hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Menet közben megtanuljuk


Menet közben megtanuljuk

| |
 

Centralizálás vagy decentralizálás, feladatok és jogkörök – ezekről folyt a vita kedden, az IME egészségügyi szaklap VII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. A szakértők igyekeztek választ adni arra, mi a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központ (TESZK) vagy éppen az intézmények menedzsmentjének feladata és hatásköre, azonban az is kiderült: úgy tűnik, a kórházak egyelőre a rövidebbet húzták az átalakításnál.

Bár a Semmelweis Tervben több éves folyamatnak tervezték, a politikai döntés következtében mégis rövid határidővel kell megvalósítani a hazai egészségügy strukturális átalakítását. A betegmozgásban egyelőre nem okozott semmiféle változást a kórházak állami gondoskodás alá vétele, ám az addig önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóknak több esetben anyagilag is veszteséget jelentett az átállás. Egyelőre minden irányítást a GYEMSZI tart magánál, bizonyos döntésekhez azonban úgy tűnik, túl lassú az egy kézből irányított rendszer. Ezért az intézményvezetők némi lazítást kérnek a központilag szorosan tartott gyeplőn, hiszen nem lehet a napi, gyors reakciókat igénylő problémákkal arra várni, hogy a mega-intézmény engedélyezze a szükséges intézkedést.

Az államosítás során elszenvedett hátrányokat sorolták a kerekasztal mellett a kórházigazgatók: elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a fenntartónkkal, eddig öt, most 180 kilométert kell utazniuk, hogy a fenntartóval közvetlenül egyeztethessünk a felmerülő problémákról – mondta Tamás László, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója, aki szerint a kórházak „kissé vesztesnek érzik magukat” az átalakítás miatt. Az intézményvezető felvetette azt is, hogy a túlzott mértékű centralizáció az ellátók közötti verseny és az innováció ellen hat.

Ezt a véleményét osztotta Drextler Donát a GYEMSZI egészségszervezési és finanszírozási főigazgató helyettese is, ám szerinte az intézmények önállósága oda vezetett, hogy olyan portfólióban gyógyították a betegeket, ahogyan az nekik financiálisan megérte, s ebbe csak központi vezérléssel lehet rendet teremteni.

Ezt igyekezett megerősíteni Ónodi-Szűcs Zoltán, az észak-alföldi TESZK vezetője is, aki saját, korábbi tanulmányára utalva azt mondta, a politikai lobbi szerint jutottak ágyhoz, TVK-hoz és területi ellátási kötelezettséghez, ezáltal finanszírozáshoz az intézmények. Ez a területi egyenlőtlenség csakis a lobbi kizárásával csökkenthető, ami az erős központi irányítással védhető ki. A TESZK-ek éppen a mostani, torz fogyasztási rendszert fogják felszámolni.

Nem csak a TVK a TEK és az ágyszám határozza meg az adott intézmény működését – cáfolta Ónodit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a HBCS is torzítja a rendszert, ahogyan a kórházi ellátást indokolttá tehetik a szociális és más környezeti mutatók is attól függően, az ország mely pontján van az intézmény.

A lehetőségeken belül engedékenyebbnek kellene lenni az intézmények autonómiájával kapcsolatban vélte Lampé Zsolt, a debreceni Kenézy Gyula Kórház ügyvezetője, aki a tulajdonosváltásról szólva hátrányként említette, hogy eddig a kórház, mint önkormányzati intézmény kedvezményes víz és csatornadíjat fizetett, azonban az átvétel után ez megszűnt, így másfélszeresére ugrottak a költségeik.

A korábbi fenntartói támogatások elvesztését egyébként több intézményvezető is sérelmezte, erre válaszul Drexler Donát leszögezte: ezek visszapótlására a központi büdzséből nem lesz lehetőség, mert „az önkormányzati támogatások általában nem a fenntartással összefüggő támogatások voltak”.

Kérdésként merült fel az is, mi lesz a vállalkozó orvosok szerződéseinek sorsa. Ezeket nagy valószínűséggel nem érinti az átadás-átvétel, mint Drexler fogalmazott: „ami jól működik, abba nem nyúlunk bele”.

Menet közben kell átgondolnunk a feladatokat, a nehézkesen működő közigazgatás pedig hátráltatja a munkánkat, a gyors váltásokat – mondta Stefka Nóra, a GYEMSZI Minőségügyi, Igazgatási és Jogi Főigazgatóságának vezetője. Egyelőre az biztos, hogy "2013. január 1-től egy megalapozott, ámde véglegesnek nem mondható struktúra alakul ki", a GYEMSZI a TESZK-ek és az intézmények leosztott feladatairól majd csak akkor lehet érdemben beszélni. A TESZK-ek szerepe most van kialakulóban, de a szervezetfejlesztési projektekben a már frissen kinevezett nyolc TESZK-vezető is részt vesz. Tervezik egyébként, hogy kéthetente informális megbeszélésre hívják a ország valamennyi kórházigazgatóját az államtitkárságra, az első, projektindító megbeszélésre holnap kerül sor.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban Stefka Nóra elmondta, a nemzeti vagyontörvény nem engedélyezi a kórházak számára a vagyon hasznosítását, így a különféle bérleti szerződések megkötése is a GYEMSZI hatáskörébe tartozik.

Gőzerővel folyik az átalakítás, de minden szereplő menet közben tanulja az új feladatait – összegezték a kerekasztal résztvevői. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász azonban azt is hangsúlyozta, eddig a politika adta meg a menetrendet és a mozgásteret az átalakításnál. Az egészségügy reformjánál nagyobb szerepet kell kapnia a szakmának, a TVK-HBCS témakörökben nem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene döntéseket hoznia.

A kerekasztal mellett egyébként az is kiderült, az államtitkárság február 17-én kommünikét küldött a kórházvezetőknek, amelyben többek között az is szerepelt, hogy az ÁNTSZ-től a TESZK-ekhez kerül az intézmények szakmai felügyelete. A győri kórházigazgató állítását azonban a GYEMSZI jelenlévő vezetői cáfolták.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-21


Kulcsszavak

struktúraátalakítás, TESZK, GYEMSZI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Menet közben megtanuljuk