TARTALOM

 VISSZA

 


Némán eveznek az ágazati szereplők



| |
 

Senki semmit nem árul el az ágazatban várható béremelések mikéntjéről és mértékéről egészen addig, amíg le nem zárul az a tárgyalássorozat, amelyeknek első egyeztetésére .csütörtökön délben került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságán. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szócska Miklós szakállamtitkár azt mondta, miután a kórházak helyzetét sikerült rendezni az év végén, immár minden egyes fillért, ami az ágazatba érkezik, a bérek rendezésére tudnak fordítani.

A szakmai szervezetek, köztestületek képviselőit arra kérte az államtitkár, hogy egyelőre ne beszéljenek a nyilvánosság előtt a zárt ajtók mögött elhangzottakról, annak érdekében, hogy „minden nyilvános befolyásolástól elzárkózhassanak”. Azonban annyit elárult, hogy mindenki ágazati béremelésben gondolkodik, így nem csak az orvosok, hanem az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére is hosszú távú megoldásokat keresnek. Tárgyalópartnerei maguk is úgy fogalmaztak: „valamennyien egy csónakban evezünk”.

Az év végére kialakult szerencsés gazdasági helyzet és az ágazati takarékoskodás lehetővé tette 65,5 milliárdos forrás bevonását az egészségügybe – fogalmazott a szakpolitikus, így most már a a bérrendezés vált elsődleges céllá, minden, az ágazatba érkező forrást erre fordítanak. Azt a három hónap türelmi időt, amit most kaptak az Élhető Magyar Egészségügyet mozgalmat szervező Magyar Rezidensszövetségtől, arra fogják használni, hogy pontosítsák, hogyan, milyen rendszer szerint és milyen ütemezésben használják fel a bérre fordítható forrásokat. Bár jövő héten szerdán újabb találkozóra kerül sor, azonban „lesznek kérdések, amelyekre csak hosszú távon tudnak majd választ adni” – fogalmazott Szócska.

Arra nem adott egyértelmű választ a szakállamtitkár, hogy vissza kell-e fizetniük az év végi pluszpénzt azoknak az intézményeknek, amelyeknek – a jó gazdálkodásból eredően – nem volt adósságuk: „a kifizetés teléjesítményarányos volt, nem büntethetők azok, akik jól gazdálkodtak, a pénz mindenképpen az ágazatban marad” – szögezte le.

Idén már egészen biztosan jut a bérekre 30,5 milliárd forint, 15 milliárdot a népegészségügyi termékadóból, 15,6 milliárdot pedig az Új Széchenyi Terv kereteiből biztosítanak az emberi erőforrások támogatása. További forrásokat remélnek még rendszer átalakításából eredő hatékonysági megtakarításokból: „mozaikokból építkezünk” – mondta az államtitkár.

Nem voltak terítéken a mai tárgyaláson a katasztrófa elhárítási törvény kapcsán felvetődő kérdések, Szócska Miklós azonban elmondta, a jogszabály tényleges célja az volt, hogy legyen politikai felelőse a katasztrófahelyzeteknek, s a szabályozás a vörösiszap-katasztrófa miatt vált szükségessé. Később pontosítani fogják az egészségügyben dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kékkártyás rendeletéről szólva elmondta, a „szerencsétlen időben megjelenő” rendelkezést nem a bérek körüli viharok szülték, hanem egy uniós jogharmonizációs követelmény, amely arra irányul, hogy ne lehessen az unió országaiban letörni a béreket úgy, hogy olcsó, külföldről érkező munkaerőt foglalkoztatnak az egészségügyben. Hozzátette azonban, hogy ugyanakkor a rendelet „a mi jogszabályainkat nem írja felül.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-05


Kulcsszavak

bérrendezés, bértárgyalás

Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Némán eveznek az ágazati szereplők