hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mind többen fizetnek saját zsebből


Mind többen fizetnek saját zsebből

| |
 

Miközben a kormányzati összkiadások 10 százalékát fordítjuk a hazai egészségügy fenntartására, ami az európai országokhoz viszonyítva alacsony, addig a háztartások fogyasztásuk négy százalékát költik el egészségügyi szolgáltatásokra, ami az OECD országain belül kiugróan magas arány – derült ki többek között azon a keddi háttérbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, az OTP Egészségpénztár tagságának 40 százaléka úgynevezett „alvó” ügyfél, aki nem fizet havi rendszerességgel hozzájárulást.



 forrás: Diagnoscan Magyarország




A magánköltéseik közel felét (49 százalék) gyógyszerekre fordítja a lakosság, 39 százalékát költi orvosi szolgáltatásokra, fogászati ellátásra 8, míg egyéb gyógyászati segédeszközökre három százalékot fizetnek ki – számolt be dr. Leitner György, a Diagnoscan Magyarország ügyvezető igazgatója. Míg a magyarok 2012-ben 31 ezer forintot költöttek fejenként saját pénztárcájukból az egészségükre, addig ez az összeg 2014-ben közel megduplázódott, már 61 ezer forint volt. A Magyarországon évente mintegy egymillió vizsgálatot végző diagnosztikai cég, amely nyolc közfinanszírozott és három magánközpontot üzemeltet hazánkban, korábban a Szinapszis Kft-vel közösen végzett felmérést arról, milyen mértékben támaszkodnak a budapesti lakosok a magán egészségügyi szolgáltatókra. Míg 2015-ben ez az arány 45 százalék volt, idén az év első két hónapjában hatvan százalékra emelkedett – emlékeztetett a korábban végzett kutatásra Leitner György, amely szerint a szolgáltatások 81 százaléka volt szakorvosi tanácsadás, 53 százalékban pedig modern diagnosztikai, CT, MR és UH vizsgálatokat végeztettek a magánszférában a páciensek. A diagnosztikai szolgáltatások közül a magán orvosi rendszer keretében legtöbben (63 százalék) ultrahang vizsgálatot vettek igénybe, a megkérdezettek fele labor, negyede röntgen, MR, illetve kardiológiai vizsgálatért fizetett. Mivel a hazai CT és MR eszközök állománya jóval elmarad az európai átlagtól, a diagnosztikai vizsgálatokra több hetet, esetleg négy-öt hónapot is várniuk azoknak, akik ezt közfinanszírozott intézményben vennék igénybe, míg a várakozási idő a magánszolgáltatók esetében átlagosan maximum egy hétre tehető. Az ügyvezető szerint a közellátás színvonalában a közeljövőben nem várható javulás, a hosszas várakozási idők megint csak a magánszolgáltatók felé terelik a betegeket, ami egyébként már nem a gazdagok kiváltsága, hiszen a felmérés szerint a kevésbé tehetős állampolgárok is egyre nagyobb számban fordulnak a magánszektorhoz.


Gépparkot bővítettek, TVK-t nem


Pedig a közfinanszírozott diagnosztikai géppark fejlesztésében – uniós forrásokra támaszkodva – nagy előrelépést jelentett az a tavaly évvégén zárult KEOP pályázat, amelynek 40 milliárd forintja 67 intézmény 81 projektjéhez nyújtott fedezetet. Ugyan a daganatos betegek ellátásában mérföldkövet jelentő, tavaly életbelépett 14 napos szabály technikai hátterét ezzel megteremtette az állam, a nem rákgyanús betegek vizsgálata nem gyorsult fel, hiszen ezekre továbbra is vonatkozik a teljesítmény volumenkorlát. A forrás csak az új CT-, MR-, PET CT-, SPECT CT- és DSA-készülékek beszerzésére nyújtott fedezetet, azok karbantartására, amortizációjára továbbra sem biztosít forrást az állam. Az IME egészségügyi szaklap korábbi, képalkotó diagnosztikai továbbképzésén Beneda Attila helyettes államtitkár úgy fogalmazott, igyekeznek enyhíteni a forráshiányon, de egyelőre „távol állunk a megnyugtató megoldástól”. Ugyancsak ezen a konferencián derült ki, hogy az uniós pénz felhasználása előtt, tavaly szeptemberben 96 CT, 48 MR és 37 DSA mellett mintegy 2000 röntgengép és 5000 ultrahang készülék szolgálta a közfinanszírozott betegek diagnosztikáját. 2014-ben 327 intézményből jelentettek képalkotói tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé, azonban az összteljesítmény 80 százalékát 52 szolgáltató fedte le, a szereplők száma, tevékenysége, fenntartói és tulajdonosi háttere, valamint piaci részesedése ugyanúgy heterogén képet mutatott, mint ahogy a CT- és MR-diagnosztika fajlagos költségeiben is jelentősek az eltérések régiónként és területenként.


Fel is élik a befizetést


A közfinanszírozott kassza szűkössége okán egyre nagyobb jelentősége lesz Magyarországon az egészségügyi öngondoskodásnak, és bár a magyarok 67 százaléka az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészség megőrzése, azonban 66 százaléka nem készül fel arra, hogy váratlan költségek merülhetnek fel, amikor egészségügyi állapota megváltozik – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a keddi háttérbeszélgetésén. A hazai piac legnagyobb egészségpénztári szereplője arról számolt be, hogy tavalyi minden eddiginél nagyobb mértékben, több mint 500 millió forinttal növekedett a hozzájuk érkező, egyéni befizetések összege, ugyanakkor kérdésre azt is elárulta, egészségpénztáruk 228 ezer tagjának 40 százaléka „alvó” tag, aki hosszabb-rövidebb ideje nem fizeti egészségpénztári hozzájárulását. Az egyéni egészségpénztári befizetések 2008-2015 között jelentősen emelkedtek, a munkáltatói befizetések pedig csökkentek, tavaly 3,5 milliárd forintnyi egyéni feltöltést detektáltak. A befolyt összegeket a pénztártagok szinte maradéktalanul fel is használják, a kétéves lekötés mindössze a tagok 2-5 százalékánál jellemző. Az egészségkártyáról leginkább gyógyszerekre költenek (5,1 Mrd forint), kisebb részben pedig magán egészségügyi szolgáltatásokat (1,7 Mrd forint) fizetnek ki, amiben az is szerepet játszhat, hogy a gyógyszertárakban elérhető a bankkártya terminál, míg a magán orvosi rendelőkben ez még nem jellemző.

Az OTP egészségpénztárának tagjai a jövőben egy alkalmazásnak köszönhetően 2-3 percen belül feltölthetik OTP Egészségpénztári egyenlegeiket a bankkártyájukról, hogy ezáltal adókedvezményt is igénybe véve fizethessenek az egészségügyi szolgáltatásokárt – mondta Benyó Péter az OTP Mobil kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, 10-15 ezer tranzakciót is jelenthet a tudatos, készpénzmentes vásárlóiknak kínált lehetőség .

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-04-12


Kulcsszavak

magánellátás, egészségpénztár, képalkotó-diagnosztika

Kapcsolódó anyagok

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább