TARTALOM

 VISSZA

 


Meg kell újítani a helyi protokollokat


Meg kell újítani a helyi protokollokat

| |
 

Kipipálásért „gyártják” a legtöbb helyi protokollt az intézményekben, holott azoknak a jelenlegi ellátási rendszerben különösen nagy jelentősége lenne mind az orvosok, mind pedig a betegek biztonságának szempontjából. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakemberei olyan módszertani lépések kidolgozásán gondolkodnak, amelyek segítséget adhatnak a helyi ellátási rendek összeállításában.

Ezekről beszélt dr. Kis Erika, az Intézet Minőségügyi Főosztályának módszertani szakértője a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának XXI. Betegbiztonsági Fórumán csütörtökön, ahol azonban olyan vélemény is elhangzott, hogy a túlságosan leszabályozott folyamatok az intézményekkel szemben indított műhibaperek számát növelhetik, és korlátozzák a gyógyítás szabadságát.
Most az ír protokollt az intézményekben, akit „el tudnak kapni”, hogy két szót papírra vessen – mondta Kis Erika. Ennek az is oka lehet, hogy nincs mire támaszkodni, hiszen a jelenleg érvényben lévő, több mint 370 szakmai irányelv többsége az azt használók véleménye szerint is elavult, nagyrészük 2008-2011-ben lejárt, 36 duplikátum található közöttük, de a tüdőrák kezeléséről például három van érvényben.

Az új irányelvekben a döntési pontokra fókuszáltak, megadva az alternatív választás lehetőségét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) dönt majd arról, hogy egy-egy szakmai irányelven belüli ajánlások közül melyikre költi el az adóforintokat, s a közfinanszírozott ellátásban ezek alapján kell majd eljárni. Ettől eltekintve azonban az irányelvek szektorsemlegesek lesznek, azokat minden ellátási formában alkalmazni kell.

Bár a helyi protokollok elkészítésére más országokban sincsenek előírások, a Minőségügyi Főosztályon úgy vélik, bizonyos lépések követése fontos lenne az eljárási szabályzat kidolgozásánál. Az intézményeken belüli protokoll a szakmai irányelvek ajánlásait bontja ki, azok gyakorlati alkalmazását segíti elő. Megírásakor támaszkodni kellene mindazokra a szakemberekre, akik a folyamatokban részt vesznek, hiszen sok esetben az ugyanazon folyamatban résztvevő szakemberek nem ismerik egymás tevékenységét sem.

Ugyanakkor a protokollok 3-6 havonkénti felülvizsgálata is szükséges lenne. Folyamatos frissítésükért – ami a nemzeti szakmai irányelvek esetében is elvárás, hiszen aktualizálás hiányában „jégre viszi” a kollégákat –, házon belüli kommunikációjukért egy embernek kellene felelnie.

A jól kidolgozott helyi eljárási rend az orvos válláról is levenné a döntés terhét, hogy az irányelvekben meghatározott ajánlások közül melyiket válassza. Ezért a szakemberek egy olyan módszertan kidolgozásán fáradoznak, amely segíti a helyi protokollok elkészítését. Terveik szerint egy vállalkozó szellemű kórházban pilotprogram keretében egy, mindenütt alkalmazható metódus alapján írnák meg a protokollokat.

Ezekben az időkben, amikor magukra hagyott rezidensek ügyelnek az intézményekben, különösen nagy jelentősége lenne a jól megírt protokolloknak, legalább ezek szolgálnának némi útmutatással, mit is kell tennie – hangsúlyozta dr. Beliczai Éva arra a felvetésre reflektálva, mely szerint a túl részletes protokollal a „saját halálos ítéletünket írjuk alá”. Az így vélekedő dr. Vadász Gábor sebész-aneszteziológus szerint „a kórházak kapuiban készenlétben álló ügyvédeknek” valóságos kincsesbánya lenne a túl részletes helyi eljárásrend, arról nem is beszélve, hogy az orvos és a gyógyítás szabadságát is erősen korlátozná.

Most, amikor a műhibaperes eljárásokat a polgári peres procedúrák színteréről egyre inkább a büntetőügyek terepére terelik, még nagyobb jelentősége lehet a jól kidolgozott, folyamatosan aktualizált helyi protokolloknak - vélekedett a felvetésről a Minőségügyi Osztály munkatársa.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-07


Kulcsszavak

betegbiztonság, protokoll, irányelvek

Kapcsolódó anyagok

Hány cardiovascularis eseményt előzhetünk meg a prevenciós elvek szerint vezetett lipidcsökkentő kezeléssel?

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - II. rész Terápia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Meg kell újítani a helyi protokollokat