TARTALOM

 VISSZA

 


Nem látják el a betegeket


Nem látják el a betegeket

| |
 

Elküldik a betegeket a kórházakból – hívta fel többek között Cserháti Péter államtitkár figyelmét Sinkó Eszter az IME egészségügyi szaklap szerdai Kontrolling Konferenciáján Budapesten. Az egészségügyi közgazdász szerint első sorban a drága ellátást igénylő pácienseket nem fogadják be, illetve azokat, akik kezelése előreláthatóan többe kerül, mint a várható bevétel. Az egészségügyért felelős helyettes államtitkár nem reagált a felvetésre.

A járóbetegellátási koncepció az elkövetkezendő néhány nap slágertémája lesz, holnaptól „masszívan beindul” a terület átalakítása. A parlamenti döntésektől függően szintén a napokban kerülnek terítékre az E-Alapot is érintő változások – mondta Cserháti Péter. Egyelőre 51 milliárd forintos többlettel terveznek, az E-Alapban elkülönített, béremelésre szánt összeg az idei évhez hasonlóan júliusban, visszamenőleges hatállyal kerül kifizetésre.

Az ellátórendszer erős informatikai hátteret igényelne, ami jelenleg sem áll rendelkezésre, de a szakpolitikus szerint ennek kiépítése rövidtávon nem is fog megvalósulni. Sok „lövés” nem jó irányba ment az elmúlt egy évben – mondta Cserháti Péter az eddigi eseményeket elemezve, ugyanakkor azt is hozzátette, „az ágazat arculatáért mindannyian felelősek vagyunk”. Így aktívabb részvételt várnak az ágazat szereplőitől a még felhasználható uniós pénzek megpályázásánál is, ugyanis a következő hét éves ciklusban „messze nem lesz ilyen jó a helyzet” mint most.

Cserháti Péter egyébként megemlítette azt is, hogy az államtitkárság korábbi miniszteri biztosa, Bodrogi József „reális problémát mutatott fel", amikor korábban a demográfiai korfa és az ellátás problematikáját felvetette. Mint arról lapunk is beszámolt, a szakember lehetőségként beszélt arról, hogy járandóságuk felbruttósításával a nyugdíjasokat is be kellene vonni az egészségügyi hozzájárulást fizetők körébe.

A kórházak adósságállománya szeptember 30-ig 42, 3 milliárd forintra rúgott, annyira, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Míg a helyettes államtitkár ezt sikerként értékelte, addig Sinkó Eszter a Magyar Kórházszövetség vezetőjére, Rácz Jenőre hivatkozva 70-80 milliárd forintos hiányt prognosztizált, hozzátéve, hogy az adósságállomány az év utolsó negyedében növekszik jelentősen.

Bár Cserháti Péter azt elismerte, hogy az idei béremelés fedezetét nem biztosította a népegészségügyi termékadóból befolyt 15 milliárd forint, ugyanakkor sikerként könyvelte el, hogy a recesszióban lévő Európában egyedül hazánkban sikerült ágazati béremelést kiharcolni. A bérek emelését Sinkó Eszter is „örvendetesnek” tartotta, ám szerinte erre a kasszák belső átcsoportosításával biztosítottak forrást, az intézmények saját, ki nem osztott TVK-jukat kapták vissza bérfejlesztésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megemelt fizetések ellenére még mindig Európa sereghajtói vagyunk az orvosi bérek tekintetében.

Rosszabbul működik az egészségügy, mint korábban – mondta Sinkó Eszter. A pácienseket financiális okokból küldik el a kórházak, a fekvőbeteg intézményekben ellátott betegek száma nem azért csökken, mert a kórház helyett rendelőkben kezelik őket. Javaslatként vetette fel, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), vagy a Területi Egészségügyi Szolgáltató Központok internetes felületein lehetővé kellene tenni, hogy az orvosok jelezhessék: a beteget nem tudták felvenni a kórházba.

Feszültségeket okoz a rendszerben, hogy a TEK átsorolások miatt olyan feladatok kerültek egyes intézményekhez, amelyek ellátására azok nem képesek, illetve az átsorolással egy időben nem változott a TVK. Így „alapvető veszélyelhárító folyamatok” beindítására lenne szükség, mert a rendszer így még a rendelkezésre álló forrásokat sem tudja felhasználni.

Bár a fogyatkozó kórházi betegszámra nem csak Sinkó Eszter, hanem Őri Károly, egészségügyi szakmenedzser is felhívta a figyelmet előadásában, a helyettes államtitkár ezekre a felvetésekre nem reflektált.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-05


Kulcsszavak

konszolidáció, adósságállomány, struktúraátalakítás

Kapcsolódó anyagok

Több pénzt vártak Zombortól

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


Nem látják el a betegeket