hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kommunikációval is segíthető a donáció


Kommunikációval is segíthető a donáció

| |
 

Az élődonoros transzplantációk száma töretlenül emelkedik, és az elmúlt időszakban pozitív elmozdulást tapasztalnak a szakemberek a korábban mostoha helyzetben lévő tüdő transzplantációk esetében is, ahol korábban azért hiúsultak meg a műtétek, mert szerv ugyan lett volna, de nem volt kibe beültetni azt. A két éve megszűntetett Egészségbiztosítási Felügyelet egy 2009-es felmérése szerint a donációk 30 százaléka hiúsulhat meg évente a hozzátartozók tiltakozása miatt, a hivatalos jelzések azonban csupán 10-11 ilyen esetről számolnak be. A donáció elutasításának hátterében az agyhalál meg nem értése, el nem fogadása is jelentős szerepet játszhat. Ezen az orvosok kommunikációs képzésével változtatni lehet.

A javuló mutatók Fehérvári Imre, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára szerint azzal is magyarázhatók, hogy társaságuk zászlajára tűzte mind a szakma, mind pedig a laikus közönség felvilágosítását, s tudományos kongresszusokon, roadshow-kon hívják fel a figyelmet a transzplantációs lehetőségekre. Így ha lassan is, de megindult például a recipienslista feltöltése a tüdőre várók esetében, idén már 12 tüdőátültetést végeztek magyar betegeknél a Bécsi Egyetem Szív- és Mellkassebészeti Osztályán. A főtitkár szerint sok esetben a kezelőorvosok sem tartják evidenciában a szervátültetés lehetőségét, mint gyógymódot, de ismer olyan esetet is, ahol a beteg vetette fel a transzplantáció ötletét, ami aztán meg is valósult.

Bár az országos szervkoordinációs hálózat – amelyet az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodája működtet – kiválóan ellátja feladatát, a transzplantációk száma kiugróan emelkedett annak a pilotprogramnak a hatására, amelyet tavaly indítottak el hazánkban. A kórházakba kihelyezett donációs koordinátorok munkájának köszönhetően volt olyan intézmény, ahol a korábbi egy donáció helyett tizenkettőt végeztek el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tíz kórházban fél évig biztosította a kórházi koordinátorok fizetését, ám a forrás úgy tűnik, elapadt. Bár lapunk információi szerint mintegy 180 millió forint még most is rendelkezésre áll a tárcánál erre a célra, azt a spórolás miatt egyelőre „őrzik”, bár a szervkoordinátorok munkájába befektetett pénz kifizetődő lenne.

A szignifikánsan fellendülő donáció azoknak a programban résztvevő aneszteziológusoknak, intenzívterápiás orvosoknak volt köszönhető, akik szervkoordinációs képzésen, tanfolyamon is részt vettek.

A szervkoordinátorok továbbképzését az egyetemek és az OVSZ együtt szervezi, ugyanakkor évente 4-5 alkalommal szabadon választott, nem kötelező kurzus is elérhető az orvosok számára, melyen döntően aneszteziológus és intenzív terápiás orvosok, illetve a sürgősségi ellátásban, neurológusként vagy gyermekgyógyászként dolgozó kollégák vesznek részt. Dr. Smudla Anikó, egyetemi tanársegéd, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának orvosa a megfelelő kommunikációról tart elméleti előadást és helyzetgyakorlatot 6 fős csoportokban a továbbképzéseken.

Bár standard receptet nem lehet adni, hiszen minden hozzátartozó más, de leginkább az agyhalál fogalmával nincsenek tisztában a családtagok, s ezért nem tudják feldolgozni az eseményeket, hiszen élőnek vélik rokonukat – mondja Smudla Anikó, aki azt javasolja, elsőként az agyhalál tényét kell elmagyarázni, és így elfogadtatni a családdal. Az orvosnak kell megtanulnia közérthetően elmondani, miért visszafordíthatatlan az agyhalál állapota, mert az ezt nem ismerő laikus egy súlyosan beteg embert lát, s nem egy halottat. Ilyenkor sokan azt gondolják, csak azért mondják, hogy a hozzátartozó halott, hogy kivehessék a szerveit.

