hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer


Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

| |
 

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Ez a régi-új rendszer a hajdani háziorvosi szakfelügyelői rendszer késői utódja lehet, amely a jogalkotó szándéka szerint segítheti majd az alapellátásban dolgozó orvosok munkáját, folyamatos kontrollt és szakmai iránymutatást kínál. A szakállamtitkárság ígérete szerint e hálózat életre hívásához idén fél, jövőre egymilliárdos állami pluszfinanszírozás társul majd. A hálózat szakmai vezetőinek megbízása három évre szól. Az új rendszer fő célja a szakmai iránymutatás, az állandó színvonalú minőségbiztosítás megteremtése, továbbá az ágazat irányítása és a rendelőkben szolgálatot teljesítők közötti, hatékonyabb kommunikáció megteremtése.

Tekintettel arra, hogy a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását éppen az alapellátás orvosai, illetve az őket tömörítő szervezet, a FAKOOSZ (Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége), továbbá más szervezetek és testületek (például MOK, HGYE ) és orvoscsoportok kezdeményeztek, az ügyben legilletékesebbtől, Selmeczi Kamilltól a szövetség elnökétől érdeklődtünk az új rendszer lényegéről és a gyakorlatban való működtetésének a mikéntjéről.

- Noha koncepciójában a szakmai vezetői rendszer emlékeztet az egykori szakfelügyelői hálózat tevékenységére, annál több, szélesebb körű segítséget szeretnénk általa nyújtani az alapellátó orvosoknak – tudtuk meg az elnöktől. A régi metódus leginkább a szakmaiságra, mai fogalmaink szerint a szolgáltatás minőségbiztosítására koncentrált, a most kidolgozott új rendszer ezen felül nagy hangsúlyt fektet a további feladatok, a megyei/járási kormányhivatalok egészségügyi igazgatási feladatkörének az átvételére is. Ezzel az alapellátás egyik fontos pillérévé válik, amely összefogja és koordinálja az országban működő praxisok munkáját.

- Emlékeim szerint hosszú éveken keresztül éppen az említett feladatkörök többségét az Országos Alapellátási Intézet látta el, amelyet a közelmúltban bürokrácia csökkentés indokával szüntettek meg.
- A felszámolás után az intézet egy része az EMMI szakállamtitkárságához, a másik pedig az ÁEEK-ba került. Utóbbinál működik az alapellátási főigazgatóság. Ők leginkább tanácsadói feladatkört látnak el és szakmai kollégiumi kérdésekben kompetensek. A hatósági kontrollal foglalkozó egykori ÁNTSZ pedig a minisztériumban működik. Emellett a járási és megyei kormányhivatalokban is elláttak ilyen jellegű feladatokat. Az általunk kidolgozott és javasolt új szakmai vezetői rendszer célja, hogy egyetlen szakmai szervezetnél koncentrálódjanak az említett feladatok. A rendszer nem bürokratikus, hanem szigorúan szakmai alapon működik majd és tagjai, működtetői a lehető legközelebbről, a gyakorlatból ismerik a praxisok működését és esetleges problémáit. A tagokat a háziorvosok maguk közül jelölik, őket irányítják majd a járási-, illetve megyei kollegiális szakmai vezetők. A szakállamtitkárság pályáztatás útján választja ki majd a jelöltek közül a legalkalmasabbnak ítélteket. A jelöltté válás alapkövetelménye, hogy a pályázó aktív, praxisban szolgálatot teljesítő háziorvos legyen. Járásonként, megyénként, országosan egy-egy kollegiális háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi vezetőt választanak, három éves időtartamra. Egy-egy vezető 50-55 praxist felügyelhet. A felügyeleti tevékenység mellett továbbra is ellátja a saját praxisában a napi teendőit.

