Meg kell újítani a helyi protokollokat
2012. DECEMBER 07.
2012. DECEMBER 07.
Szöveg nagyítása:
Kipipálásért „gyártják” a legtöbb helyi protokollt az intézményekben, holott azoknak a jelenlegi ellátási rendszerben különösen nagy jelentősége lenne mind az orvosok, mind pedig a betegek biztonságának szempontjából. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakemberei olyan módszertani lépések kidolgozásán gondolkodnak, amelyek segítséget adhatnak a helyi ellátási rendek összeállításában. Ezekről beszélt dr. Kis Erika, az Intézet Minőségügyi Főosztályának módszertani szakértője a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának XXI. Betegbiztonsági Fórumán csütörtökön, ahol azonban olyan vélemény is elhangzott, hogy a túlságosan leszabályozott folyamatok az intézményekkel szemben indított műhibaperek számát növelhetik, és korlátozzák a gyógyítás szabadságát. Most az ír protokollt az intézményekben, akit „el tudnak kapni”, hogy két szót papírra vessen – mondta Kis Erika. Ennek az is oka lehet, hogy nincs mire támaszkodni, hiszen a jelenleg érvényben lévő, több mint 370 szakmai irányelv többsége az azt használók véleménye szerint is elavult, nagyrészük 2008-2011-ben lejárt, 36 duplikátum található közöttük, de a tüdőrák kezeléséről például három van érvényben. Az új irányelvekben a döntési pontokra fókuszáltak, megadva az alternatív választás lehetőségét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) dönt majd arról, hogy egy-egy szakmai irányelven belüli ajánlások közül melyikre költi el az adóforintokat, s a közfinanszírozott ellátásban ezek alapján kell majd eljárni. Ettől eltekintve azonban az irányelvek szektorsemlegesek lesznek, azokat minden ellátási formában alkalmazni kell. Bár a helyi protokollok elkészítésére más országokban sincsenek előírások, a Minőségügyi Főosztályon úgy vélik, bizonyos lépések követése fontos lenne az eljárási szabályzat kidolgozásánál. Az intézményeken belüli protokoll a szakmai irányelvek ajánlásait bontja ki, azok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Megírásakor támaszkodni kellene mindazokra a szakemberekre, akik a folyamatokban részt vesznek, hiszen sok esetben az ugyanazon folyamatban résztvevő szakemberek nem ismerik egymás tevékenységét sem. Ugyanakkor a protokollok 3-6 havonkénti felülvizsgálata is szükséges lenne. Folyamatos frissítésükért – ami a nemzeti szakmai irányelvek esetében is elvárás, hiszen aktualizálás hiányában „jégre viszi” a kollégákat –, házon belüli kommunikációjukért egy embernek kellene felelnie. A jól kidolgozott helyi eljárási rend az orvos válláról is levenné a döntés terhét, hogy az irányelvekben meghatározott ajánlások közül melyiket válassza. Ezért a szakemberek egy olyan módszertan kidolgozásán fáradoznak, amely segíti a helyi protokollok elkészítését. Terveik szerint egy vállalkozó szellemű kórházban pilotprogram keretében egy, mindenütt alkalmazható metódus alapján írnák meg a protokollokat. Ezekben az időkben, amikor magukra hagyott rezidensek ügyelnek az intézményekben, különösen nagy jelentősége lenne a jól megírt protokolloknak, legalább ezek szolgálnának némi útmutatással, mit is kell tennie – hangsúlyozta dr. Beliczai Éva arra a felvetésre reflektálva, mely szerint a túl részletes protokollal a „saját halálos ítéletünket írjuk alá”. Az így vélekedő dr. Vadász Gábor sebész-aneszteziológus szerint „a kórházak kapuiban készenlétben álló ügyvédeknek” valóságos kincsesbánya lenne a túl részletes helyi eljárásrend, arról nem is beszélve, hogy az orvos és a gyógyítás szabadságát is erősen korlátozná. Most, amikor a műhibaperes eljárásokat a polgári peres procedúrák színteréről egyre inkább a büntetőügyek terepére terelik, még nagyobb jelentősége lehet a jól kidolgozott, folyamatosan aktualizált helyi protokolloknak - vélekedett a felvetésről a Minőségügyi Osztály munkatársa. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-07
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Az onkológiai terápia alkalmazása idős betegek esetében
A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás