A gazdasági szakpolitikus szerint az egészségügy a költségvetés nyertese a többi ágazathoz viszonyítva, ezzel szemben az egészségügyi közgazdász úgy látja, megint csak a hiány termelődik újra. Az orvostechnikai eszközök piacán nem érezni az ágazat helyzetének javulását, a patikusok helyzete viszont stabilizálódik – derült ki a Figyelő című lap XXV. konferenciáján, csütörtökön. Csak úgy, mint eddig, a gazdasági tervezés célja az, hogy a betegterhek ne növekedjenek, ugyanakkor az ellátás mindenki számára hozzáférhető legyen – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára, azonban azt is hozzátette, hiába csökken az egészségügy GDP arányos részesedése, egyelőre csak más ágazatok terhére lehetne többletforráshoz juttatni, ám egyelőre minden területen megtakarításra törekszenek a strukturális átalakításokkal. Az egészségügy kiadásait nem lehet elválasztani az államháztartás költségeitől, amelyre viszont a az uniós és a nemzetközi gazdasági folyamatok vannak hatással. Amíg utóbbiak gazdasága zsugorodik, addig hazánkban sem várható fellendülés. A jövő évi költségvetés prioritásai az adósságállomány csökkentése, a foglalkoztatást segítő intézkedések támogatása és a rendszer átalakítás. A versenyképesség növelésének érdekében beindított munkahelyvédelmi akció mellett most első sorban az önkormányzatokra fókuszál a kormány, mert ezen a területen radikális átalakításokat terveztek. Marad az önálló E-Alap A válságos időszak ellenére az egészségügyi büdzsé évről-évre többlethez jut, 2010-ben 791 milliárd forintos keretből gazdálkodott, 2011-ben 16 milliárddal többet költött az ágazat, és tavaly a 27 milliárdos kórház konszolidáció mellett 8,5 milliárd forintnyi kereset kiegészítéshez és 4,5 milliárdos alapellátási többlethez jutott az egészségügy. Az idei, 824,9 milliárd forintos előirányzathoz képest jövőre 880,6 milliárdos költést terveznek – számolt be a szakpolitikus, elismerve, hogy több forrásra lenne szükség. Míg számos területen elvonások történtek, az egészségügybe minden évben pluszforrások érkeztek, a 2013-as költségvetés biztosítja a bérek, a háziorvosi, fogorvosi és védőnői ellátások díjainak emelését. Az E-Alapot olyan újszerű bevételek gazdagítják, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) és a baleseti adó, ám kiadási és bevételéi null-szaldóját állami transzferek biztosítják. E-Alap tehát van, önállóan, alapszerűen szerepel a költségvetésben, és a jövőben is így fog működni – válaszolt a helyettes államtitkár Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének kérdésére. Rendszerszerű változást csak a Széll Kálmán Terv hozott a gyógyszerkassza átalakításában, amelynek kiadásait 2011-hez viszonyítva idén úgy csökkentek, hogy a betegterhek növekedésére nem került sor. Kaló Zoltán, egészségügyi közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója azonban arra figyelmeztetett, az általános gyógyszerár megtartás mellett a lakosság egyes terhei nagyobbak lettek. Olcsóbb lesz? Most válik majd bizonyossá, hogy az idén megvalósult államosítás hozott-e érdemi megtakarítást az ágazatnak, és ennek köszönhetően hatékonyabb és olcsóbb lesz-e az ellátás – vélekedett Banai Péter Benő, hozzátéve azt is, lehetnek még kiadáscsökkentő változások. Konkrét megoldásokat kell találni az egészségügyben is arra az elfogadott kormánydöntésre, amely szerint a közszolgálatban dolgozóknak nem lehet egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni. Ez éppen úgy feszegeti az egészségügy humánerőforrás helyzetének megoldásra váró kérdéseit, mint a felsőoktatási rendszer átalakítása, ahol a szakpolitikus szerint nem igazságos, hogy a „közpénzen kitanított személyektől az állam nem vár el semmit”, s a jó minőségű diplomájukat külföldön hasznosítják az orvosok. Itt a piros, hol a piros játékot játszik a kormány az egészségügy költségvetésében, miközben a például a kórházak TVK-jának meghatározásával fűnyíróelvszerűen csökkenthetők a közkiadások – vélekedett előadásában Kaló Zoltán, aki szerint a döntéseket bizonyítékokra alapozva kellene meghozni. Tabula rasa nélkül az ágazatot terhelő forráshiány folytonosan újratermelődik. Itt fehér, ott fekete Kisebb a nyomás a patikákon az egészségügyi kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – mondta dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Csökken a veszteséges gyógyszertárak száma, javultak a tőke-ellátottsági mutatók, és az eladósodottság is kisebb mértékű. Azonban továbbra is várják a Széll Kálmán Terv miatt elvont források kompenzálását, ám az általánosan javuló adatok összessége arra mutat, a két évvel ezelőtt történt központi intézkedések helyesek voltak. A folyamatos forrásszűkítésből, az innovatív eszközök mellőzéséből, a nem-fizetésből, a tíz éve változatlan árszínvonalból nem, hogy megtakarítás, de betegellátás sem lesz – vélekedett Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Hiába központosítják a beszerzéseket, ezzel az eleve alulfinanszírozott kasszában nem marad több pénz, pluszforrás csak az ellátási alapcsomag szűkítésével és a kiegészítő biztosítások elérhetővé tételével szerezhető, amely az innovatív terápiákkal együtt eredményezhet jobb ellátást a betegeknek. A hazai diagnosztikai géppark elavult, a betegdokumentáció digitális elérhetősége ezen a területen sem valósult meg. A gyógyászati segédeszköz-protokollok nem korszerűek, a nemzetközi ellátásrendeknek ellentmondanak. Az orvostechnikai ágazatban 2002 óta nem volt áremelés, de ennek ellenére a kórházak lejárt határidejű szállítói tartozása 40 milliárd forintra rúg. Nem érezzük az ágazat helyzetének javulását, számunkra megállt az élet – összegezte Hornyák László, aki szerint a döntési folyamatok lassulnak, s arra is figyelmeztetett, a közbeszerzéseknél nem csak az alacsonyabb árra kellene fókuszálniuk a döntéshozóknak, hiszen „az olcsóbb nem biztos, hogy hatékonyabb is.” eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-14