hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megújuló adatvédelem?


Megújuló adatvédelem?

| |
 

Az egészségügyi ellátás során összegyűjtött adatok különösen érzékenyek, így ezek kezelésére, felhasználására kiemelt figyelmet kell fordítani. Szem előtt kell tartani a páciens jogait, ugyanakkor a gyógyítás, a szakpolitikai irányítás, a kutatás, ezáltal az össztársadalmi érdekeket. A január elején felállított Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatait, és az ugyanakkor hatályba lépő, új adatvédelmi törvény változásait ismertették a Medical Online internetes lap keddi konferenciáján, ahol az is kiderült, a betegek adatait sokszor tudtukon kívül továbbítják, használják. És ezen az új, immár Infotörvénynek nevezett szabályozás sem változtat.

Az adatvédelmi ombudsmani hivatal helyett létrehozott, hatósági jogkörökkel felruházott, az államigazgatási szervektől elkülönített, önálló költségvetésű szerv élére miniszterelnöki ajánlásra Péterfalvi Attilát nevezte ki kilenc évre a köztársasági elnök. Ezt az új eljárást különösen fontosnak tartotta dr. Szabó Endre Győző, a Hatóság elnökhelyettese, ugyanis a korábbi rendszerben a Parlament soha nem tudott időben dűlőre jutni az adatvédelmi biztos személyéről.

Mind az adatkezelői, mind az érintetti oldalról nagyobb körültekintéssel jár el a jövőben a az új hivatal, a hatósági jogkör megadása új dimenzióba helyezi a panaszok kivizsgálását. Emellett az ombudsmani típusú eljárások is megmaradtak, amennyiben az ügy jellege, súlya nem indokol hatósági eljárást. Már most zajlanak az első, közigazgatási szabályok szerinti vizsgálatok, amelyekből évente száznál is többre számítanak, emellett a korábban az adatvédelmi biztoshoz érkezett ügyeket is továbbviszik. Bár forradalmi újítás az adatkezelés elvében nincs, hatósági eljárást azonban csak az elnök kezdeményezhet, ugyanakkor bírósági jogérvényesítésre is lehetőséget ad az új szabályozás.

Viták után, áprilisban felállhat az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), amelyet az Egészségügbiztosítási Felügyelet 2010-es megszüntetése óta ígérget a szakállamtitkár. Dr. Sziklay Júlia az új Hatóság munkatársa elmondta, bár az OBDK-nak januárban kellett volna megkezdenie a működést, mostanra zárultak le azok a viták, amelyek az OBDK körül zajlottak a minisztériumban. Míg egyesek szerint hatósági jogkörrel kellett volna felruházni a Központot, úgy tűnik, azok győztek, akik a mediátori szerep mellett kardoskodtak. Így panaszfórumként működhet majd az OBDK, s ide kerül a korábban megszűnt egészségügyi intézmények dokumentációja is. A szakember egyébként a korábbi, még az ombudsmanhoz érkezett egészségügyi adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket ismertette, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi adatok kiemelten érzékeny adatok, így azok továbbra is különösen szigorú szabályozással védettek.

Személyes egészségügyi adatok terabájtjai kerülnek a jövőben különféle hatóságok és nem egészségügyi cégek kezelésébe, s mivel az emberi jogi alapok hiányosak, így az új Infotörvény jogi megoldásai sem jók dr. Alexin Zoltán szerint Az adatvédelmi szakértő aggályosnak tartja, hogy az adattovábbítás ellen az érintett nem tiltakozhat, annak jogalapját, mennyiségét, miértjét nem vitathatja. Az egészségügyi ellátásban részesülők semmiféle tájékoztatást nem kapnak arról, hogy begyűjtött adataikat kik, hol, és hogyan kezelik, az előzetes felvilágosítást az új szabályozás sem írja elő, s Alexin Zoltán szerint ez elfogadhatatlan.

Mint ahogyan az orvosi adat megőrzésére előírt 30-50 évet is sokallta a szakértő, hiszen más uniós országokban az ilyen jellegű lajstromokat 2-15 év elteltével törlik, míg Magyarországon ezt a páciensek még csak nem is kérhetik. Ahogyan nem értesülnek arról sem, hogy kiknek adja át egészségügyi adataikat a háziorvosuk. A vényadatok gyűjtése is súlyos beavatkozás a magánéletbe, azok alapján ugyanis mind a páciens személye, mind a kiváltott gyógyszer mennyisége, mind pedig a betegség azonosítható. BNO-kód egyébként hazánkon kívül egyedül Bulgáriában található a recepteken.

Közeledni kellene az álláspontoknak az adatkezelésben – javasolta Holchacker Péter jogász, aki szerint az egyensúlyt kellene megtalálni a személyes adatok védelme és a közérdekből eredő felhasználás között. Hiszen a gyógyítás során összegyűjtött adatok a betegellátás, a népegészségügy, a szakpolitikusok és a statisztikusok számára is fontosak. Ugyanakkor hibaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás a társadalombiztosításban meglévő adatok kezelésére összpontosít, pedig a magánellátásban kezelt egészségügyi adatokat ugyanolyan védelemmel kellene illetni.

A magánellátás aránya jelentősen növekedni fog a jövőben. Mind finanszírozói, mind ellátói oldalon több szereplő lép a rendszerbe, az új szereplők pedig jelentősen változtathatnak az adatáramláson is - figyelmeztetett a szakember. A legtöbb adat jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) fut össze, kivéve a magánszektorban ellátott betegeket, akikre az OEP-nek nincs rálátása. A jövőben megjelenő magánbiztosítók olyan adatokat kapnak majd, amelyeket eddig csak az állami egészségbiztosító, s ez problémákat okozhat az adatvédelem területén. A háziorvos lehet az, aki a jövőben minden ellátásra, így a magánszektorban végzett beavatkozásokra is ráláthat, hiszen neki minden típusú ellátásról információt kell kapnia – hacsak a beteg le nem tiltja az adatok továbbítását.

Nem reagált érdemben az adatvédelmi szakértő felvetéseire dr. Regős Eszter, az OEP adatvédelmi osztályának vezetője, aki elmondta, nem csak a gazdasági szféra – így például a gyógyszergyártók – hanem a egészségügyi ellátó hálózat és a tudományos kutatók számára is biztosítanak adatokat. Alexin Károly szavaira válaszul mindössze annyit mondott el, a betegek beleegyezésével működik az Infarktus Regiszter, amelyhez a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) gyűjtik az adatokat, s mivel a páciensek segíteni szeretnének sorstársaiknak, így nem tiltakoznak adataik felhasználása ellen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-15

Kulcsszavak

adatvédelem, Infotörvény, Betegjogi Központ

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Megújuló adatvédelem?