hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem az OPNI megnyitása a cél


Nem az OPNI megnyitása a cél

| |
 

Nem az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) újbóli megnyitását kell szorgalmazni – bár egy országos szakmaszervezési, oktatási és kutatási feladatokat koordináló központ felállítására szükség lenne – hanem a területi pszichiátriai gondozóhálózatot kellene bővíteni és tisztességesen működtetni, amelyre 2007-ben, a „Lipót” bezárásakor ígéret volt, ám sosem valósult meg. Többek között erről is szó esett azon a pénteki sajtóbeszélgetésen, ahol a pszichiátriai szakma kiválóságai szólaltak meg a „combinós gyilkosság” kapcsán felmerült, a szakterületet érintő akut problémákat felvetve.

„A pszichotikus hajléktalanokra érdemes most koncentrálni, és egy olyan ellátóhelyet létrehozni, ahol fixen tudnak ellátást kapni és nyomon is lehet követni az ő sorsukat. Hiszen egy hajléktalan és pszichotikus beteg rendkívül nehezen követhető és nagyon nehezen vehető rá arra, hogy együttműködjön az orvosával” – nyilatkozta néhány nappal ezelőtt dr. Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár.

Ilyen intézményre a szakma szerint is szükség lenne, dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója arra emlékeztetett, hogy már 2010-ben felhívták a kormányzat figyelmét a hajléktalan pszichés betegek ellátásának jogi és infrastrukturális problémáira, azonban a nem önkéntes ambuláns ellenőrzés jogszabályai hátterének kidolgozása nem volt prioritás az elmúlt években.

Csak a bíró kötelezhet, az orvos nem

Kötelező kórházi gyógykezelésre kizárólag bírósági végzés alapján kerülhet sor, ami jelenleg csupán „megőrzést” jelent, hiszen annak szakmai tartalma nem szabályozott, a beteget csak addig lehet gyógyszert adni, amíg veszélyeztető magatartást mutat – foglalta össze dr. Vizi János, a OPAI jogi és forenzikus osztályának vezető főorvosa. A jogszabályok nem adnak egyértelmű választ arra sem, mikor kell kiengedni a beteget a kórházból, az intézmények finanszírozása pedig a pszichiátriai ellátókat is arra ösztönzi, hogy minél hamarabb elbocsássák a pácienseket.

Emelt biztonsági fokozatú osztály egyetlen helyen, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) van – amely infrastrukturális, finanszírozási és személyi állomány szempontjából egyaránt az ország szégyenfoltja –, ide azonban kizárólag bírósági végzés alapján kerülhetnek be a kezeltek. A professzor hozzátette azt is, az OPNI-ban sem tarthatták bent a betegeket akaratuk ellenére, ugyanazok a jogi feltételek vonatkoztak az ellátásukra, mint másutt. Ha a beteg menni akart, szakmai mérlegelésnek nem volt helye.

Ugyanezt erősítette meg dr. Rihmer Zoltán, aki elmondta, az OPNI hat felvételes osztályának hatszáz ágyán évente tízezer beteg fordult meg, tartósan ötven páciens élt az intézetben, nagyrészük maga kérte, hogy maradhasson. A „Lipót” bezárása a pszichiátriát ért csapás szimbóluma, hiszen 2007-ben országosan 25 százalékkal csökkent az aktív pszichiátriai ágyak száma, ugyanakkor felére csökkent az ambuláns ellátás finanszírozása, pedig az ápolás lényege nem a 10-12 napos osztályos kezelés, hanem az azt követő gondozás és rehabilitáció lenne.

Nem veszélyesek

A tizennyolc nagy pszichiátriai betegségcsoport valamely diagnózisa a lakosság 25 százalékáét érinti élete folyamán, az általuk elkövetett heteroagresszív cselekedetek aránya azonban valamennyi esetben alacsonyabb, mint a teljes populációban. A skizofrénia, valamint a súlyos mániás kórképek azok, amelyek fennállása estén nagyobb a valószínűsége az ön- és közveszélyességnek, így a pszichiátriai betegek kisebb veszélyt jelentenek a társadalomra, mint az egészséges emberek közül kikerülő elkövetők – összegezte Rihmer professzor.

Az aktív pszichiátriai ágyak számát tekintve az Európai Unió országainak alsó harmadba tartozik Magyarország, tízezer lakosra feleannyi pszichiáter jut, mint másutt, ráadásul a társadalombiztosítás a pszichés betegek gyógyításában nagy jelentőséggel bíró pszichoterápiát nem dotálja. Erről már dr. Kurimay Tamás, a Szent János Kórház pszichiátriai osztályának vezetője beszélt, hozzátéve, a legsúlyosabb betegeket előbb-utóbb ellátják az aktív ágyakon, azonban például a depressziós betegek fele, harmada nem kerül orvoshoz. Fontos pillére a szakellátáshoz való hozzáférésnek a háziorvos, és bár a praxisok megerősítésére van elképzelés, a finanszírozás egyelőre hiányzik mellé.

Hiányok

Régen, ha a pszichiátriai beteg nem jelent meg a gondozóban, a gondozónővér kiment hozzá, hogy ellenőrizze. Erre ma már nincs lehetőség, hiszen a finanszírozásból még a benzinre sem futja. A betegek gondozásának markáns részét a szakdolgozók végzik, 2010-ben azonban mindössze nyolc fő végzett pszichiátriai szakápolóként. Tunyi Tünde, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) pszichiátriai szakdolgozói szekciójának elnöke azt is elmondta, magas szinten képzett kollégáik tömegesen vándorolnak ki Németországba, Ausztriába és Angliába, utánpótlás nincs, és életpályamodell hiányában nem is várható, hogy ez a tendencia változzon.

A pszichiátriára költeni kell, ez azonban nem most, csak évek múltán hoz érezhető javulást az ellátásban, ahogy a hét évvel ezelőtti pénzkivonás is most érezteti a hatását. Ezt dr. Harangozó Judit pszichiáter, a Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés hálózat vezetője mondta, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy erősíteni kell a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatos bizalmat, hiszen a gyógyítás esélye is sérül a stigmatizáció miatt. Egyébként a WHO is az ambuláns ellátás és a közösségi pszichiátriai gondozás megerősítését javasolja, amely elsősorban a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedőket célozza meg. A közösségi gondozásban a pszichiátriai gondozó szorosan együttműködik a háziorvossal és más szakemberekkel, intézményekkel.

Az egészségügyért felelős államtitkár egyébként nemrégiben részt vett az Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátriai- és Pszichoterápiai Tanácsának ülésén, ahol megvitatták a sajtóbeszélgetésen is felmerült problémákat és a jogszabályi hiányosságokra is felhívták Zombor Gábor figyelmét.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-08-16


Kulcsszavak

skizofrénia, pszichiátria, OPNI, OPAI

Kapcsolódó anyagok

A filozófiai kávéház mint terápiás közösség

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Nem az OPNI megnyitása a cél