TARTALOM

 VISSZA

 


Menet közben megtanuljuk


Menet közben megtanuljuk

| |
 

Centralizálás vagy decentralizálás, feladatok és jogkörök – ezekről folyt a vita kedden, az IME egészségügyi szaklap VII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. A szakértők igyekeztek választ adni arra, mi a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központ (TESZK) vagy éppen az intézmények menedzsmentjének feladata és hatásköre, azonban az is kiderült: úgy tűnik, a kórházak egyelőre a rövidebbet húzták az átalakításnál.

Bár a Semmelweis Tervben több éves folyamatnak tervezték, a politikai döntés következtében mégis rövid határidővel kell megvalósítani a hazai egészségügy strukturális átalakítását. A betegmozgásban egyelőre nem okozott semmiféle változást a kórházak állami gondoskodás alá vétele, ám az addig önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóknak több esetben anyagilag is veszteséget jelentett az átállás. Egyelőre minden irányítást a GYEMSZI tart magánál, bizonyos döntésekhez azonban úgy tűnik, túl lassú az egy kézből irányított rendszer. Ezért az intézményvezetők némi lazítást kérnek a központilag szorosan tartott gyeplőn, hiszen nem lehet a napi, gyors reakciókat igénylő problémákkal arra várni, hogy a mega-intézmény engedélyezze a szükséges intézkedést.

Az államosítás során elszenvedett hátrányokat sorolták a kerekasztal mellett a kórházigazgatók: elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a fenntartónkkal, eddig öt, most 180 kilométert kell utazniuk, hogy a fenntartóval közvetlenül egyeztethessünk a felmerülő problémákról – mondta Tamás László, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója, aki szerint a kórházak „kissé vesztesnek érzik magukat” az átalakítás miatt. Az intézményvezető felvetette azt is, hogy a túlzott mértékű centralizáció az ellátók közötti verseny és az innováció ellen hat.

Ezt a véleményét osztotta Drextler Donát a GYEMSZI egészségszervezési és finanszírozási főigazgató helyettese is, ám szerinte az intézmények önállósága oda vezetett, hogy olyan portfólióban gyógyították a betegeket, ahogyan az nekik financiálisan megérte, s ebbe csak központi vezérléssel lehet rendet teremteni.

Ezt igyekezett megerősíteni Ónodi-Szűcs Zoltán, az észak-alföldi TESZK vezetője is, aki saját, korábbi tanulmányára utalva azt mondta, a politikai lobbi szerint jutottak ágyhoz, TVK-hoz és területi ellátási kötelezettséghez, ezáltal finanszírozáshoz az intézmények. Ez a területi egyenlőtlenség csakis a lobbi kizárásával csökkenthető, ami az erős központi irányítással védhető ki. A TESZK-ek éppen a mostani, torz fogyasztási rendszert fogják felszámolni.

Nem csak a TVK a TEK és az ágyszám határozza meg az adott intézmény működését – cáfolta Ónodit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a HBCS is torzítja a rendszert, ahogyan a kórházi ellátást indokolttá tehetik a szociális és más környezeti mutatók is attól függően, az ország mely pontján van az intézmény.

A lehetőségeken belül engedékenyebbnek kellene lenni az intézmények autonómiájával kapcsolatban vélte Lampé Zsolt, a debreceni Kenézy Gyula Kórház ügyvezetője, aki a tulajdonosváltásról szólva hátrányként említette, hogy eddig a kórház, mint önkormányzati intézmény kedvezményes víz és csatornadíjat fizetett, azonban az átvétel után ez megszűnt, így másfélszeresére ugrottak a költségeik.

A korábbi fenntartói támogatások elvesztését egyébként több intézményvezető is sérelmezte, erre válaszul Drexler Donát leszögezte: ezek visszapótlására a központi büdzséből nem lesz lehetőség, mert „az önkormányzati támogatások általában nem a fenntartással összefüggő támogatások voltak”.

Kérdésként merült fel az is, mi lesz a vállalkozó orvosok szerződéseinek sorsa. Ezeket nagy valószínűséggel nem érinti az átadás-átvétel, mint Drexler fogalmazott: „ami jól működik, abba nem nyúlunk bele”.

Menet közben kell átgondolnunk a feladatokat, a nehézkesen működő közigazgatás pedig hátráltatja a munkánkat, a gyors váltásokat – mondta Stefka Nóra, a GYEMSZI Minőségügyi, Igazgatási és Jogi Főigazgatóságának vezetője. Egyelőre az biztos, hogy "2013. január 1-től egy megalapozott, ámde véglegesnek nem mondható struktúra alakul ki", a GYEMSZI a TESZK-ek és az intézmények leosztott feladatairól majd csak akkor lehet érdemben beszélni. A TESZK-ek szerepe most van kialakulóban, de a szervezetfejlesztési projektekben a már frissen kinevezett nyolc TESZK-vezető is részt vesz. Tervezik egyébként, hogy kéthetente informális megbeszélésre hívják a ország valamennyi kórházigazgatóját az államtitkárságra, az első, projektindító megbeszélésre holnap kerül sor.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban Stefka Nóra elmondta, a nemzeti vagyontörvény nem engedélyezi a kórházak számára a vagyon hasznosítását, így a különféle bérleti szerződések megkötése is a GYEMSZI hatáskörébe tartozik.

Gőzerővel folyik az átalakítás, de minden szereplő menet közben tanulja az új feladatait – összegezték a kerekasztal résztvevői. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász azonban azt is hangsúlyozta, eddig a politika adta meg a menetrendet és a mozgásteret az átalakításnál. Az egészségügy reformjánál nagyobb szerepet kell kapnia a szakmának, a TVK-HBCS témakörökben nem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene döntéseket hoznia.

A kerekasztal mellett egyébként az is kiderült, az államtitkárság február 17-én kommünikét küldött a kórházvezetőknek, amelyben többek között az is szerepelt, hogy az ÁNTSZ-től a TESZK-ekhez kerül az intézmények szakmai felügyelete. A győri kórházigazgató állítását azonban a GYEMSZI jelenlévő vezetői cáfolták.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-21


Kulcsszavak

struktúraátalakítás, TESZK, GYEMSZI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Menet közben megtanuljuk