TARTALOM

 VISSZA

 


Mégis államosítás


Mégis államosítás

| |
 

Mivel közeleg a politikai ciklus vége, „jövőre nem lehet teljes gőzzel belemenni” a járóbeteg ellátók államosításába, hiszen itt még a kórházakénál is heterogénebb a fenntartói szerkezet – fogalmazott Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára két héttel ezelőtt egy rendezvényen.

Cserháti – aki információink szerint saját döntése alapján már csak decemberig tölti be helyettes államtitkári posztját a minisztériumban – két hete még azt mondta, csak azoktól a fenntartóktól veszik át a feladatot 2013. január 1-el, akik mindenképpen le akarják adni. Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár a Medicina 2000 XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciáján kissé finomította helyettese kijelentését. Csütörtökön, Balatonfüreden arról beszélt, lesz államosítás, és csak néhány intézmény marad ki a csomagból, de ezek körét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI) együtt az államtitkárság határozza majd meg. Török Krisztina, a módszertani megaközpont vezetője is azt hangsúlyozta, hat héten belül döntés születik arról, melyek azok a szakrendelők, amelyek állami gondoskodásba kerülnek, kiválasztásuknál első sorban a betegellátás szempontjaira koncentrálnak.

Takarítás rodeóbikáról

„A bedőlt modellek mocskát takarítjuk, miközben válságot menedzselünk” – mondta Szócska Miklós a konferencián, hozzátéve, hogy jövőre plusz források érkeznek az ágazatba, ezért mértéktartó optimizmussal tekint a jövőbe. Sikerként könyvelte el, hogy az elmúlt két évben szemléletváltó törekvések valósultak meg a nemdohányzók védelméről és a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló törvények elfogadtatásával. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem tagadja az egészségügy súlyos problémáit, de nem enged a depressziónak, és „saját hajamnál fogva húzom ki magamat a szakadékból.”

„Azért tudtam fennmaradni a hidraulikus rodeóbikán, mert a szakma elfogadta, amit mondtunk” – folytatta a szakpolitikus, és megerősítette: nem áll le az ágazati reform: a szakmai szervezetekkel együtt mind az alap- mind pedig a járóbeteg ellátásban megvalósul az átalakítás. A fenntartható strukturális átmenet jogszabály alkotási folyamatai megindultak, ennek az alap- és a szakorvosi ellátás lesznek a nyertesei, hiszen ezek adják az új rendszer fundamentumát.

Kimaradók és árnyékminisztérium

A béremelésekről szólva elmondta, 88.500 egészségügyben dolgozó kapott fizetésemelést augusztusban, lesz továbblépés is, első sorban azokon a szakmai területeken, ahol nem, vagy csak részben kapták meg a kiegészítést az orvosok, szakdolgozók. Továbbra sem kínál azonban megoldást az államtitkárság azok számára, akik a járóbeteg-ellátásban különösen jellemző közreműködői szerződéssel, vagy gazdasági társasági formában működő ellátónál dolgoznak – még akkor sem, ha ők is OEP által finanszírozott közfeladatot látnak el. Mint mondta, a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy itt „belenyúljanak” béremelésbe.

„Négycsillagos irodaházban, árnyékminisztériumként működött az Egészségbiztosítási Felügyelet, én más betegjogi képviselet kialakításában gondolkodom” – szögezte le az államtitkár. Igaz, egyelőre még mindig késik az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása, amelynek a jogszabály szerint már január 1-től, a vonatkozó kormányrendelet alapján pedig szeptember 1-től működnie kellene. A betegjogok képviseletével is megbízott módszertani központ információink szerint egyelőre azért nem kezdhette meg a munkát, mert a vezető kinevezése körül problémák adódtak.

Pénz is kéne a fenntartáshoz

A szakrendelők 70 százaléka már központi irányítás alá került a kórházak államosításával, hiszen ezek a fekvőbeteg ellátókhoz integráltan működtek. A járóbeteg ellátást térségi szempontok alapján idén nyáron térképezte fel a GYEMSZI, s elvégezték az adatok elemzését, így tartják is a Semmelweis Tervben meghatározott ütemtervet – tájékoztatta a konferencia résztvevőit Török Krisztina, aki szerint Szócska Miklós már a rendelők teljes államosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásakor jelezte, hogy lesznek olyan intézetek, amelyeket nem államosítanak.

Hat héten belül nyilvánosságra kerül, melyek azok a szakrendelők, amelyeket központi irányítás alá vesznek január 1-től. A következő időszakban egy munkacsoport kidolgozza, melyek a szükséges, és jövőre várható finanszírozási és strukturális átalakítások a szakellátásban, s azok a rendelők kerülnek a GYEMSZI fenntartásába, amelyek esetében ez a betegellátás szempontjából fontos. A szakellátási órák száma, a térségi ellátásba való integráltság az elsődleges kritériumok.

Nem vonják területi ellátási kötelezettség alá a rendelőintézeteket, ellenben ahogy a fekvőbeteg ellátók országos várólistáját is az OEP kezeli, úgy a térségi járóbetegfogadási listákat is itt működtetik majd. A főigazgató azonban azt is hangsúlyozta, hogy az eddig átvett intézmények fenntartásához sem biztosított forrást a központi költségvetés, márpedig ha jövőre újabb egészségügyi szolgáltatókat vesz át a GYEMSZI, akkor erre pénzt is szánni kell a büdzséből.

Várni kellene a lényegesen összetettebb szerkezetű járóbeteg-ellátás államosításával – ismertette az OEP álláspontját Dublinszki Péter az egészségbiztosító főosztályvezető-helyettese, aki szerint ha csak a tulajdonosváltás a cél, nem kellene sietni az önállóan működő szakrendelők átvételével.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-14

Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Mégis államosítás