- Ezernyi teendője van egy háziorvosnak már „alapjáratban” is. A napi teendők mellett mikor lesz ideje, energiája lejárni még azt a félszáz praxist is?
- Feltételezhető, hogy ekkora praxislétszámot egyetlen vezető nem tud majd hatékonyan kézben tartani és mindegyikkel folyamatos szakmai kapcsolatot tartani, de ez még menet közben alakulhat. Meg kell várnunk a pályázatot, az arra jelentkezők létszámának függvényében alakulhatnak még ezek a számok. Tény viszont az is, hogy régiónként, körzetenként más és más az ellátandók lélekszáma. Vannak olyan területek, ahol 55 körzethez sokkal kisebb az ellátandó betegek létszáma, mint máshol. Például Borsodban, Zalában, Baranya déli részén, az aprófalvas településeken egy praxishoz lényegesen kisebb létszámú beteg tartozik, mint a nagyvárosokban. Úgy vélem, a gyakorlat majd kialakítja és az adott terület igényeihez igazítja a szakértők létszámát. A pályázó háziorvosoknál alapfeltétel: hogy továbbra is ellátják a saját praxisuk teendőit és ezt követően végzik az általuk vállalt új feladatokat. Javadalmazásuk mértékét a pluszmunkáért jogszabály határozza majd meg. Szövetségünk a döntéshozóknak már a kezdetekkor egyértelművé tette: a többletfeladatokat vállaló orvosoknak ezért pluszjövedelmezést kell kapniuk, továbbá a közlekedési költségeit meg kell téríteni.
A járási és megyei vezetőt a területen praktizáló orvosok jelölik és választják ki maguk közül. Az országos vezető személyére az ÁEEK ír ki pályázatot és választja ki a vezetőt. A megbízást mindenki az ÁEEK-tól kapja.

- A háziorvosok hogyan fogadták a szakmai vezetői rendszer bevezetésének a hírét?
- Mint minden újdonság megjelenésekor, most is sokféle vélemény hangzott el. Azokon a területeken ahol a régi szakfelügyeleti rendszer jól működött, hatékonyan koordinált a praxisok között, az orvosok látták a rendszer értelmét és az eredményeit, pozitív volt a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozásának a híre. Azokban a praxisokban viszont, ahol rosszak voltak a korábbi tapasztalatok, nem egyértelmű az orvosok öröme. Közülük némelyek azt gondolják, megint egy bürokrata fontoskodik majd a rendelőben, aki a tevékenységével, az akadékoskodásával többet árt, mint használ a praxis működésének. Az aggodalmaskodók megnyugtatása végett el kell mondanom, most más az alaphelyzet, mint a szakfelügyeleti rendszer idején volt. A szakmai vezetői rendszer alulról építkező hálózat, az adott terület praxisainak háziorvosai maguk közül választják ki a szerintük szakmailag és emberileg leginkább alkalmasnak tartott kollégát, nem a hatóság nevezi ki a számukra esetleg ismeretlen vezetőt.

- Közismert a krónikus háziorvoshiány. A napokban hozták nyilvánosságra a legújabb adatokat, miszerint 317 országosan a tartósan üres praxisok száma. A praktizáló orvosok között évről-évre több az idős, a saját feladatait még ellátni tudó, de pluszmunka vállalására már aligha vállalkozó háziorvos. Ön szerint lesz annyi pályázó, ahány szakmai vezetőre szükség volna?
- A fiatalabbaknál ösztönző lehet a karrierépítés lehetősége. Reménykedem abban, hogy a háziorvosok többsége felismerte már az együttműködés, a praxisok közötti folyamatos kommunikáció, az egymás segítésének a szükségét. Ennek pedig optimális eszköze lehet a szakmai vezetői hálózat kiépülése. Nagyon fontos volna a praxisok közötti egységes és folyamatos információáramlás, a kötelező továbbképzések rendjének a szabályozása, annak a meghatározása, hogy a szükséges pontszámok megszerzéséhez a továbbképzéseken mit és milyen minőségben hallgathatnak, hogy valóban a szakmai fejlődésüket szolgálja. Az már most is szinte biztosnak tűnik, hogy azokon a területeken, ahol apatikusak a háziorvosok, esetleg nem hajlandók az együttműködésre, ott nem valósulhat meg az új rendszer igazi célja. Meggyőződésem, ha sikerül létrehoznunk a praxisok háziorvosainak aktív és folyamatos együttműködését, ezzel sokat javíthatunk a szolgáltatás minőségén.

