TARTALOM

 VISSZA

 


Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar


Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

| |
 

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

A gyermekágyhoz kapcsolódó lelki zavar nem ritka. A kismamák 40-80 százalékánál a szülés után előfordul hangulatingadozás. Ha azonban hosszabb ideig megmaradnak a tünetek, depresszióról, súlyosabb esetekben pszichózisról van szó, mindenképpen ki kell vizsgálni. Az érintett kismamák egy részénél már eleve volt valamiféle depresszió, pánikbetegség vagy szorongás. A szülést követően enervált, letargikus, kimerültek az anyák, amit nagy részben a hormonális változások okoznak. A legtöbben legyintenek rá, egyáltalán nem veszik komolyan, pedig ezek tünetek egy részüknél tartósan megmaradnak. Vagyis évente 10-15 ezer kismama küzdhet gyermekágyi depresszióval. Ez a periódus ráadásul nemcsak a családot érinti, hanem a kisbabánál is hosszútávra, gyakran a felnőttkorra is kiható traumákat, mentális problémákat okozhat. A születés előtti, valamint a csecsemő- és kora gyerekkori lelki egészség már a várandósság előtti időszakban egy erre való felkészüléssel elkezdődik, amihez nélkülözhetetlen, a mind az anyák, mind a teljes család számára elérhető megfelelő támogatás és információ.

Kurimay Tamás, a Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum osztályvezető főorvosa, a konferencia elnöke már több, mint egy évtizede felismerte ezt a problémát, és kollégáival azon dolgozik, hogy egyrészt a kismamák, másrészt azok a kisbabák is segítséget kapjanak, akiknél egyébként abszolút felismerhetőek a tünetek. Fontos, hogy a várandós gondozáson tudjanak arról, ha az anyukának bármilyen korábbi lelki problémája volt, várható ugyanis, hogy a szülés körüli időszakban a betegség kiújul, felerősödik. Van, hogy már eleve pszichiátriai betegek lesznek várandósak, erre nyilván készülnek a szakemberek, míg egy harmadik csoport tagjainál, akiknek korábban soha nem volt dolguk pszichológussal, a szülés utáni napokban váratlanul jelentkeznek a szülés által kiváltott tünetek. A szervezet hormonális változása, a genetika, vagy például a születéssel kapcsolatos stressz mind-mind szerepet játszhat a lelki zavarokban. És ez még mindig csak az anyuka oldala. Nagyon fontos ugyanis az, hogy egyrészt mindez kihat a babára is, másrészt, hogy figyeljenek a szakemberek náluk is, akár a máshonnan eredő lelki problémákra is. Le kell vetkőzni azt a sztereotípiát, miszerint egy kisgyermeknél két éves kora előtt nem lehet pszichológiai diagnózist adni. Egyebek mellett azért szervezték meg most az első erre a témára fókuszáló nemzetközi konferenciát, hogy mind több szakember, de akár laikusok is figyelmét felhívják, tudásukat átadják.

„Bármikor, bárkinél felléphet a szülés utáni krízis, váratlanul és akár egészen súlyos tünetekkel. Sok minden eleve hajlamosít erre: ha már volt a családban pszichés probléma, ha az anyuka egyedül kénytelen megszülni és várni a babát. Császármetszésnél is gyakoribbak az ilyen problémák. Az esetek tíz–húsz százalékában maradandóak a kedélyváltozások, s kialakul a depresszió, illetve százból egy-két esetben a pszichózis. Már a várandósság alatt meg kell küzdeni a lappangó szorongásokkal. Figyelni kell a kismamára, s ha szükséges, forduljunk szakemberhez. A szülés mindenképp módosult tudatállapotot okoz, ami rejtett pszichés betegségeket is előhozhat. Erről minden várandósnak, hozzátartozónak tudnia kell. A „baby blue” legfeljebb egy hétig tartó ideiglenes, fáradékonysággal járó lehangoltság, amit tíz kismama közül négyen-nyolcan tapasztalnak. De amennyiben tovább tart, nagyfokú szorongással, önváddal és alvászavarokkal egészül ki, gyermekágyi depresszióról beszélünk. Megint más kategória az ezer szülő nő közül csak 1-2 édesanyát érintő gyermekágyi pszichózis, mely során érzékcsalódások, irreális élmények, hallucinációk is felléphetnek. Előfordulhat, hogy a kismama egyáltalán nem érzi magát alkalmasnak gyereknevelésre, ezért saját magától akarja megmenteni a csecsemőt. Nagyon súlyos pszichózisra utal az is, ha annyira felpörög az édesanya, hogy nem tud aludni, hangokat hall, látomásai vannak”—kezdi dr. Kurimay Tamás, aki német mintára indított egy programot előzetes, illetve kismamás mentális gondozás céljából. „A társadalom gyakran még azokat a kismamákat is megbélyegzi, akik a várandósság során élnek át hangulatingadozásokat. Ennek az időszaknak sajátos pszichológiája van, egyebek mellett az édesanyának meg kell küzdenie testképének átalakulásával, rengeteg testi-lelki átalakulást kell megszoknia. A várandós nő élményei nem feltétlenül egyeznek a saját idealizált elképzeléseivel, így képtelen negatív érzéseit várandósan elfogadni, ráadásul a környezete is azt sugallja, hogy nem helyénvalóak. A közvélekedés szerint ugyanis a várandósság és a gyermekágyi korszak kizárólag gyönyörű és magasztos lehet. Ezt a hamis illúziót sugallja minden. Pedig nem tökéletesnek, hanem csak elég jó szülőneknek kell lenni! Túl nagy az eltérés az elvárások és a megélt érzések között, ezt pedig az édesanya gyakran úgy „fordítja le”, hogy alkalmatlan a gyerekvállalásra.

