hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mire felnő a magyar, öngyilkos lesz?


Mire felnő a magyar, öngyilkos lesz?

| |
 

Míg a fiatalkori öngyilkosságok számát tekintve Európa középmezőnyében vagyunk, addig a felnőtt korban elkövetett öngyilkosságok arányát tekintve már a második helyre kerülünk. Hogy mi, és hol romlik el, s minderre mi lehetne a megoldás, arra is igyekeztek választ találni a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) múlt heti, háromnapos, budapesti Nemzeti Kongresszusának Depresszió és öngyilkosság szekciójának előadásaiban.

A befejezett öngyilkosságok száma világszerte emelkedik, évente egymillió ember önkezével vet véget életének. Az évtizedek óta növekvő tendencia megállítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is nagy hangsúlyt helyez, de a hazai szakemberek szerint itthon is szükség van arra, hogy a politikai döntéshozatalban és a törvénykezésben is megjelenjen a lelki egészség fogalma.

A WHO kezdeményezésére 2008-ban életre hívott Lelki Egészség Európai Paktuma olyan prioritásokat jelölt meg, mint a fiatalok lelki egészsége (2008), az öngyilkosság és depresszió megelőzése (2009), az idősek lelki egészsége, vagy a stigmatizáció és szociális kirekesztettség elleni küzdelem (2010). A depresszió súlyos népegészségügyi probléma Magyarországon, mégis súlyosan alulreferált, aluldiagnosztizált és alulkezelt, de mára javuló tendenciák is megindultak, hiszen a legutóbbi, tavasszal felvett Hungarostudy adatai szerint a 2002-2006 közötti időszakban a depressziós tünetek miatt kezelésre szoruló betegek száma hat százalékkal nőtt, addig az elmúlt hét évben ez az arány nem változott. Igaz, a bipoláris depresszió esetében akár éveket is késhet a megfelelő diagnózis.

Hazánkban a nem kezelt depressziós betegek száma hússzorosa lehet az ismert eseteknek, az unipolár depresszió az előrejelzések szerint a második leggyakoribb betegség lehet a világon. A depresszió legsúlyosabb következménye az öngyilkosság, veszélyeztető tényezői az alkoholizmus és a skizofrénia – foglalta össze adatokat ismertetve a kongresszus Depresszió és öngyilkosság szekciójának levezető elnöke, dr. Rihmer Zoltán pszichiáter professzor, a Semmelweis Egyetem tanára.


Még a himnusz is számít


Míg az antidepresszáns-fogyasztás elmúlt húsz évben tapasztalt növekedésével csökkent az öngyilkosságok száma, addig a kutatások igazolták, hogy a dohányzók, különösen a cigarettát szívók hajlamosabbak szuicid cselekményekre. Hajlamosító tényezők lehetnek még a kognitív zavarok, de Rihmer professzor saját, és mások kutatásaira hivatkozva elmondta azt is, egy nemzet himnuszának dallamával, temperamentumával és szövegével is összefüggésbe hozható az adott országra jellemző öngyilkossági ráta.

A befejezett öngyilkosságok háromnegyedét férfiak követik el, hazánkban ez az arány nyolcvan százalék. Ők jellemzően drasztikus módon, akasztással, vagy leugrással vetnek véget életüknek, szemben a nőkkel, akik kevésbé durva módszereket választanak. Európában évente 150 ezren, az uniós országokban 58 ezren, míg Magyarországon mintegy kétezernégyszázan vetnek véget önkezükkel életüknek, így hazánk az EU-ban a 2., a világban pedig az 5-6. helyen áll az öngyilkossági statisztikákban. Különbség figyelhető meg az öngyilkosságok számában az északi, keleti és a déli féltekén élők esetében, a kedvezőbb klimatikus viszonyok között élők kevésbé hajlamosak kioltani saját életüket. A szociokulturális és vallási szokások mellett a táplálkozási szokások is hatással vannak a szuiciditásra.

Rihmer professzor szerint az öngyilkosság megelőzésben nagy szerep jut a szakorvosi segítségnek, ám csak a hosszú távú gyógyszeres kezelések hoznak jó eredményt. Kiemelt szerepe van a prevencióban a háziorvosoknak, markánsan csökkent az öngyilkosságok száma azokban a régiókban, ahol az alapellátásban dolgozók részt vettek öngyilkosság-megelőző továbbképző programban.


Középmezőnyben a fiatalok


Időnként több 15-29 év közötti fiatalt veszítünk el öngyilkosság miatt, mint az ebben a korcsoportban vezető haláloknak számító közúti balesetben. A befejezett öngyilkosságok száma messze megelőzi a daganatos betegségből, vagy születési rendellenességből fakadó halálozások számát – derült ki dr. Balázs Judit, Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia munkatársának előadásából, aki azonban hozzátette azt is, míg az összes, befejezett öngyilkosság számát tekintve a második helyen állunk Európában, addig a fiatalkori öngyilkosságok között hazánk a középmezőnyben található.

A fiatal fiúk körében – ahogy a felnőtteknél – a befejezett öngyilkosságok száma magasabb, elkövetésének módja pedig durvább, mint a lányoknál. 2010-ben harmincöt 14-19 év közötti fiatal vetett véget önkezével életének, ám egy 25 fős osztályban minden ötödik gyermek gondolkodott már azon, hogy öngyilkos legyen. Miközben a serdülőkort intenzív, olykor szélsőséges érzelmek, önmarcangolás és bizonytalanság jellemzi, a gyerekeknek fontos, életre szóló döntéseket kell meghozniuk ebben az életkorban, ami csak tovább nehezíti ezt a speciális időszakot.

