyógyszerkipróbálásokra fordított forrás nagyságát aggregáltan tárják a nyilvánosság elé. Az adatokat idén kezdik gyűjteni, és 2016. június 30-tól válnak nyilvánossá. Az orvoskar közel egésze támogatja a kezdeményezést.

Megcáfolnák azokat a legendákat, amelyek arról szólnak, hogy a gyógyszercégek az orvosok szórakozását szponzorálják, amikor kifizetik konferencia részvételüket, vagy szakértői díjat fizetnek nekik – fogalmazott az eseményen dr. Jakab Zoltán, az AIPM elnöke. Megfelelő információk hiányában ugyanis mind a közvélemény, mind a döntéshozó kedvezőtlenül ítéli meg az innovatív gyógyszergyártó cégeket, bár mind a törvényi környezet, mind az önszabályozás egyre szigorúbb keretek közé szorítja működésüket. Az elnök emlékeztetett arra, a gyártók a hatóságoknak most is jelentenek a különféle szponzorációkról, ezeket az adatokat bő egy év múlva névhez kötötten ismerheti meg a közvélemény. Az AIPM tagvállalatainak saját honlapján valamennyi olyan költés megismerhető lesz, amelynek közléséhez az érintett orvos vagy intézmény hozzájárult, az adatokat évente frissítik majd.

A Transzparencia Együttműködést az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) kezdeményezte és vezette be Európában 2012-ben, ennek magyarországi honosítását az AIPM végezte el két évvel ezelőtt, tavaly a szakmai közvélemény elé tárva a kódex tervezetét. Erről már Némethi Erika, az egyesület igazgatója beszélt, hozzátéve, a mostani együttműködésben nem csak az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai, hanem bármely gyártóvállalat részt vehet.
A közzététel erősíti az orvosok hitelességét, akik elismert szakemberré válnak azáltal, hogy részesülnek a szponzorációkból – idézte dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének szavait az igazgató asszony, aki elmondta, a téma érzékenysége indokolta, hogy a különféle orvosszakmai egyesületekkel, szövetségekkel is egyeztessék az együttműködésben foglaltakat, és míg tagvállalataik kétharmada, addig az ezekkel együttműködő orvosok mintegy 75-99 százaléka egyetértett az adatok nyilvánossá tételével. Némethi Erika hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatok szerint az orvoskar azokban az országokban ódzkodik az ilyenfajta transzparenciától, ahol nem vonták be a kódex előkészítésének munkálataiba. A magyarországi siker éppen annak köszönhető, hogy kezdetektől részt vehettek ebben. Az AIPM igazgatója szerint az önszabályozó platform kedvező lesz annak a 16-20 ezer betegnek is, akik úgy jutnak a legmodernebb terápiákhoz hazánkban, hogy az az E. Alapnak nem kerül pénzébe.

Nem kockázatok és mellékhatások nélküli a kezdeményezés – ismerte el Jakab Zoltán, hiszen az egészségügy Magyarországon nem működik transzparensen, ugyanakkor azt reméli, tagvállalataik meg tudják értetni a velük szerződésben álló orvosokkal és intézményekkel a kezdeményezés fontosságát, hiszen az átláthatóság a bizalmat erősítheti. Az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását is kikérték annak érdekében, hogy a nyilvánossá tett adatokkal se személyiségi, se személyhez fűződő jogokat ne sértsenek meg, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a résztvevő orvosokat előzetesen és konkrétan informálni kell arról, mi és hol jelenik meg róluk.

Valamennyi tagvállalat saját felelőssége a listák éves frissítése, az AIPM-hez viszont csak azok csatlakozhatnak, akik a kódex előírásait elfogadják. Az együttműködésről éves jelentés készül, összefogva az addigi tapasztalatokat, a kódex betartását egy öttagú bizottság felügyeli, amely a panaszokat, észrevételeket kezeli. Szabálysértés esetén szankcionálhat is, akár kizárhatja soraiból azt a céget, amely durván vét a szabályok ellen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-21


Kulcsszavak

gyógyszergyártás, klinikai vizsgálat, Transzparencia Kódex

Kapcsolódó anyagok

Korai klinikai vizsgálatok szerepe az onkológiában

A cannabidiol hatása a Lennox–Gastaut szindrómával járó epilepsziás rohamokra

A világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelése

A mesothelioma korszerű kezelése

Klinikai vizsgálatok értékelésének szempontjai

Hozzászólások:

1.,   Dr. FAZEKAS TAMÁS mondta   2015. Április 23., Csütörtök 22:12:38
Tisztességes szándék. Egy apróság: nemzetközi (angol) konferencián való részvétel gyógyszergyári támogatásának, a hazai "státusztól"/grádustól függetlenül, csak akkor van értelme, ha a támogatott kolléga/kollegina folyékonyan/vitaképesen beszél angolul, s az akcentussal beszélő amerikai előadó mondandóját is könnyen megérti. Horribile dictu: képes plénum előtt kérdezni és/vagy válaszolni. Ha ez nincs így, a részvétel tudományos nézőpontból értelmetlen és haszontalan, mert a résztvevő valójában azt sem tudja, "mi történik körülötte", miről van szó valójában az előadóteremben. A "tudás-/ismeret-import" előfeltétele az angol nyelv alapos ismerete. Aki hebeg-habog angolul, ne utazgasson "gyári pénzen" nemzetközi kongresszusokra. Ezt a lényegbevágó, nélkülözhetetlen "nyelvi" feltételt a szponzoráló "cégek" lépten-nyomon ignorálják. Más szempontok motiválják őket (e.g. a gyógyszer-PR/receptírás, etc.). Fazekas Tamás dr. prof., c. egyetemi tanár, FESC, MHRS, az orvostudomány (MTA) doktora/DSc, SZTE, Szeged

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Nyilvános gyógyszeripari kifizetések