TARTALOM

 VISSZA

 


Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma


Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

| |
 

Ma tette közzé honlapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról, amelyeket a tavalyi év összesítő adataival összevetve kiderül: az elvándorlási kedv továbbra is stagnál mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében, néhány fővel kevesebben kérték ki dokumentumaikat.


Az arányok a 2013-as adatokhoz hasonlóak Forrás: EEKH



Már 2014 első félévének adatai is arra utaltak, hogy minimálisan csökken a migrációs kedv, erre erősít rá a most megjelent év végi összesítés is. Tavaly december végéig összesen 1943 fő kért ki hatósági bizonyítványt, legtöbben, 948-an most is az orvosok közül gondolkoztak külföldi munkavállalásban - hiszen az EEKH-nál mindig hangsúlyozzák, hogy a dokumentum kikérése még csak szándékot, és nem tényleges távozást jelent - , míg egy évvel korábban hét fővel többen voltak.


Nincs ok ünnepelni


Míg az ágazati vezetés az orvosok körében az első félévben tapasztalt 28 fős csökkenést is sikerként, és a bevezetett intézkedések eredményeként értékelte, az év végi hét fős különbség a 2014-es és 2013-as adatok között mégis a szakmai szervezetek szkeptikusabb véleményét igazolja, akik csupán migrációs stagnálásról beszéltek, és arra figyelmeztettek, továbbra is egy teljes egyetemi évfolyam vándorol külföldre, mintha egyetlen orvost sem képeznénk Magyarországon. A számok tükrében egyelőre prognosztizálható, hogy az ellátórendszerben továbbra sem fog csillapodni az orvoshiány, és nem szűnik meg a még itthon dolgozók túlterheltsége, ami továbbra is veszélyezteti a biztonságos betegellátást.

Az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25-29 évesek körében figyelhető meg némi emelkedés, ebben a korosztályban negyvenkilenccel többen kaptak hatósági bizonyítványt idén, mint a megelőző évben. A 15 százalékos emelkedés arra utal, hogy az egészségügyi kormányzatnak többet kell tennie azért, hogy maradásra bírja a fiatal szakorvos-jelölteket. Miközben a Magyar Rezidens Szövetség egyetért azzal, hogy a Markusovszky ösztöndíj „az orvosi hivatáshoz méltó bérezés felé tett első lépés”, ugyanakkor felrója, hogy a második ütem, a szakorvosi minimálbér teljes körű bevezetése elmaradt, hiszen az már korábban deklarálta az ágazat vezetője, hogy az kizárólag az ösztöndíjasoknak jár majd 2016-tól.


Több szakdolgozó hiányzik az egészségügyből mint orvos


Valamivel kevesebb szakdolgozónak adott ki igazolást az EEKH tavaly, a 493 ápoló 43 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Egyedül a szülésznők száma ugrott meg, az viszont a duplájára: míg 2013-ban tizenkilencen, addig most negyvenegyen folyamodtak hatósági bizonyítványért. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) észrevételezése szerint azonban ez a szám torzít, hiszen benne vannak azok a külföldi – zömében spanyol – hallgatók is, akik most szereztek diplomát a Semmelweis Egyetem angol nyelvű szülésznő képzésén, és az Európai Unióban való elhelyezkedésüket megkönnyíti a hatósági bizonyítvány. A tapasztalatok azt igazolják, hogy első sorban a magasabban képzett, diplomás nővérek tudnak elhelyezkedni külföldön, ugyanakkor ma több szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, mint orvos.

A szakmai szervezetek szerint a stagnálás – hiszen döntő fordulatról a szakdolgozók esetében sem beszélhetünk – egyértelműen az elmúlt évek bérpolitikájának következménye, és azt jelzi, hogy a megkezdett, ám tavaly elodázott béremeléseknek folytatódniuk kell. Többek között egyébként a béremelés folytatását is szeretné elérni a szakdolgozói kamara azzal a nagygyűléssel, amelyet áprilisban tartanak majd meg a budapesti Syma Rendezvényközpontban.

Az elvándorlási adatok arra utalnak, hogy 2014 a kivárás éve volt, illetve ahogy többen fogalmaztak: aki akart, az már elment. A kérdés csak az, hogy mindazok, akik eddig családi, vagy egyéb okokból itthon maradtak, és bíztak egy esetleges pozitív fordulatban, vajon látva a szakpolitika intézkedéseit, vajon nem döntenek-e mégis a külföldi munkavállalás mellett.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-29


Kulcsszavak

migráció, szakorvosi minimálbér, béremelés

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma