hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Markánsan az államosításról



| |
 

Nincsenek fekete vagy fehér válaszok arra, hogy az egészségügyben államosítás a legjobb vagy éppen a legrosszabb megoldás. A most zajló struktúraátalakítás fő kérdése ugyanis az, jobban jár-e a beteg, ha kórházba megy, javul-e a rendszer az átmenet után. Mindezt a Markáns vélemények beszélgetéssorozat főszervezője, Falus Ferenc volt tisztifőorvos összegezte keddi klubestjének végén, ahol az államosítás került a fókuszba.

Nem tartozom ahhoz a körhöz, ahol tudják, milyen irányba megy az átalakítás, ami most láthatóan holtpontra jutott – ezt Szentes Tamás mondta, aki a fővárosi egészségügyéért lenne felelős Tarlós István főpolgármester helyetteseként. Mint mesélte, neki volt egy, a főváros betegellátását átalakító koncepciója, azonban mindjárt az első lépésnél „vágták el először a torkomat”. A centralizált és a decentralizált rendszert is lehet jól működtetni, s bár az ágazati irányítás széles felhatalmazást kapott az új struktúra kialakításához, ám az államosítás mögött nincs stratégiai elképzelés az államtitkárságon. Szentes hozzátette azt is, hogy mivel ő nem kapott lehetőséget tervezett feladati elvégzésére, így most nem kíván beleszólni az ágazati vezetés munkájába.

A politika az erőről és a területfoglalásról szól, így a főváros lehetne sokkal aktívabb a történésekben – replikázott Szentes panaszára Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint az állampolgárok első sorban az önkormányzatokon fogják számon kérni, hogy milyen az ellátás az intézményekben. Szerinte ezt 2014-re a helyhatóságok is belátják majd, és hiába vette át egészségügyi ellátóikat az állam, attól még bele fogják tenni azt a pénzt a rendszerbe, amit eddig is beletettek fenntartóként. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az államtitkárság az együttműködés híve, így az önkormányzatoknak, így a fővárosnak is van beleszólása az eseményekbe. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem az államtitkárság akart államosítani.

Mindig a minisztériumot okolták, ha valahol az országban nem nyitott ki a patika, vagy ha a háziorvos rosszul végezte a munkáját – ezt már Csehák Judit volt egészségügyi miniszter mondta, aki állami és önkormányzati tulajdonú rendszerben egyaránt vezette a tárcát. Ő is osztotta azt a nézetet, mely szerint nem az a lényeg, ki a fenntartó, hiszen Finnországban kiválóan működik a duális finanszírozás úgy, hogy központi és helyi szervek is részt vesznek az egészségügy fejlesztésében. A 90-es ével eleji decentralizáció forradalmi lendülete mögött azonban nálunk nem volt száz éves önkormányzati tapasztalat, mint a skandináv állam esetében. Bár azt elismerte, hogy az 1994-től kétharmados többséggel kormányzó pártok sem racionalizálták a rendszert, ám ennek ellenére úgy vélte, hogy a hibák kijavításának módja nem az államosítás.

Az igazság pillanata egy héten belül elkövetkezik, amikor a kormány beterjeszti a jövő évi költségvetést – figyelmeztetett Kökény Mihály, egykori ágazatvezető, aki szerint véget ért az uniós fejlesztések aranykora, 2014-től az egészségügy nem számíthat ennyi EU-s forrásra, mint az elmúlt hat évben.

A fővárosi egészségügyi intézmények óriási hiányt termeltek, így a gazdasági fenntartó számára előnyös volt, hogy megszabadult ezektől – ezt már Szegvári Péter, Budapest egykori főjegyzője mondta, aki a rendszerváltáskor az önkormányzati törvény születésénél is bábáskodott. A mostani centralizálásnál hiányzott az új jogi háttér, amelynek segítségével megoldható lett volna a vagyonátadás a megváltozott alkotmányos környezetben. Az önkormányzatok egészségügyi ellátási feladatköre megszűnt, igaz, az eredeti tervek szerint ennek csak 2013 januárjától kellett volna bekövetkeznie. Azonban a megyei önkormányzatok működésképtelenné váltak, ami sürgette az államosítást. Míg az egészségügy szakmapolitikai elveit a Semmelweis Tervben lefektették, addig a vagyonelemek átadásának módszertanát, lehetőségeit menet közben igyekeznek megoldani.

Idén január 1-el 771, a megyei önkormányzatok fenntartásában álló szervezet került állami gondoskodás alá, közöttük 66 egészségügyi intézmény, amelyekhez május 1-től további 16 kórház, 19 fekvő és járóbetegellátó, valamint 19 gazdasági társaságként működő kórház csatlakozott. Míg a szervezetek a megyei államigazgatási hivatalok fennhatósága alá tartoznak, addig kivételként az egészségügyi ellátók fenntartóját és vagyonkezelőjét az egészségügyért felelős miniszter jelöli ki. Ezeket a feladatokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) látja el. Mint arra a rendezvényen Fazekas Mariann jogász felhívta a figyelmet, a GYEMSZI bár nevében intézet, jogállását tekintve állami hivatal, amelyben keverednek a közhatalmi és tulajdonosi jogok. Nem csak az intézményfenntartásért, de a működtetésért is felel.

A megaintézet felügyeli önmagát is, a szintén alá rendelt szakfelügyelet révén. Eljár gyógyszerészeti hatóságként, közreműködik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár befogadási procedúráiban, majd megveszi a gyógyszereket, amelyeket szintén ő maga engedélyezett, végül részt vesz az ellenőrzésben is. Mindezek közben segíti a szaktárca döntéseit, ahogyan a jogszabályok előkészítésben is szerepe van.

Már kipróbált, hibásnak bizonyult rendszereket nem kellene megújítani mondta összefoglalójában Fazekas Marianna, hozzátéve, a beteget nem fogja érdekelni, hogy az a kórház, amelye bemegy, állami vagy önkormányzati tulajdonban van-e, kizárólag az, milyen ellátást kap. Szerinte egyébként sok nyitott kérdésre választ adhat majd a július 1-től életbe lépő kapacitáselosztás, amelyre azonban két héttel a bevezetés előtt egyelőre még semmit sem tudni.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-13

Kulcsszavak

államosítás, struktúraváltás, GYEMSZI

Kapcsolódó anyagok

Túl sok pénzt kértek a kórházak

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább


Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

A legfrissebb, tavaly márciusi demográfiai adatokat az Eurostat tavaly év végén hozta nyilvánosságra. Abból feketén-fehéren kiderül, hogy a magyarok, hosszú idő után, megint rosszabb kilátásokkal indulnak az életbe: 1993-óta, tavaly első ízben csökkent a születéskor várható élettartam.

Tovább


Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Tovább


Markánsan az államosításról