TARTALOM

 VISSZA

 


Mégis működnek a népegészségügyi programok?


Mégis működnek a népegészségügyi programok?

| |
 

Nem egy tényezőre fókuszál, hanem társadalmi és gazdasági összefüggésekbe helyezi az egészséget az Európai Lakossági Egészségfelmérés (Elef) című kutatás, amelynek adatfelvételét 2009-ben végezte el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek eredményeit mára összesítették és elérhetővé tették egy most megjelent, vaskos kötet első számában. A kutatók egy budapesti műhelykonferencián számoltak be arról, mennyire változtak a mutatók a 2001-ben és 2003-ban végzett egészségfelmérés óta. Így kiderült az is, hogy nőtt a preventív szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság, ugyanakkor a szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egészségfelmérés adatai nem harmonizálnak az egyéb kutatások statisztikáival, így alábecsüli például a fiatal drogfogyasztók és az alkoholisták számát.

Nem panaszkodunk, mégis rosszabbak a mortalitási adataink, mint azoknak a nemzeteknek a tagjai, akik nagyon rossznak ítélik saját egészségi állapotukat – mondta Kovács Katalin, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa. Így a spanyolok, görögök, vagy a németek „halálra panaszkodják magukat”, amikor vélt egészségi állapotukról kérdezik őket, ellenben országaik halálozási statisztikái egyáltalán nem ezt támasztják alá.

Alig van különbség a saját egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszokban a férfiak és nők közötti összehasonlításban. Az eltérések azonban kiugróak, ha társadalmi státusz és vagy a foglalkoztatottság szempontjából elemzik az adatokat. Míg a szellemi foglalkozásúak saját bevallásuk szerint jobb egészségi állapotban vannak, addig a fizikai dolgozók rosszabbnak ítélik azt. Eltérő módon tették fel a kérdéseket a korábbi felmérésekhez képest, így arra is választ kaptak a kutatók, hogy a munkaerőpiacról átmenetileg távollévők – így például a GYES-es kismamák – jobb egészségnek örvendenek, mint azok, akik tartósan szorulnak ki a munka világából. A legrosszabb jövedelmi csoportba tartozók egészségügyi állapota tűnik a legrosszabbnak, ők folyamatosan leszakadóban vannak.


Javuló kardiovaszkuláris mortalitási adatok


A haláloki struktúra a rendszerváltást követően változott meg hazánkban – kezdte előadását Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának elnöke, aki hazai, epidemiológiai korszakváltásról beszélt. Míg a nyolcvanas évek végéig a lakosság körében még fiatalabb korban jelentkeztek a krónikus nem fertőző betegségek, mint a fejlett országokban, addig a kilencvenes években gyorsan zárkóztunk fel a többiekhez. A Kelet-közép európai országokban a várható élettartam növekedésének üteme ekkor sokkal gyorsabb volt, mint a nyugati államokban.


1. ábra




Mára eltűnt a különbség a többi európai ország és hazánk között a vezető halálokok tekintetében, első helyen áll a szívkoszorúér betegség, amelynek következtében honfitársaink 41 százaléka veszíti életét, őket követik 32 százalékkal az agyérbetegségből eredően elhalálozók. A halálokok gyakoriságát tekintve azonban akár 100 százalékos eltérés is lehet a mortalitási adatokban, így például az isémiás szívbetegségek vagy az öngyilkosságok területén.

Hazánkban a szívkoszorúér halálozások abszolút száma nőtt a társadalom elöregedése miatt, ellenben annak gyakorisága csökkent – összegezte a professzor, s hozzátette, a miocardiális infarktusban elhunytak száma 1993-ban relevánsan csökkent, de a celebrovascularis okokra visszavezethető halálozás is kevesebb volt, 20 ezer helyett 14 ezer évente.

Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javulása figyelhető meg a számok tükrében, hiszen míg 1993-ban minden negyedik haláleset lett volna elkerülhető orvosi beavatkozással, addig 2009-re ez az arányszám 19,2 százalékra csökkent. Míg a születéskor várható élettartam növekedése általános jelenség a fejlett országokban, így Magyarországon is, azonban ez nem hozta magával a rokkantságok számának csökkenését.


Egészségmegőrzők


A kor előrehaladtával egyre jobb az egészségtudatosság, míg a kismamáké a legkiemelkedőbb – foglalta össze az Egészségfelmérés egészségmagatartás-típusokra vonatkozó részét Gárdos Éva, a KSH főmunkatársa, amelyből az is kiderült, hogy a nők tudatosabban figyelnek egészségükre, mint a férfiak. Szignifikáns a kapcsolat a kor szerinti összehasonlításnál, 65 év felett kevesebben dohányoznak, és több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a fiatalabbak. Lényegesen magasabb az egészségtudatosak arány a felsőfokú végzettségűek között. Különbségek mutatkoznak azonban az ország régióiban: míg a közép-dunántúliak 36 százaléka nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, és első sorban betegségmegelőzés miatt keresi fel háziorvosát, addig ez az arány a Dél-alföldön mindössze 27 százalék.


