hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mérlegen az új egészségügyi modell


Mérlegen az új egészségügyi modell

| |
 

Új rendszermodell épül, amelyben azonban nincsenek ösztönzők és érdekeltségek, az alulról érkező kezdeményezések nem nyernek támogatást, nem teszi lehetővé a magánforrások szervezett bevonását, és a helyi, társadalmi kontroll sem érvényesülhet keretei között. Minderről dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (SE EMK) igazgató-helyettese beszélt az IME egészségügyi szaklap tizenharmadik alkalommal megrendezett Vezetői Eszköztár Konferenciáján szerdán, Budapesten.

Az elmúlt három évben döntő változások történtek az ágazat tulajdonosi viszonyaiban, a forrásteremtésben, a finanszírozási technikákban, a betegek, és az egészségügyi személyzet helyzetében. Az átalakulások összessége modellváltáshoz vezetett az egészségügyben – összegezte egészségpolitikai értékelésében a szakember.

Az önkormányzati fenntartásban maradt szakrendelők kivételével államosításra került valamennyi kórház és rendelőintézet, amelyek fenntartója a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett. Jövőre sorra kerülhetnek azok a patikák is, amelyekben nem sikerül 25 százalékot meghaladó tulajdont szereznie a személyi jogos gyógyszerésznek, mert ezek a gyógyszertárak így szintén köztulajdonba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelete alá kerülnek.

Az önkormányzatok teremtették meg a társadalmi kontroll lehetőségét a rendszerben, ennek elvesztését veszteségként értékelte az egészségügyi közgazdász, míg az államtitkárság és a GYEMSZI szerint az egykezes irányítás lehetővé tette az egységes intézkedések bevezetését az ellátóknál. Míg az ágazatot érintő kérdések eldöntésében folyamatosan diktált a Nemzetgazdasági Minisztérium, a közigazgatás átalakításához kapcsolódva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is beleavatkozott az ügyekbe. Így a kormányhivatalok alá rendelt ÁNTSZ gyakorlatilag láthatatlanná vált a rendszerben.


Többletforrás van is, nincs is


Számottevő többletbevételt nem eredményezett, de a fogyasztói és gyártói szokásokat alaposan megváltoztatta a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetése. Ahogyan a termékadóból származó húsz milliárd forint, úgy a baleseti adóból beszedett 24 milliárd sem jelentett pluszforrást az ágazat számára – utóbbi megszüntetését egyébként fontolóra vették, majd elvetették –, hiszen ennyivel csökkent a központi költségvetés hozzájárulása az egészségügyi büdzséhez.

Durván beavatkozott a Széll Kálmán Terv és a Széll Kálmán Terv 2.0 a gyógyszerkasszába, a tervezett, 190 milliárd forintos elvonástól végül elállt a kormány, de így is minden negyedik forint a gyógyszercégektől érkezik a rendszerbe. A generikus árverseny megtakarításokat eredményezett az E-alapban, ugyanakkor kedvezőtlenül hat a betegségek kezelésére. A pozitív szaldót erősíthetnék a központi közbeszerzések is, bár néhány intézményvezető jelezte: drágábban kapják most az eszközöket, mint korábban.

Egyelőre nem hozott változást a társadalombiztosítási járulékok adóvá alakítása, ám Sinkó Eszter a rendszer filozófiájának szempontjából mégis nagy jelentőséget tulajdonít ennek. Az adó ugyanis a járulékokkal szemben nem keletkeztet jogosultságot. Mivel a társadalombiztosítás ma már nem önálló rendszer, hanem a költségvetés egyik fejezete, így a tb-rendszerek húsz évvel ezelőtt megadott önrendelkezési joga megszűnt.

Nem hozhatott áttörést a munkáltatói betegbiztosítás vásárlásának engedélyezése, hiszen a biztosítók hiába ostromolták a kórházakat felügyelő GYEMSZI-t a kérdéseikkel, válasz híján nem tudtak piacképes termékeket kínálni.


Jobb, ha nem lesz ellenőrzés?


Hiába lobbizott az államtitkár, az Alaptörvénybe végül nem került be, hogy a hazai ellátási rendszer szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség, s ez mindenképpen rontott a betegek helyzetén.

Ugyanígy sértette érdekeiket az Egészségbiztosítási Felügyelet kormányszinten eldöntött megszüntetése, amelynek helyébe csak másfél éves küzdelem árán sikerült felállítani az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK). Bár a Központ az elmúlt egyéves tevékenykedése során csak egyetlen alkalommal vizsgálódott, mégpedig a János Kórházban, Sinkó Eszter megjegyezte, „ha az OBDK nem is kormányhivatal, reméljük, azért komolyan veszi magát”.

Az elmúlt három év mérlegét javította az idei béremelés, igaz, a tavalyi sokat rontott rajta, hiszen annak kifizetése a meglévő belső források terhére történt. Beváltak a rezidensek itthon tartását célzó ösztöndíjprogramok is, ám 3-4 ezer orvos valószínűsíthetően elhagyta az országot, a veszteségeket egyelőre még nem vették számba.

Miközben az ellátásban dolgozók fogukat összeszorítva próbáltak teljesíteni, újabb bizonytalansági faktorként érkezett a rendszerbe a 62 éven felüliek kötelező nyugdíjazása. Sinkó Eszter szerint a beavatkozás azért is billentette meg a rendszert, mert az idősebbek mellett dolgozó fiatal orvosok pánikba estek a rájuk váró többletfeladatok láttán, és inkább külföldre menekül. Ezzel a fajta migrációs hatással eddig senki nem számolt.

Hatékonyságvesztés, a beavatkozási lehetőségek tárházának csökkenése lett a következménye annak, hogy csorbították a kórházigazgatók önállóságát. Továbbra sem lesz könnyű megfelelniük a szolgáltatóknak a hétfői magyar közlönyben, mintegy négyszáz oldalon megjelent szakmai minimumfeltételeknek sem, az elemző úgy fogalmazott: Mindenkinek megvan az oka arra, hogy ezek betartását ne ellenőrizzék”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-12-05


Kulcsszavak

modellváltás, közbeszerzés, OBDK, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Mérlegen az új egészségügyi modell