TARTALOM

 VISSZA

 


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

| |
 

A Greenpeace Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságában. A szervezetnél betelt a pohár, szerintük a tárca és a hatóságok a tudományos kutatási eredményeket rendre félresöprik. A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei. A környezetvédő szervezet most úgy döntött: ehhez nem kíván asszisztálni a továbbiakban, érdemi munkát szeretne folytatni, amire a bizottságban nincs esély.

„A növényvédő szerekkel kapcsolatos vitákban mi mindig a lakosság és az élővilág, a magyar természet, a talajok védelmét képviseltük. Neves nemzetközi szaklapokban megjelent kutatási eredményekkel, szakmai publikációkkal támasztottuk alá álláspontunkat. Ezeket a hatóság alig vette figyelembe. Helyettük az ipari oldal által elkészített jóslatokat, egyedi megfigyeléseket idéztek hivatkozási alapként. A hatóság érvelése és a tárca álláspontja rendre egybeesett a növényvédőszer-gyártók érveivel és érdekeivel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja.

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta. Az ettől eltérő szakmai civil álláspont: a természeti kincseink, az élővilág, különösen a beporzók védelme és a magyar emberek egészsége jellemzően nem jelent meg szempontként a döntéshozatalban.

„A jogszabály alapján évente legalább három alkalommal kéne üléseznie a Növényvédelmi Bizottságnak, az elmúlt években azonban véletlenszerűen, akár egy éves kihagyással hívták csak össze a testületet. A zöld civil oldal álláspontjait ezeken az üléseken sem vették figyelembe. Bár az Európai Unió azt várná el a tagállamoktól, hogy mérsékeljék a mezőgazdaságukban a káros vegyszerek használatát, a magyar Cselekvési Terv jelenlegi formájában sokkal inkább a vegyszergyártó ipar érdekeit tartja szem előtt, mint a lakosság egészségvédelmét. A vegyszerfelhasználás csökkentésére való törekvés sem jelenik meg a szövegben. Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a bizottságban hozott döntésekkel” – írta közleményében a Greenpeace.

És hogy miért is ekkora a felháborodás a környezetvédelmi szervezet berkeiben és döntött most a kilépés mellett Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja? A megannyi környezeti ártalom mellett az emberek egészsége miatt. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy a növényvédő szereknek való kitettség és a fejlődési rendellenességek, ideg- és immunrendszeri megbetegedések, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának nagyobb valószínűsége között egyértelmű, statisztikai összefüggés van. Például a glyphosate. Használata közben elszennyezi a felszíni és talaj-, így az ivóvizeinket is, állományszárításra való használatával pedig az élelmiszereinket. Ezért jelent meg a brit péksüteményekben, a német sörökben, az Egyesült Államok-beli borokban és az argentin tamponokban is. Ezért mérhető ma a hatóanyag az emberek vérében, anyatejében és vizeletében, ami riasztóan rossz előjel, hiszen a krónikus kitettség állapota teremti meg a krónikus betegségek lehetőségét. Hangsúlyozottan nem akut mérgezésről van szó, hanem idővel kialakuló súlyos betegségekről. Ez különösen igaz a szerekkel közvetlenül találkozókra, a gazdálkodókra, illetve azokra, akik a növényvédő szerek kijuttatatásával foglalkoznak, ők ugyanis munkájuk során nagy dózisban vannak kitéve ezeknek az anyagoknak. A magzatok és a kisgyerekek. Ha az anyák terhességük alatt növényvédő szereknek vannak kitéve, egyes vegyszerek közvetlenül a méhben fejlődő magzatba juthatnak, amely alakulása során különösen érzékeny ezek mérgező hatásaira. DNS-alapú kutatások is utalnak rá, hogy bizonyos vegyszerek meggátolhatják egyes gének működését, kifejeződését, ami a növényvédő szereknek ki nem tett további generációkban is fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy a növényvédő szerek használatából eredő káros hatások nagyon hosszú ideig fennmaradhatnak akkor is, ha a vegyületet már betiltották. Ennek ellenére igen nehéz minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy egy adott növényvédő szer milyen betegséget vagy rendellenességet okoz az emberekben. Ez azért van, mert ma sajnos nincs az emberiségnek olyan része, amelyik egyáltalán ne érintkezne növényvédő szerekkel, így kontrollcsoportként használható lenne.

Simon Gergely, Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja drasztikus lépésre szánta el magát, mert, ahogy fogalmaz: az egész bizottság a tudomány teljes tagadása volt számomra és ész nélkül az ipari érdekek tolása.

Volt-e bármilyen változás ezen a téren az elmúlt években?
• Egyetlen érdemi változás volt, hogy az új miniszter Nagy István, már nem adott derogációkat a betiltott neonikotinoidokra a cukorrépát leszámítva.

Nagyjából az agrárterület mekkora szegmensét érinti, illetve melyek a legjellemzőbb alkalmazási területek?
• Növényvédőszereket gyakorlatilag a teljes mezőgazdasági termelés használ, a biotermelés viszont csak ökoban engedélyezett döntően nem szintetikus szereket használ. Neonikotinoidok már csak cukorrépában, exportra termelt vetőmagban és üvegházakban használunk. Korábban kukoricában, napraforgóban, repcében is használtuk. Az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási intézete szerint rákkeltő kockázatú glifozát, a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtó. Nagyon sok területen például gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben is használjuk.

Nemzetközi szinten ez hogyan áll? Mekkora lehet ez a piac?
• A világ kémiai növényvédő szereinek piaca 2014-ben kb. 53,6 milliárd dollár volt, 2022-re az előrejelzés szerint az értékesítés eléri 90,1 milliárd dollárt. Figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, a mind gyakoribb gyártói egyesülések és felvásárlások, az egyre szélesebb együttműködés a különböző gyártó cégek között, a komplex növényvédőszer-engedélyezési előírások, valamint a megnövekedett élelmiszer biztonsági előírások figyelembevételével a fent leírt növekedés reálisnak vélhető.

Általános a használatuk, vagy azért nem jellemző?
• Növényvédőszereket mindenhol használnak. Glüfozátot is. Számtalan szakmai kutatás, szakcikk, magyar vizsgálat ellenére is hazánk teljes mellszélességgel a glifozátot támogatta. A korlátozott neonikotinoidok esetén, azt hogy a rovarvilágra végtelenül veszélyes számos EU-s és magyar vizsgálat is alátámasztotta, hazánk mégis az utolsó leheletéig küzdött érte, sőt a tilalom után teljesen jogtalan derogációkat kértünk. Itt számos saját kutatást is végeztünk plusz nemzetközi szaktekintélyeket bíztunk meg, hogy kutassanak nekünk. Rengeteget használunk viszont a nem betiltott, ám szintén rovarokra kis mennyiségben is kockázatot jelentő neonikotinoidokból, mint példáula thiacloprid és az acetamikprid.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019.május 28.


Kulcsszavak

növényvédőszer, glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés, egészség, mezőgazdaság

Kapcsolódó anyagok

Fizikai inaktivitás és aktivitás. Cardiovascularis kár és haszon

108 lépés az egészségért

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

Népegészségügy - újrahangolva?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább