hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem jó piac az egészségügy?


Nem jó piac az egészségügy?

| |
 

Nincs megfelelő jogi környezet, és a fizetőképes kereslet is hiányozik ahhoz, hogy a hazai biztosítótársaságok komoly egészségügyi szolgáltatásbiztosítással lépjenek a piacra – derült ki a Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén, Budapesten. A biztosítótársaságok képviselői úgy látták, egyelőre maradnak a kényelmi szolgáltatásokat és „mosolygós nővéreket” kínáló kiegészítő biztosítások, hiszen a szolgáltatásbiztosításhoz már betegútszervezési és -menedzselési, minőségbiztosítási feladatokat is el kellene végezniük. Ez komoly tapasztalatot, felkészültséget, így nagy ráfordítást igényelne a társaságoktól, ugyanakkor a fizetőképes kereslet hiányában egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is térülne.

Új kockázattal kell szembenéznünk: az öregedéssel – mondta Falus Ferenc, egykori tisztifőorvos, a beszélgetéssorozat szervezője, összeszámolva, hogy mintegy tízmillió forintos tőkét kellene felhalmoznia nyugdíja mellé egy állampolgárnak ahhoz, hogy idős korában akkor vehesse igénybe a fogászati ellátást, a műtétek utáni rehabilitációt, amikor arra éppen szüksége van. Erre válaszként a Farkas Patrícia, a Signal Biztosító képviseletében úgy reagált, a társadalom a mának él, így a hazai biztosítók sem mernek hosszú távra tervezni, annak ellenére, hogy a kereslet növekedését ők is érzékelik. Azonban kérdés, hogy az érdeklődés mögött van-e fizetőképesség is.

Ezt erősítette meg Oláh Attila, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Egészségbiztosítási Tagozatának elnöke, az ING Biztosító képviseletében, aki szerint mindent fizető, „full” egészségbiztosítást nem lehet a hatvanas korosztályra építeni. Egy ilyen biztosítás csak akkor lenne kifizetődő, ha azt már az egyetemről kilépve megkötnék az ügyfelek, amihez dr. Fekete Márta, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt., vezető kockázatelbírálási orvosszakértője azt tette hozzá, hogy aki egy ilyen biztosítás havidíját most ki tudja fizetni, annak nem okoz problémát a szolgáltatás, ellátás kifizetése sem.

A biztosítók egyelőre várakozó állásponton vannak – összegezte Oláh Attila, aki szerint azonban nem csak a társaságok, hanem az ügyfelek is bizonytalanok a jelenlegi, szabályozatlan rendszerben. Egy törvényi kiskaput nyitva hagyva 2012-től a munkáltatók adó- és járulékmentesen köthetnek dolgozóik javára betegségbiztosítást, azonban dr. Fekete Márta szerint itt is sok a bizonytalanság. Bár a becslések szerint a dolgozók kétharmada választaná cafetériában a csoportos biztosítást, a társaságok számára nem tervezhető jól a bevétel.

Megfelelő jogszabályi keretet vár a jogalkotóktól Kriston-Vizi Gábor, a Grupama Biztosító egészségbiztosítási termékmenedzsere, de legalább egy megállapodást arról, hogy az ágazat mely szegmenseibe tudja beengedni a biztosítókat az egészségpolitika. Bár úgy látja, hogy van esély megegyezésre az egészségügyi államtitkársággal, amíg ez ki nem alakul, minden biztosítónak kockázatos belépnie erre a piacra. A jövőt egyébként a szolgáltatásszervezést, összegbiztosítást és a szolgáltatásfinanszírozást kombináló biztosításokban látja, azonban abban kételkedik, hogy ez ötvenmilliárdos piacot jelentene a társaságoknak. Szerinte 2015-ig mindössze tíz-húszmilliárd forinton osztozhatnának.

A magyarok előbb biztosítják az autójukat, mint saját magukat – mondta Péteri János biztosítási szakértő, aki szerint azonban ennek ellenére a biztosítótársaságoknak fel kellene venniük a palettára a szolgáltatásbiztosításokat is, hiszen amíg nincs kínálat, addig az emberek vajákosokra és „tv-gyógyászokra” költik azt a pénzt, amit az egészségügyi ellátásuk biztosítására is fordíthatnának. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy friss OECD felmérés szerint Magyarországon a források 35 százaléka a magánszférából érkezik az egészségügybe, míg a Gfk. legutóbbi egészségmonitoringja arra mutatott rá, tavaly 2900 milliárd forintot fordított a lakosság egészségügyi ellátásra, egészségmegőrzésre.

A legfontosabb minőségi mutató az egészségügyben a pénzünkért kapott felelősségvállalás – vélekedett a szakértő. Az otthonápolás ára „egy erdélyi néninyi”, azonban a megfelelő ellátás nem szavatolt. A hálapénzért kapott előnyök sem garantáltak, hiszen nincs mögötte papírra vetett szerződés. Így Péteri úgy véli, néhány év múlva a legjelentősebb szolgáltatás a betegúttól való eltérés és a szabad orvosválasztás lehetőségének megadása lehet, azaz a biztosító által elismert, minősített és minőségi szolgáltató megfizetése.

A biztosítók több szerepet is felvállalhatnának az egészségügyben, ám még a Molnár Lajos féle reformban felkínált lehetőségek hallatán is fanyalogtak annak idején a tárgyalóasztal mellett – számolt be dr. Brunner Péter, az egykori Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ volt vezetője, aki a jelenlegi gazdasági helyzetben és jövedelmi viszonyokat ismerve reménytelennek tartja a kockázatközösségre épülő kiegészítő biztosítások bevezetését. Hiszen a nagyon gazdagok kivonulnak a magyar ellátásból, és már Bostonban gyógyíttatják magukat, a kevésbé tehetősek is külföldön kezeltetik magukat, vagy itthon, a paraszolvenciával igyekeznek kikerülni az ellátási buktatókat. Érthető, hogy ilyen körülmények között nem lehet tisztességes biztosítási piacot építeni, s mindezt tetézi a társadalom biztosításokkal szembeni bizalmatlansága.

Bár az év elején sokan azt jósolták, hogy a munkáltatók számára adó- és járulékmentessé tett betegségbiztosítások megnyitják a lehetőségek tárházát a magánbiztosítók számára az egészségügyben, a prognózis egyelőre úgy tűnik, nem vált be, mint ahogyan abban sincs konszenzus, hogy valójában tíz, ötven, avagy négyszáz vagy akár 2900 milliárdos piac vár-e a társaságokra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-10

Kulcsszavak

magán-egészségbiztosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Nem jó piac az egészségügy?