2. ábra





Kövérebbek vagyunk, mint hisszük


A nők 61, míg a férfiak 63 százaléka túlsúlyos, vagyis BMI-je 25 feletti, ezzel elsők vagyunk az EU-s országok között – derült ki az Elef-hez csatlakozó Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adataiból. Ennek keretében az önbevallást követően szakemberek is megvizsgálták a résztvevőket, s kiderült – első sorban a saját testmagasság felül-, míg a testsúlyt alulbecsüléséből eredően – a magyarok kevésbé tartják magukat elhízottnak, mint amilyenek valójában. Az OTÁP főbb eredményeiről dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója számolt be a műhelykonferencián.

A vizsgálatban résztvevők bemondása alapján készült adatok szerint az elhízott férfiak 78, míg a nőknek csupán 57 százalékát találhatnák meg a szakemberek, az önbevallásokban 90 százalékban a normál BMI-be sorolják magukat a magyarok. Az energiabevitel az utóbbi években a férfiaknál nőtt, koleszterinbevitelük jottányit sem változott, a nőknél mindkettő esetén valamelyes csökkenés tapasztalható. Ellenben az összes megkérdezettnek csupán az 5 százaléka teljesíti a rendszeres testmozgásra vonatkozó ajánlott mennyiséget.


3. ábra





Pozitív változás figyelhető meg a C-vitaminfogyasztásban, a férfiak és nők egyaránt beveszik az ajánlott napi mennyiséget, vagy esetenként annál többet is. Mindkét nem képviselői jelentősen több zöldséget és gyümölcsöt eszik, mint a korábbi években, a férfiak itt kicsit jobban teljesítettek. A napi sóbevitel azonban továbbra is kiemelkedően magas hazánkban, a nők 12,1, míg a férfiak 17,5 grammnyi sót fogyasztanak naponta, melynek egyharmadát a pékárúval, egyharmadát pedig a húsokkal veszik magukhoz.
Egyelőre nem valósult meg semmi abból a tervezetből, amelyet az OÉTI az OTÁP alapján még 2009-ben tett le a döntéshozók asztalára Cselekvési Program a Nemzeti Táplálkozáspolitikához címen. Mára új dátum került az ajánlásra, de továbbra sem fogadták azt el a politikusok.


Ellentmondások?


A 15-17 éves fiatalokra vonatkozó kábítószer-fogyasztási adatok nem relevánsak az Elefben, hiszen eszerint mindössze a tinédzserek 2 százaléka használ különféle tudatmódosító szereket – vélte dr. Koós Tamás népegészségügyi szakember, az Országos Addiktológiai Centrum szakorvosa, aki szerint a legutóbbi Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás szerint az Elef adata a naponta „csak” marihuánát fogyasztó diákok száma. (A HBSC kutatás eredményeiről korábban már beszámoltunk). Az Elef szerint 200 ezer nagyivó van a magyarok között, az addiktológus viszont úgy véli, ez csupán a komoly alkoholfüggők száma.

A szakemberek többsége alacsony hatékonyságúnak tartja a mindenkori kormányok népegészségügyi programjait, ugyanakkor az Elef adatai mégis arra utalnak, hogy ezek működnek – hívta fel a figyelmet a paradoxonra Dr. Kovács Attila, helyettes országos tiszti főorvos. Bár az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Program bizonyos elemei nem valósultak meg, illetve el sem indultak, mégis csökken a dohányzók száma, vagy a cardiovascularis halálozás. A szakember szerint nagyon hiányoznak azok a monitoringrendszerek, amelyek összevetnék az Elef adatait az ÁNTSZ által végzett munkával, hiszen úgy mérhető lenne a népegészségügyi tevékenység hatékonysága is.

Az egészségmegőrzés ma nem áll a politika fókuszpontjában, mindenki a kórházakban és járóbeteg-ellátásban gondolkodik – vélte a helyettes tisztifőorvos, aki szerint azonban a modern állam funkciói között alapvető kritériumként szerepel a népegészségügy.


Az Elef adatait összefoglaló kötet második része 2012. első negyedévére készül el.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-12-15

Kulcsszavak

KSH, Egészségfelmérés, várható élettartam

Kapcsolódó anyagok

Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


Mégis működnek a népegészségügyi programok?