Az emberek többsége szerint a rossz hangulat, depresszió az újszülött mellett egyfajta lelki gyengeséget jelez. Az a bevett pszichiátriai gyakorlat pedig nem segített az édesanyákon, hogy súlyos gyermekágyi depresszió, illetve pszichózis diagnosztizálásakor automatikusan elapasztották a tejét, leválasztották a magzatáról, mondván, hogy nem alkalmas a gyereknevelésre, meg kell védeni a gyerekétől és saját magától is” – véli Kurimay doktor. Az édesanya korábbi depressziója, problémás párkapcsolata, a várandósság alatti szorongás, a szülési stressz, a leányanyaság, a nehéz lakáskörülmények, a fel nem dolgozott válás és halálesemény mind-mind növelik a gyermekágyi depresszió kialakulásának kockázatát. 100-ból 15 ember él át olyan depressziós epizódot, ami kezelésre szorul, de három depressziós közül csupán egy kap segítséget. „Társadalmi feladat, hogy a szülők hiteles tájékoztatást kapjanak – akár felkészítő programokon keresztül –, mert a várandóssággal kapcsolatban is számos fals és szélsőséges információ kering az interneten. Nem lehet eleget beszélni a babavárás alatti táplálkozás, mozgás, stresszkezelés jelentőségéről, ahogy a szülésre való felkészítés sem maradhat el. Mindezzel a koraszülések száma is csökkenthető lenne, ahogy annak a rizikója is, hogy a várandósság alatt magas vérnyomás vagy cukorbetegség alakuljon ki az édesanyáknál. És ez csak az egyik oldal. Sajnos nagyon keveset figyelünk az újszülöttek, kisbabák lelki állapotára. Tévhit, hogy kétéves kor előtt nem lehet diagnózist adni egy baba állapotáról. Figyelni kell a kisbaba viselkedését, ha sokat sír, nehéz a figyelmét irányítani, alvási és étkezési problémái vannak, ez teljesen kiszűrhető. Beszélni még nem tud, de a kommunikációjából teljesen érzékelhető, ha probléma van”—mondja a szakember. Mindezeket felismerni pedig azért nagyon fontos, mert minél korábban látjuk a problémát, annál könnyebb orvosolni is. „A kisbabára megannyi inger hat, ráadásul sokkal érzékenyebben élik meg. Akár, ha megrázzák őket, vagy kellemetlen, erős zajoknak vannak kitéve, kiabálás, rendszertelen a táplálásuk, ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek a biztonságérzetüket veszélyezteti. A csecsemőkori traumák pedig nemcsak kisgyermekkori depressziót, de akár a felnőttkorra is áthúzódó pszichés betegségeket alakíthatnak ki”—tette még hozzá a főorvos.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. május 15.


.



Kulcsszavak

gyermekágyi depresszió, pszichiátria, stresszkezelés

Kapcsolódó anyagok

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A modern kórháztervezés aktuális kérdései

Természet receptre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább


Május a vérnyomásmérés hónapja

Míg eddig egyetlen napot, május 17-ét, most már egy egész hónapot szentelnek a szakemberek arra, hogy felhívják a figyelmet a magasvérnyomás-betegségfelismerésére és helyes kezelésének fontosságára. Hazánkban becslések szerint 3,5 millió embert érint, akik közül egymillióan nem is tudnak róla, míg a fennmaradó 2,5 milliónak jó, ha a fele kap megfelelő kezelést. Dr. Járai Zoltán c. egyetemi tanár, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke beszélt nemcsak a rendszeres önvizsgálat, de a valóban hatékony kezelés fontosságáról.

Tovább