Fontos, hogy az orvos folyamatos kapcsolatban legyen a családtagokkal, s megértesse velük, az agyhalott miért halott, ha dobog a szíve. Az agyhalál, halál tényének elfogadását segítheti az orvos azzal, ha konzekvensen múlt időben beszél az elhunytról, s kerülni kell az „élet” szó használatát. A „gépekkel tudjuk életben tartani” mondat helyett jobb, ha azt mondjuk: „a gépek tartják működésben a szerveket” – javasolja Smudla doktornő, aki arra is figyelmeztet, hogy az elmondott szavak és a nonverbális kommunikáció között nem lehet diszkrepancia.Azonban külön kell kezelni a halált és a donációt, utóbbinál a segítségnyújtást – egy másik ember gyógyulásához járul hozzá a szerveivel – kell kihangsúlyozni. De mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a hozzátartozónak egy negatív élethelyzetben kell szembesülnie a donációval.

A tiltakozás okát a hozzátartozóval meg kell beszélni. Sokan vallási okokra hivatkozva utasítják el családtagjuk szerveinek felhasználását, holott a világvallások egyértelműen támogatják a donációt.

Egy szinapszis felmérés szerint a magyar lakosság 46 százaléka helyesen ismeri a donáció jogi környezetét, a feltételezett beleegyezés elvét. A magyarok 73 százaléka odaadná a szerveit halála után embertársainak, ám a tragikus halálpillanatban mégsem ér célba ez a hajlandóság. Azokban az országokban, ahol donorkártyás rendszer működik, kevesebb a donorszerv, ahol viszont a feltételezett beleegyezés elve alapján zajlik a donáció, 30 százalékkal magasabb az aktivitás.

Az élni akaró ember joga előbbre való, mint a halott donor hozzátartozójának okozott lelki probléma, éppen ezért a jogszabályok szerint a családtagok felé csak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak. Ugyanakkor az agyhalál tényéről mindenképpen tájékoztatni kell őket, ezt viszont a tájékoztatási kötelezettséget előíró jogszabály rendeli el. Ha valakinek nincs az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban leadott tiltakozó nyilatkozata, akkor a szervei transzplantációra felhasználhatóak, a család beleegyezése nem szükséges a szervkivételhez

Mindezekről, és a transzplantációt érintő a kérdésekről bővebben is tájékozódhat a széles közönség, a szakma, és akár a szakpolitikusok, döntéshozók is az Európa Tanács által kezdeményezett Szervdonációs és Transzplantációs Európa Napon, amelyet idén Budapesten rendeznek meg október 13-án a Városligetben. A rendezvény lehetőséget nyújt arra, hogy a szervátültetett emberek hálájukat és tiszteletüket fejezzék ki a szervdonoroknak és családtagjaiknak, valamint szolidaritásukat a szervátültetésre váró betegek és családtagjaik iránt. Ez a nap alkalmat teremt arra is, hogy szervátültetésen már átesett emberek köszönetüket fejezzék ki a szervátültetés lehetőségét megteremtő (donorjelentő), valamint a transzplantációt és az utógondozást végző egészségügyi dolgozóknak.

Az Európai Donációs Nap a szerv- és szövetátültetés, illetve -adományozás központi témája köré szerveződő esemény, ahol a szervadományozás, mint cselekedet emberbaráti, önzetlen jellegét igyekszik hangsúlyozni. Mindemellett egyre inkább az elsődleges társadalmi figyelemfelkeltés a célja. A Donáció Világnapján az élődonorok Pro-Vita díjat kapnak elismerésként, de mint Fehérvári Imre fogalmazott, az egészségnappal is kiegészülő rendezvény – ahol vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint mérésre, légzésfunkciós vizsgálatra is lehetősége van a látogatóknak – egy majális jellegű esemény októberben, a transzplantáció jegyében.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-28

Kulcsszavak

donáció, transzplantáció, orvosi kommunikáció

Kapcsolódó anyagok

A myeloma multiplex gyógyszeres kezelése

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

Az őssejt-transzplantáció szerepe a felnőttkori szolid tumorok kezelésében

A családorvos feladatai a Wilson-kór miatt szükséges májtranszplantáció kapcsán

OK Világ - Kommunikációs társasjáték az orvosképzésben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Kommunikációval is segíthető a donáció