A legtöbb fiatalt nem megfelelő tanulmányi eredménye, a társakkal, szülőkkel fennálló viták, egy rossz dolgozat, az első szerelmet követő szakítás, a szülők válása, vagy az iskolaváltás viseli meg annyira, hogy az öngyilkosság gondolatával foglalkozzon, de az alkohol és a pszichiátriai zavarok is megjelennek mint rizikófaktorok. Az öngyilkosságot megkísérlő fiatalok kilencven százalékánál fennállt valamiféle nem kezelt pszichés betegség, köztük affektív zavar, vagy figyelemhiányos hiperaktivitás.

A Magyarországi 14-16 évesek 12,7 százaléka gondolt már arra, hogy bárcsak ne élne, 10 százalékuk eltöprengett azon, milyen módon vetne véget az életének, de mindössze csak 3,1 százalékuk jutott el addig, hogy komolyan el is tervezze öngyilkosságát – ismertette Balázs Judit tizenkét európai országban végzett, serdülőkori öngyilkossági felmérés eredményeinek budapesti középiskolákban felvett adatait. Megjegyezte, hogy ez a nemzetközi összehasonlítás rámutatott, fővárosunkban a fiatalkori öngyilkosságszám nem annyira magas, mint más európai központokban.


Segítség stigmák nélkül


A hatékony problémamegoldó képesség összefügg a specifikus emlékezettel, amely a depressziósok és öngyilkosságot elkövetők esetében nehezített, csapdahelyzetükből nem látnak más kiutat, mint önkezükkel véget vetni életüknek. Dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai tanszékének docense arra hívta fel a figyelmet, hogy más rizikófaktorokkal ellentétben a nehezített problémamegoldó képesség problémamegoldó tréningekkel (PMT) sikeresen javítható, öngyilkosságra hajlamos betegek esetében, mint intervenció, hatásosabbnak bizonyult, mint az önmagában végzett gyógyszeres terápia, a legjobb eredmény azonban a kettő kombinálásával érhető el.

Míg a nemzetközi szakirodalom kiscsoportokban hat-nyolc ülést javasol, a hazai viszonylatban ez kevésnek bizonyult. Az Erzsébet Kórház krízisintervenciós osztályán lefolytatott vizsgálat eredményei alátámasztották, a PMT-ben résztvevő major- illetve rekurrens depressziós betegek problémamegoldó és segítségkérési képességei lényegesen javultak, míg ugyanez a sztenderd kórházi ellátásban részesülő pácienseknél nem volt tapasztalható. A szakember szerint az PMT stigmatizáció nélkül igen széles körben alkalmazható módszer nem csak a pszichoterápiában, hanem a háziorvosi praxisokban, vagy akár az iskolákban is az öngyilkosság-megelőzésben.


Összefogással a megelőzésért


Mivel az öngyilkosság multifunkcionális eredetű, így több szintű beavatkozás szükséges a megelőzés érdekében – mondta Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (European Alliance Against Depression, EAAD) hazai programjáról szólva elmondta, a háziorvosok képzése mellett a közösségi kampányokra is nagy hangsúlyt fektetnek, segítők, kapuőrök képzésével. Közéjük tartoznak a rendőrök, tűzoltók, akik öngyilkosságot megelőzően, vagy éppen annak elkövetése közben találkoznak az érintettekkel, de ide sorolják a pedagógusokat, vagy akár a fodrászokat, taxisokat is, akik sokat hallhatnak tanítványaik, vendégeik, utasaik problémáiról.

Az elmúlt években több öngyilkosság-prevenciós program indult hazánkban. Ezek tanúsága szerint az ellátási szintek és szakterületek integrálása, a professzionális ellátás minőségének javítása, a társadalmi összefogás szignifikáns javulást eredményez. Szolnokon 2005-2007 között ötven százalékos csökkesést tapasztaltak a program bevezetését követően az öngyilkosságok számában, hasonlóan javuló mutatókkal zárult a miskolci pilotprogram. Azonban a projektek befejeztével az öngyilkosságok száma a vizsgált régiókban ugrásszerűen növekedett, bizonyítva: csak a hosszú távú prevenciós programok garantálnak tartós eredményt.

Míg a kilencvenes évek közepén a depressziós betegek tüneteit csak kevés háziorvos ismerte fel, mára ez az arány sokat javult, s az adekvát gyógyszeres és nem-gyógyszeres terápiák száma is növekedett. Míg külföldön a depressziósok többségét háziorvosa kezeli, nálunk az alapellátásban dolgozó doktorok még az antidepresszánsokat sem minden esetben rendelhetik el betegüknek. A szakemberek olyan háziorvosi továbbképzések indítását javasolják, ahol a kollégák a depressziót és az öngyilkosságot megelőző állapotok felismeréséről hallhatnak. A kutatások ugyanis alátámasztották, hogy ott, ahol a családorvosok ilyen képzésben részesültek, szignifikánsan csökkent az öngyilkosságok száma. Az öngyilkosság-prevencióban döntő szerepe lehet a MEPS tesztnek és a Reménytelenségi Skálának. Az alapellátásban általánosan bevezethető lenne a Reménytelenségi Skála lerövidített, négy kérdésből álló változata.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-01-31


Kulcsszavak

depresszió, öngyilkosság, megelőzés

Kapcsolódó anyagok

Dementia és pseudodementia. A depresszió mint a dementia rizikófaktora

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A napfényes órák és a (violens) öngyilkosságok számának összefüggése Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Mire felnő a magyar, öngyilkos lesz?