hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Markánsan a fogászatról


Markánsan a fogászatról

| |
 

Nem első sorban orvosi okokból válhatott az egészségipar és -turizmus sikerágazatává a fogászat, mint inkább az esztétikai igényesség következtében – hangzott el többek között a Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén. A Falus Ferenc ex-tisztifőorvos nevével fémjelzett rendezvényen dr. Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztály Egészségipari Osztályának vezetője azonban azt is elmondta, nem csak a fogászati ellátásra fókuszálnak abban a nemrégiben kidolgozott iparstratégiai programtervezetben, amelynek szándéka, hogy az egészségturizmus célterületein a 2014-20-as ciklusban célzottan használják fel rendelkezésre álló 10 milliárd dollárnyi forrást.

A külföldi turisták hat százaléka kizárólag a fogászati ellátás miatt érkezik Magyarországra, s tölt el a hazai szállodákban negyvenezer vendégéjszakát, ám a fogászati magánellátást 65-85 százalékban magyarok veszik igénybe. Az ágazat sikerét első sorban az alacsony árak generálják, s ebben az elkövetkezendő tíz évben sem lesz változás – vélekedett dr. Lantos Endre fogorvos, a VitalCenter Fogászati Hálózat vezetője, azonban azt is hozzátette, nem csupán a fogorvosok képzése kiváló, de a fogtechnikai háttér színvonala is igen magas.

Saját magunk vagyunk a konkurenciánk – fogalmazott dr. Váczi Zsuzsa fogorvos, a Magic&Dent Fogorvosi Centrum vezetője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön munkát vállaló, kiválóan képzett magyar fogorvosok egyrészt elviszik a hazai szakemberek és ellátás jó hírét, ám a pacientúra ezáltal külföldön is eléri a minőségi szolgáltatást. Lantos Endre hozzátette, az angolszász piac éppen azért látszik elveszni, mert magyar fogorvosok kitelepítették a szolgáltatást.

Bár 150 milliárd forint folyik be a külföldi egészségügyi rendszerekből a magyar büdzsébe, a „királyi egészségügy” kapacitásbeli tartalékait egyelőre nem lehet kihasználni az egészségturizmus számára. Ehhez az egészségügyi vezetésnek kellene kidolgoznia a megfelelő jogi hátteret, ám az ellátóhelyek minősítése is fontos lenne annak érdekében, hogy Magyarország kívánatos cél legyen a külföldi egészségbiztosítók számára – mondta Fényi Ágnes. Egyelőre azonban az unió országaiban más-más minősítést fogadnak el a biztosítók, így az egészségturizmus sikere abban is rejlik, hogy e társaságok és a páciensek elvárásainak megfelel-e a magyar rendszer.

Szállodaipari, egészségügyi-gazdasági és klinikai vezetők részvételével kidolgozott egészségipari koncepció azokra a regionálisan humánerőforrás infrastruktúrával, high-tech tudással már rendelkező szolgáltatásokra alapoz, ahol nem nulláról kell kezdeni az építkezést, s ebben nem csak a fogászatra, hanem például az ortopéd és idegsebészetre, a rehabilitációra vagy akár a Pethő-módszerre is fókuszál. Az osztályvezető szerint egyébként nem csak az eddig megszokott német, vagy angolszász pacientúrára kell támaszkodni, hiszen a szerb, orosz, román kereslet is mutatkozik. Az iparstratégia része az is, hogy bővülhessen az orvostechnikai eszközöket és berendezéseket gyártó magyar KKV-k piaci részesedése hazánkban, hiszen ez most mindössze húsz százalék.

Szektorsemleges protokollok és a minőségbiztosítást segítő akkreditációs rendszer kidolgozása folyik a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI), s ez nem csak a fogorvosokra, hanem a fogtechnikusokra vonatkozóan is megfogalmaz majd irányelveket – mondta Kárpáti Edit, az intézet Minőségfejlesztési Főosztályának vezetője. Az akkreditációs rendszer fókuszában ugyan nem a fogászati turizmus áll, hiszen első sorban a hazai betegellátás minőségének javítása a cél, ám ennek pozitív hozadéka lehet az egészségturizmus területén is.
A fogászati magánellátás és turizmus úgy vált sikerágazattá, hogy abba az orvosok invesztáltak, az állam talán csak annyiban segítette ezt, hogy „nem feküd keresztbe” – mondta Lantos Endre, feltéve azt a kérdést is, vajon mennyire torzítja el a piacot, ha az állam beleavatkozik abba.

A magyar fogászat egységes az orvosi szemléletben, a szakképzésben és a szakemberek elismertségében, ám óriási szakadék tátong a piaci versenyben helyt álló magánrendelőkben és a közfinanszírozott ellátásban dolgozó kollégák között. A mintegy 5700 magyar fogorvos 80-90 százaléka „épp csak életképes”, még a járulékfizetés is problémát okoz számukra – hívta fel a figyelmet dr. Gáspár Lajos, a Gáspár Medical Center vezetője. Hozzátette azt is, ma hazánkban negyven fogorvos jut százezer főre, ugyanakkor Európában nálunk a leggyakoribb a szájüregi rák, itt legtöbb 12 éves gyerek, akinek már volt lyukas, tömött, kihúzott foga, míg a hatvan év feletti magyarok többségének egyetlen foga sincs.

A fogorvos nem dönt élet-halál kérdésében, így nem is annyira az egészségipar, mint inkább a szépségipar szereplője – fogalmazta meg véleményét dr. Tolnai Zsolt, a Magenta csoport tulajdonosa, aki szerint az esztétikai igényesség teszi működőképessé és sikeressé a fogászati turizmust és magánellátást. Ugyanakkor a kedd esti rendezvényen elhangzott az is, hogy a magánszektor kiépülését az szolgálta leginkább, hogy az egészségügynek ebben a szegmensében fogalmazták meg először, mi az az ellátás, ami a közfinanszírozott keretből elvégezhető és igénybe vehető.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-05


Kulcsszavak

egészségturizmus, fogászat, minőségbiztosítás

Kapcsolódó anyagok

A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt

Minősített háziorvosok

Az orvosszakmai minőség és a betegbiztonság menedzselése egy nemzetközi dialízishálózatban

Hozzászólások:

3.,   Gurdon János mondta   2012. December 09., Vasárnap 13:00:47
2.,   Gurdon János mondta   2012. December 09., Vasárnap 13:00:06
1.,   Bujdosó Balázs mondta   2012. December 06., Csütörtök 18:44:44
Az osztrák-magyar határon, Kőszeg belvárosában nagy parkoló mellett orvosi//fogászati rendelőnek , illetve ehhez kapcsolódó panziónak - akár átalakítás nélkül is - alkalmas felújított, barokk épület eladó (kiadó ) !
+36306467574

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Markánsan a fogászatról