TARTALOM

 VISSZA

 


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK

| |
 

Ma lép hatályba az az irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson bármely tagállamban. A direktívában foglaltakat az EU országainak saját jogrendjükbe kellett beleillesztenie. A határon átnyúló ellátások koordinálására minden tagállamban létre kellett hozni nemzeti kapcsolattartó pontot. Hazánkban ez a feladat az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) hárul, amelynek vezetője, dr. Novák Krisztina lapunkat arról tájékoztatta, mától mind újonnan induló honlapjaikon, mind ügyfélszolgálatukon a betegek rendelkezésére állnak az információk.

– A szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, az engedélyezési eljárások menetéről tájékozódhatnak honlapunkon és telefonos ügyfélszolgálatunkon egyaránt, ahol több nyelven beszélő munkatársaink fogadják majd a hívásokat – mondta lapunk megkeresésére a Központ főigazgatója. Hozzátette azt is, a mától élő ingyenes zöld számon (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: 36-20-999-0025) angol és német nyelven elérhetők a kollégák, akikhez a közeljövőben további nyelveket beszélő orvosegyetemi hallgatók és diplomás szakdolgozók csatlakoznak, ők képzést követően személyes konzultáción is fogadják a határon átnyúló ellátás mikéntjéről érdeklődőket az OBDK központi panaszirodájában.

– Mind a hazánkból más tagállamba, mind pedig a külföldről hazánkba érkező betegek tőlünk kapják meg a szükséges információkat. Együttműködünk a 28 tagállam valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelyek elérhetősége szintén megtalálható a honlapunkon. A magyar betegek a www.eubetegjog.hu oldalon találják meg a tudnivalókat a külföldi ellátásokról, míg a magyarországi kezelések iránt érdeklődők (más uniós állampolgárok) a www.patientsrights.hu oldalon tudnak tájékozódni.

A kapcsolattartó pont célja a határon átnyúló ellátásokkal foglalkozó háttérintézmények tehermentesítése, hogy oda már a megfelelő dokumentumok birtokában, felkészülten érkezzen a beteg, tudva, milyen költségtérítési kötelezettségei, panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségei vannak. Így csökkenhet az ügyintézés határideje is, ami a hivatali eljárásrend szerint 30 nap.

– Minden tagállam védi a saját egészségügyi kasszáját, első sorban saját állampolgárai ellátását kívánja biztosítani – mondta Novák Krisztina. – Az OEP-ben független orvosszakmai team bírálja majd el az eseteket, az ellátások fedezésére nyílt végű, egymilliárd forintos alap áll rendelkezésre.


Közcím: Nem lesz dömping


Szakértők szerint egyébként a határon átnyúló ellátások lehetőségével nem sokan fognak élni. A magyar betegek számára a nagyértékű ellátások ugyanis engedélykötelesek, kisértékű ellátás igénybevétele esetén viszont nemigen téríti vissza az OEP a költségeket, ugyanis a szabályozás szerint 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket, vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó ellátásokat nem fizetnek ki a betegnek, márpedig az átlagos estek zöme bőven ez alatt van.

A magyar betegnek meg kell előlegeznie az ellátás teljes költségét, minőségi ellátás esetén pedig csak a befizetett összeg töredékét kapja vissza, ami egy szűk, gazdagabb réteg számára jelenthet némi megtakarítást. Mindezek mellett egyéb kiadások is felmerülnek, mint például a leletek, beutalók hiteles fordíttatása, amely tetemes összegre rúghat, de nem kerül megtérítésre.

A külföldi beteg számára sem jár túl sok előnnyel a magyar kórházakban gyógyulni. Mivel a páciens itteni ellátását is a biztosítója fizeti ki, így az olcsóság nem vonzerő, és ahogyan a magyar beteg kint, úgy ő sem „előzhet” az itteni várólistán, annak csak a végére kerülhet fel.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-25


Kulcsszavak

OBDK, határon átnyúló ellátás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK