hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Meg kell újítani a helyi protokollokat


Meg kell újítani a helyi protokollokat

| |
 

Kipipálásért „gyártják” a legtöbb helyi protokollt az intézményekben, holott azoknak a jelenlegi ellátási rendszerben különösen nagy jelentősége lenne mind az orvosok, mind pedig a betegek biztonságának szempontjából. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakemberei olyan módszertani lépések kidolgozásán gondolkodnak, amelyek segítséget adhatnak a helyi ellátási rendek összeállításában.

Ezekről beszélt dr. Kis Erika, az Intézet Minőségügyi Főosztályának módszertani szakértője a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának XXI. Betegbiztonsági Fórumán csütörtökön, ahol azonban olyan vélemény is elhangzott, hogy a túlságosan leszabályozott folyamatok az intézményekkel szemben indított műhibaperek számát növelhetik, és korlátozzák a gyógyítás szabadságát.
Most az ír protokollt az intézményekben, akit „el tudnak kapni”, hogy két szót papírra vessen – mondta Kis Erika. Ennek az is oka lehet, hogy nincs mire támaszkodni, hiszen a jelenleg érvényben lévő, több mint 370 szakmai irányelv többsége az azt használók véleménye szerint is elavult, nagyrészük 2008-2011-ben lejárt, 36 duplikátum található közöttük, de a tüdőrák kezeléséről például három van érvényben.

Az új irányelvekben a döntési pontokra fókuszáltak, megadva az alternatív választás lehetőségét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) dönt majd arról, hogy egy-egy szakmai irányelven belüli ajánlások közül melyikre költi el az adóforintokat, s a közfinanszírozott ellátásban ezek alapján kell majd eljárni. Ettől eltekintve azonban az irányelvek szektorsemlegesek lesznek, azokat minden ellátási formában alkalmazni kell.

Bár a helyi protokollok elkészítésére más országokban sincsenek előírások, a Minőségügyi Főosztályon úgy vélik, bizonyos lépések követése fontos lenne az eljárási szabályzat kidolgozásánál. Az intézményeken belüli protokoll a szakmai irányelvek ajánlásait bontja ki, azok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Megírásakor támaszkodni kellene mindazokra a szakemberekre, akik a folyamatokban részt vesznek, hiszen sok esetben az ugyanazon folyamatban résztvevő szakemberek nem ismerik egymás tevékenységét sem.

Ugyanakkor a protokollok 3-6 havonkénti felülvizsgálata is szükséges lenne. Folyamatos frissítésükért – ami a nemzeti szakmai irányelvek esetében is elvárás, hiszen aktualizálás hiányában „jégre viszi” a kollégákat –, házon belüli kommunikációjukért egy embernek kellene felelnie.

A jól kidolgozott helyi eljárási rend az orvos válláról is levenné a döntés terhét, hogy az irányelvekben meghatározott ajánlások közül melyiket válassza. Ezért a szakemberek egy olyan módszertan kidolgozásán fáradoznak, amely segíti a helyi protokollok elkészítését. Terveik szerint egy vállalkozó szellemű kórházban pilotprogram keretében egy, mindenütt alkalmazható metódus alapján írnák meg a protokollokat.

Ezekben az időkben, amikor magukra hagyott rezidensek ügyelnek az intézményekben, különösen nagy jelentősége lenne a jól megírt protokolloknak, legalább ezek szolgálnának némi útmutatással, mit is kell tennie – hangsúlyozta dr. Beliczai Éva arra a felvetésre reflektálva, mely szerint a túl részletes protokollal a „saját halálos ítéletünket írjuk alá”. Az így vélekedő dr. Vadász Gábor sebész-aneszteziológus szerint „a kórházak kapuiban készenlétben álló ügyvédeknek” valóságos kincsesbánya lenne a túl részletes helyi eljárásrend, arról nem is beszélve, hogy az orvos és a gyógyítás szabadságát is erősen korlátozná.

Most, amikor a műhibaperes eljárásokat a polgári peres procedúrák színteréről egyre inkább a büntetőügyek terepére terelik, még nagyobb jelentősége lehet a jól kidolgozott, folyamatosan aktualizált helyi protokolloknak - vélekedett a felvetésről a Minőségügyi Osztály munkatársa.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-07


Kulcsszavak

betegbiztonság, protokoll, irányelvek

Kapcsolódó anyagok

Baleseti agysérültek ellátásának irányelvei - 2017

Az infúziós kezelések szövődményei különös tekintettel a citosztatikum-extravazációra

Pediátriai rossz hírek közlése

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

A statinok védelmében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Meg kell újítani a helyi protokollokat