hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nincs kivétel: az egészségügyiseknek is választani kell


Nincs kivétel: az egészségügyiseknek is választani kell

| |
 

Nyugdíj vagy a munka után járó fizetés – e között kell választaniuk az állami szférában dolgozóknak, így dönteniük kell az öregségi nyugellátás mellett a gyógyításban még tevékenykedő orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak is április 30-ig. Az erről szóló törvénymódosításról a Parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága döntött péntek délelőtti ülésén.

Az egészségügyre vonatkozó részletes szabályok kidolgozásáról beszélt egy nappal a bizottsági döntés előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára, Banai Péter Benő egy egészségügyi konferencián. Úgy tűnik azonban, hogy erre egyelőre nem került sor. Pedig a szakpolitikus is hangsúlyozta, hogy tisztában vannak azzal, a gyógyításban sok nyugdíjas tevékenykedik, így az intézkedés az ágazatot negatívan érintené, példaként a háziorvosokat említette, akik 30 százaléka már öregségi nyugdíj mellett gyógyít.

Nincs olyan terület az ellátásban, ahol a nyugdíjas orvosok ne hiányoznának – ezt válaszolta még szerdai, évértékelő sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Elmondta azt is, szinte csak nyugdíjas orvosok tevékenykednek Északkelet-Magyarország járóbeteg-ellátóinál, s az orvosok többsége azért vállalja nyugdíj után is a munkát, mert aktív munkavállalóként kapott alacsony fizetésük után nyugellátásuk is kevés. A sajtótájékoztatón Kováts Attila alelnök azt is hozzátette, hogy a fiatalok orvosok után az 50-60 éves korosztályban is megindult a migráció.

A közfinanszírozott ellátásban dolgozó 35 ezer orvos közül 2800 már hetven éves is elmúlt, a háziorvosok közül több mint száz pedig nyolcvan év feletti, a nyugdíjas orvosok száma eléri az ötezret. „Magyarországon tudomásul kell venni, hogy szükség van rájuk az ellátásban” – mondta a MOK elnöke a csütörtöki konferencián Banai Péter Benő felvetésére reflektálva.

Lapunk kérdésére válaszolva több, a járóbeteg-ellátásban dolgozó nyugdíjas orvos is úgy reagált, ha választania kell, inkább otthon marad. Főleg alacsony nyugdíjuk – 110-120 ezer forint – kiegészítéseként vállalták továbbra is a gyógyítást, munkájukra azonban az ellátórendszernek is nagy szüksége van, hiszen egyes területeken nélkülük nem tudnák biztosítani a betegellátást. Sokan részmunkaidőben tevékenykednek a rendelőkben, fizetésük 65-170 ezer forint között mozog.

Korábban egyébként, a 62 évnél idősebb dolgozók kötelező nyugdíjazása kapcsán Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, az az egészségügyben nem valósítható meg, ezért kiáll annak érdekében, hogy az intézkedés az ágazatot ne érintse. Bár a mostani döntés lehetővé teszi a dolgozó számára a választást, kérdés, vajon hány nyugdíjas orvos és szakdolgozó mond le nyugdíjáról és vállalja továbbra is gyógyítást, vagy hagyja el végleg az ellátórendszert, s hogy a kiesők helyére találnak-e fiatalokat.

Ebben bízott ugyanis még ősszel Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter, aki akkor még szintén a kötelező nyugdíjazás kapcsán, egy kereskedelmi televízió véleményműsorában azt fejtette ki, ha az idős orvosok kikerülnek a rendszerből, az gyorsítaná a fiatal orvosok előrelépését, de országosan kell áttekinteni a helyzetet, mert különösen a hiányszakmákban, egyes területeken szükség van a nyugdíjasokra is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tegnap este kiadott közleményében kifejti, hogy a nyugdíjas korú munkavállalók hetven éves korukig tovább foglalkoztathatóak, de csak a munkáltató külön kérésére. Azonban dupla ellátásban ők sem részesülhetnek, a nyugdíj és a munka között 2013. április 30-ig kell választaniuk, ezt követően az állami szférában továbbdolgozóknak július 1-jétől már nem jár az időskori ellátás.

(A törvénymódosítást hétfőn éjjel elfogadta a Parlament.)

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya.
2012-12-15


Kulcsszavak

nyugdíjazás, orvoshiány

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nincs kivétel: az egészségügyiseknek is választani kell