TARTALOM

 VISSZA

 


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK

| |
 

Ma lép hatályba az az irányelv, amelynek célja, hogy az Európai Unió valamennyi állampolgára biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson bármely tagállamban. A direktívában foglaltakat az EU országainak saját jogrendjükbe kellett beleillesztenie. A határon átnyúló ellátások koordinálására minden tagállamban létre kellett hozni nemzeti kapcsolattartó pontot. Hazánkban ez a feladat az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központra (OBDK) hárul, amelynek vezetője, dr. Novák Krisztina lapunkat arról tájékoztatta, mától mind újonnan induló honlapjaikon, mind ügyfélszolgálatukon a betegek rendelkezésére állnak az információk.

– A szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, az engedélyezési eljárások menetéről tájékozódhatnak honlapunkon és telefonos ügyfélszolgálatunkon egyaránt, ahol több nyelven beszélő munkatársaink fogadják majd a hívásokat – mondta lapunk megkeresésére a Központ főigazgatója. Hozzátette azt is, a mától élő ingyenes zöld számon (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: 36-20-999-0025) angol és német nyelven elérhetők a kollégák, akikhez a közeljövőben további nyelveket beszélő orvosegyetemi hallgatók és diplomás szakdolgozók csatlakoznak, ők képzést követően személyes konzultáción is fogadják a határon átnyúló ellátás mikéntjéről érdeklődőket az OBDK központi panaszirodájában.

– Mind a hazánkból más tagállamba, mind pedig a külföldről hazánkba érkező betegek tőlünk kapják meg a szükséges információkat. Együttműködünk a 28 tagállam valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelyek elérhetősége szintén megtalálható a honlapunkon. A magyar betegek a www.eubetegjog.hu oldalon találják meg a tudnivalókat a külföldi ellátásokról, míg a magyarországi kezelések iránt érdeklődők (más uniós állampolgárok) a www.patientsrights.hu oldalon tudnak tájékozódni.

A kapcsolattartó pont célja a határon átnyúló ellátásokkal foglalkozó háttérintézmények tehermentesítése, hogy oda már a megfelelő dokumentumok birtokában, felkészülten érkezzen a beteg, tudva, milyen költségtérítési kötelezettségei, panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségei vannak. Így csökkenhet az ügyintézés határideje is, ami a hivatali eljárásrend szerint 30 nap.

– Minden tagállam védi a saját egészségügyi kasszáját, első sorban saját állampolgárai ellátását kívánja biztosítani – mondta Novák Krisztina. – Az OEP-ben független orvosszakmai team bírálja majd el az eseteket, az ellátások fedezésére nyílt végű, egymilliárd forintos alap áll rendelkezésre.


Közcím: Nem lesz dömping


Szakértők szerint egyébként a határon átnyúló ellátások lehetőségével nem sokan fognak élni. A magyar betegek számára a nagyértékű ellátások ugyanis engedélykötelesek, kisértékű ellátás igénybevétele esetén viszont nemigen téríti vissza az OEP a költségeket, ugyanis a szabályozás szerint 3000 járóbeteg-szakellátási OENO pontértéket, vagy azzal egyenértékű finanszírozási értéket nem meghaladó ellátásokat nem fizetnek ki a betegnek, márpedig az átlagos estek zöme bőven ez alatt van.

A magyar betegnek meg kell előlegeznie az ellátás teljes költségét, minőségi ellátás esetén pedig csak a befizetett összeg töredékét kapja vissza, ami egy szűk, gazdagabb réteg számára jelenthet némi megtakarítást. Mindezek mellett egyéb kiadások is felmerülnek, mint például a leletek, beutalók hiteles fordíttatása, amely tetemes összegre rúghat, de nem kerül megtérítésre.

A külföldi beteg számára sem jár túl sok előnnyel a magyar kórházakban gyógyulni. Mivel a páciens itteni ellátását is a biztosítója fizeti ki, így az olcsóság nem vonzerő, és ahogyan a magyar beteg kint, úgy ő sem „előzhet” az itteni várólistán, annak csak a végére kerülhet fel.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-25


Kulcsszavak

OBDK, határon átnyúló ellátás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Tovább


Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Nemzeti kapcsolattartási pont az OBDK