Az egészségpolitikai vezetés sokat hangsúlyozott és elsődleges célja, hogy az intézmények egységes irányítás alá vételével, a struktúra átalakításával, s a központi közbeszerzések megindításával megtakarításokat érjen el. Míg az orvostechnikai eszközök közbeszerzése egyelőre bonyolultabb kérdésnek tűnik, a gyógyszerek terén már a nyáron kiírásra kerülhet az első egységes közbeszerzési eljárás. Mindez a Medical Tribune egészségügyi szaklap által szervezett Pharma Klub rendezvényen derült ki csütörtökön, ahol a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója, Török Krisztina azt is elmondta, a közbeszerzések egységesítésével megtakarított pénzt is az ágazati dolgozók bérére fordítják. Most még vízfejűek vagyunk, de az intézmények átvételével egyre újabb feladatokat kell ellátnia a GYEMSZI-nek, amelynek így még több, speciálisan képzett szakemberre van szüksége – mondta Török Krisztina. Jelezte, 2013. január 1-től valamennyi magyar kórház és járóbeteg-ellátó fenntartója az egészségügyi államtitkárság céljainak elérését segítő módszertani intézet lesz, így elengedhetetlen a szervezet fejlesztése, hiszen az elvégzendő feladatok érdekében komoly informatikai háttér épül, hat telephelyen, több mint 600 embert foglalkoztatnak. A Parlament hétfőn elfogadja, így május első napjától életbe léphet az önkormányzati fenntartású intézmények átadás-átvételét szabályozó törvény, amelyeknek a GYEMSZI lesz a tulajdonosa. Mint azt a főigazgató az átadással kapcsolatban elmondta, a megyei intézmények átvételi gyakorlatától eltérően a jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem vesz részt a vagyonkezelési feladatokban, mind a fenntartói, mind a tulajdonosi jogokat a GYEMSZI gyakorolja. Bár az intézmények tartozásait átvállalják, azonban a kassza a Nemzetgazdasági Minisztériumnál marad, ám a főigazgató hangsúlyozta, minden megtakarításnak, ami a szerkezetátalakítással kinyerhető a büdzséből, az intézményeknél kell maradnia. A dolgozókat a jelenlegi jogállásuk szerint veszik át az intézményekkel együtt, ám az csak ősszel derülhet ki, hogy melyik az elvárásoknak leginkább megfelelő jogviszony, így az a későbbiekben akár változhat is. A munkáltatói jogokat azonban továbbra is az intézmények főigazgatói gyakorolják. A központi közbeszerzésekről szólva Török Krisztina elmondta, központilag és érdemes és kell beszerezni a földgázt, az áramot és a gyógyszereket, más beszerzések a térségeknél, megint mások az intézményeknél maradnak. A gyógyszergyártóknak a jövőben nem csupán a gyógyításban, hanem a megelőzésben is kiemelt szerep juthat, hiszen az új egészségügyi ellátórendszer a betegbiztonság mellett az egészségmegőrzésre is nagy hangsúlyt fektet. A legnagyobb árelőny elérése érdekében a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök országos és térségi központi beszerzése a nemrégiben felállított Egészségügyi Szolgáltató Zrt. feladata lesz, míg a helyi közbeszerzéseket az intézmények folytathatják le – ezt már Drexler Donát, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatója mondta. A centralizált közbeszerzések lefolytatása mellett az értékesítési, ágazati informatikai, és a gyógyturizmus fejlesztéséért is a Zrt. felel. Egyelőre még folyamatban van a központi közbeszerzések szintjeinek meghatározása, meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, ahol érdemes országos, térségi, vagy helyi közbeszerzéseket lebonyolítani. Senki sem tudja, mennyi pontosan az egyes intézmények gyógyszerfelhasználása – mondta a konferencián Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára, aki szerint az adatok folyamatos és részletes bekérése nyomán 1-2 héten belül választ kapnak arra, hogy mely kórházba, milyen gyógyszerből mekkora volumen került beszállításra 2011-ben. A nagy volumenű, a kórházakban nagy árkülönbözetben használt szerek közül választják ki azokat a hatóanyagokat, hatóanyag-csoportokat, amelyek az országos gyógyszer alaplistára felkerülnek. A gyógyszerfelhasználási adatok májusban az OGYTT elé kerülnek, s ha összeállt az országos alaplista, már a nyáron megtörténhet az első közbeszerzési kiírás, az első tender pedig december végén valósulhat meg. Egyelőre érvényben maradnak a március 28. előtt megindított közbeszerzések, ám amennyiben az intézmény számára előnyösebb, önként csatlakozhat az országos közbeszerzéshez. Ezt hátráltathatja a kórházak jelenlegi szerződéseinek sokszínsége: van közöttük fél-, egy-, tíz-, vagy akár több évre kötött is. Az alaplista évente bővülhet, a speciális szerek köre térségi és országos szinten határozható meg, a listán nem szereplő hatóanyagok intézményi, térségi beszerzése megengedet. Az éves felülvizsgálatok alkalmával szakmailag indokolatlan hatóanyagok lekerülnek, helyükbe újabbak léphetnek. Fontos az országos közbeszerzés, de illuzórikus, hogy ez mindenre megoldást kínál – folytatta Hankó Balázs. Míg a hatóanyaglistát az OGYTT határozza meg, addig az orvostechnikai eszközök körét a szakmai kollégium illetékes tagozatai, ám ez egyelőre sokkal bonyolultabb feladatnak tűnik, mint a gyógyszeralaplista. Bár az ezt szabályozó rendeletek csak ősszel lépnek életbe, így legalább marad elegendő idő a szakmai előkészítésre. Őrült beszéd, de van benne rendszer – ezzel a Shakespeare idézettel jellemezte a hazai gyógyszerelátási és finanszírozási helyzetet Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkár kabinetfőnöke, az OGYTT társelnöke, aki néhány mondatban a Tanács alakuló üléséről számolt be a jelenlévőknek. A grémium elnöke Cserháti Péter helyettes államtitkár, tagjait töbekk között a Szakmai Kollégium tagozati elnökei adják. Az OGYTT a közbeszerzések szakmai kérdéseivel foglalkozik, ám a Széll Kálmán Terv „ránehezedik” az ágazatra, a gazdasági megengedhetőség befolyásolhatja a döntéseket. Egymilliárd koronát takarítottak meg tavaly Norvégiában az ott működő gyógyszerbeszerzési együttműködésnek, a LIS-nek köszönhetően – számolt be a konferencián a Torfinn Aanes a szervezet adminisztratív igazgatója. A skandináv állam 80 kórháza 21 egészségügyi trösztbe tömörül, s valamennyi a LIS tagja. A trösztök évente 700 ezer euró tagdíjat fizetnek a szervezetnek, cserébe részt vehetnek a közbeszerzéseken, amelyek lebonyolításáért a LIS felel. A kórházi trösztöknek saját gyógyszerbizottsága és gyógyszerlistája van. A tendereken nem csak a gyártók vagy nagykereskedők által ajánlott árat veszik figyelembe – ez mintegy 40 százalékban döntő – hanem a funkcionális jellemzők is számítanak, de olyan csatolt szolgáltatások is, mint például a képzés. Ezzel biztosítják, a kisebb cégek a piacra lépését is. Hazánkban mind a gyógyszer-, mind pedig a közbeszerzés bonyolult eljárásnak számít, nálunk vannak az Unió legszigorúbb szabályai ezen a területen – derült ki Barna Orsolya jogász előadásából, aki a közbeszerzési törvény változásairól adott tájékoztatást a hallgatóságnak. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-04-20