- Milyen gyakran látogatják majd a szakmai kollegiális vezetők a hatáskörükbe tartozó praxisokat?
- A jogszabály tervezete egyelőre még csak azt rögzíti, hogy félévenként jelentést kell összeállítaniuk a látogatásaikon tapasztaltakról és azt eljuttatniuk az egészségügyi államtitkárságnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakmai vezetőnek fél év alatt végig kell látogatnia a praxisokat és működésükről friss adatokkal kell rendelkezniük. Ezek az adatok segítenek abban, hogy egy-egy adott praxisban rávilágítsanak az aktuális gondokra, amelyek megoldásában segítségre szorulnak. A hálózatból érkező adatokból végre egységes, országos szintű információt nyerhetünk majd a háziorvosi szolgálat egészéről. Azok ismerete védelmet is jelenthet a praxisoknak a korábban tapasztalt esetleges önkormányzati, vagy hatósági túlkapásokkal szemben.

- A tervek szerint körülbelül hány kollegiális vezető működne országszerte?
- Elvileg járásonként legalább egy, de ez nagyban függ az adott terület praxisainak a létszámától. A sűrűn lakott területeken, illetve a nagyvárosokban feltehetően több vezetőre lesz szükség, az aprófalvas, ritkábban lakott régiókban pedig kevesebbre.


A jogszabály szerint azok az aktív háziorvosok vállalhatnak kollegiális vezetői tisztséget is, akiknek legalább ötéves gyakorlata van már és nem töltötték be a 65. életévüket. Tekintettel arra, hogy a hazai háziorvos társadalom korfája rendkívül kedvezőtlen, évről-évre több lesz az 55 év feletti orvos, és a praxisokban egyre többen vannak, akik már jóval túllépték a nyugdíjkorhatárt, a javasolt korhatár korlátozást figyelmen kívül kellene hagyni. Az előzetes becslések szerint egy kollegiális vezetőhöz 50-55 háziorvosi praxis tartozna, ami a vegyes praxisoknál megyénként átlagosan 5-8, a gyermekpraxisoknál 2-4 és a fogorvosi praxisoknál 3-7 területi vezetőt feltételezne. Hét megyében – a lakosság kisebb létszáma miatt – ennél kevesebb vezetőre lesz szükség, a fővárosban viszont minimum 16 felnőtt praxis, 10 fő gyermek és 12 fő fogorvosi szakmai vezető láthatja majd el a rá háruló feladatokat. A szakma által helyben megválasztott jelöltek nevei regisztráció után felkerülnek az ÁEEK elektronikus felületére és kollégáik ott szavazhatnak rájuk. A megválasztott területi vezetőkkel szintén az ÁEEK köt majd szerződést.

A területi vezetők feladatköre a következő: az általuk vezetett praxisok közötti folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció, az ügyeleti rend koordinálása. Az adott települések önkormányzatainál a területi egészségterv kidolgozásának az irányítása, a népegészségügyi tevékenység segítése, az egészségfejlesztési irodák és a praxisok közötti kapcsolattartás serkentése. Az alapellátó orvosokkal való rendszeres konzultáció, a praxisok működésének félévente való értékelése és javaslattétel az esetleges problémák megoldására.

Megyénként egy szakmai vezetőt választanak, díjazása havonta 390 ezer forint lesz. Kinevezésüket november 1-jén kapják meg. Feladatuk a területi vezetők irányítása és szakmai támogatása lesz, továbbá a megyén belüli alapellátók és szakellátók munkájának a koordinálása, a két ellátási terület közötti kapcsolat tartása. A megyei vezetők félévente értékelnek és erről beszámolójukat eljuttatják az országos vezetőhöz. Az országos szakmai vezetőt pályázaton választják majd ki. A pályázatokat a Magyar Orvosi Kamara is véleményezi. A bírálóbizottság a végső döntést az országos vezető személyére november 1-jén hirdeti ki. Az országos vezető 600 ezer forintos díjazásban részesül havonta.

Lóránth Ida
eLitMed.hu


Kulcsszavak

Magyarország, háziorvoslás, családorvoslás, egyészségügyi ellátás

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Valamennyi ellenzéki politikai párt most egy egészségpolitikai platformra került: közös vállalást írtak alá. Vagyis együtt határozták meg a betegellátás sarokköveit és azokat a lépéseket, amelyeket a rendszer újrarendezéséhez megtesznek, ha döntési helyzetbe kerülnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a baloldali-szabadelvű ellenzék és a Jobbik közösen lép fel egy, Magyarország életét döntően befolyásoló szakpolitikai kérdésben

Tovább


Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Tovább


Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább