hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mérlegen az új egészségügyi modell


Mérlegen az új egészségügyi modell

| |
 

Új rendszermodell épül, amelyben azonban nincsenek ösztönzők és érdekeltségek, az alulról érkező kezdeményezések nem nyernek támogatást, nem teszi lehetővé a magánforrások szervezett bevonását, és a helyi, társadalmi kontroll sem érvényesülhet keretei között. Minderről dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (SE EMK) igazgató-helyettese beszélt az IME egészségügyi szaklap tizenharmadik alkalommal megrendezett Vezetői Eszköztár Konferenciáján szerdán, Budapesten.

Az elmúlt három évben döntő változások történtek az ágazat tulajdonosi viszonyaiban, a forrásteremtésben, a finanszírozási technikákban, a betegek, és az egészségügyi személyzet helyzetében. Az átalakulások összessége modellváltáshoz vezetett az egészségügyben – összegezte egészségpolitikai értékelésében a szakember.

Az önkormányzati fenntartásban maradt szakrendelők kivételével államosításra került valamennyi kórház és rendelőintézet, amelyek fenntartója a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett. Jövőre sorra kerülhetnek azok a patikák is, amelyekben nem sikerül 25 százalékot meghaladó tulajdont szereznie a személyi jogos gyógyszerésznek, mert ezek a gyógyszertárak így szintén köztulajdonba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelete alá kerülnek.

Az önkormányzatok teremtették meg a társadalmi kontroll lehetőségét a rendszerben, ennek elvesztését veszteségként értékelte az egészségügyi közgazdász, míg az államtitkárság és a GYEMSZI szerint az egykezes irányítás lehetővé tette az egységes intézkedések bevezetését az ellátóknál. Míg az ágazatot érintő kérdések eldöntésében folyamatosan diktált a Nemzetgazdasági Minisztérium, a közigazgatás átalakításához kapcsolódva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is beleavatkozott az ügyekbe. Így a kormányhivatalok alá rendelt ÁNTSZ gyakorlatilag láthatatlanná vált a rendszerben.


Többletforrás van is, nincs is


Számottevő többletbevételt nem eredményezett, de a fogyasztói és gyártói szokásokat alaposan megváltoztatta a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetése. Ahogyan a termékadóból származó húsz milliárd forint, úgy a baleseti adóból beszedett 24 milliárd sem jelentett pluszforrást az ágazat számára – utóbbi megszüntetését egyébként fontolóra vették, majd elvetették –, hiszen ennyivel csökkent a központi költségvetés hozzájárulása az egészségügyi büdzséhez.

Durván beavatkozott a Széll Kálmán Terv és a Széll Kálmán Terv 2.0 a gyógyszerkasszába, a tervezett, 190 milliárd forintos elvonástól végül elállt a kormány, de így is minden negyedik forint a gyógyszercégektől érkezik a rendszerbe. A generikus árverseny megtakarításokat eredményezett az E-alapban, ugyanakkor kedvezőtlenül hat a betegségek kezelésére. A pozitív szaldót erősíthetnék a központi közbeszerzések is, bár néhány intézményvezető jelezte: drágábban kapják most az eszközöket, mint korábban.

Egyelőre nem hozott változást a társadalombiztosítási járulékok adóvá alakítása, ám Sinkó Eszter a rendszer filozófiájának szempontjából mégis nagy jelentőséget tulajdonít ennek. Az adó ugyanis a járulékokkal szemben nem keletkeztet jogosultságot. Mivel a társadalombiztosítás ma már nem önálló rendszer, hanem a költségvetés egyik fejezete, így a tb-rendszerek húsz évvel ezelőtt megadott önrendelkezési joga megszűnt.

Nem hozhatott áttörést a munkáltatói betegbiztosítás vásárlásának engedélyezése, hiszen a biztosítók hiába ostromolták a kórházakat felügyelő GYEMSZI-t a kérdéseikkel, válasz híján nem tudtak piacképes termékeket kínálni.


Jobb, ha nem lesz ellenőrzés?


Hiába lobbizott az államtitkár, az Alaptörvénybe végül nem került be, hogy a hazai ellátási rendszer szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség, s ez mindenképpen rontott a betegek helyzetén.

Ugyanígy sértette érdekeiket az Egészségbiztosítási Felügyelet kormányszinten eldöntött megszüntetése, amelynek helyébe csak másfél éves küzdelem árán sikerült felállítani az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK). Bár a Központ az elmúlt egyéves tevékenykedése során csak egyetlen alkalommal vizsgálódott, mégpedig a János Kórházban, Sinkó Eszter megjegyezte, „ha az OBDK nem is kormányhivatal, reméljük, azért komolyan veszi magát”.

Az elmúlt három év mérlegét javította az idei béremelés, igaz, a tavalyi sokat rontott rajta, hiszen annak kifizetése a meglévő belső források terhére történt. Beváltak a rezidensek itthon tartását célzó ösztöndíjprogramok is, ám 3-4 ezer orvos valószínűsíthetően elhagyta az országot, a veszteségeket egyelőre még nem vették számba.

Miközben az ellátásban dolgozók fogukat összeszorítva próbáltak teljesíteni, újabb bizonytalansági faktorként érkezett a rendszerbe a 62 éven felüliek kötelező nyugdíjazása. Sinkó Eszter szerint a beavatkozás azért is billentette meg a rendszert, mert az idősebbek mellett dolgozó fiatal orvosok pánikba estek a rájuk váró többletfeladatok láttán, és inkább külföldre menekül. Ezzel a fajta migrációs hatással eddig senki nem számolt.

Hatékonyságvesztés, a beavatkozási lehetőségek tárházának csökkenése lett a következménye annak, hogy csorbították a kórházigazgatók önállóságát. Továbbra sem lesz könnyű megfelelniük a szolgáltatóknak a hétfői magyar közlönyben, mintegy négyszáz oldalon megjelent szakmai minimumfeltételeknek sem, az elemző úgy fogalmazott: Mindenkinek megvan az oka arra, hogy ezek betartását ne ellenőrizzék”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-12-05


Kulcsszavak

modellváltás, közbeszerzés, OBDK, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Mérlegen az új egészségügyi modell