hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva


Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva

| |
 

A következő négy-hat hónapban választ kell adni arra, az államosítás vagy a kiszervezés legyen az egészségügyben megszabott irány. Döntés egyelőre a klinikai vizsgálatok központosításáról született, a diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban még csak stratégiaalkotás folyik. Minderről dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medical Tribune Stratégia és taktika az egészségiparban című konferenciáján, Budapesten. A pénteki rendezvény délutáni szekcióiban a szakemberek arra is választ kerestek, hol vannak még rejtett tartalékok az ágazatban.

Bár létezik, a válság közepette nehéz volt megfelelni a hazai egészségügyi rendszer teljesítményértékelését előíró szabályozásnak – kezdte Szócska Miklós, majd hangsúlyozta: a magyar válságkezelés iránti kereslet elképesztő mértékben megnőtt világszerte, az olyan innovatív forrásteremtő megoldások, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetését másutt is érdeklődéssel figyelték.

Sikert könyvelhettünk el a beteg-együttműködés javításában is, igaz az inzulinrendelet körül zajlott némi taktikai vita, végül azonban csupán a diabéteszesek 15 százalékát érintette az átállítás, s ez rámutat, az új ösztönzők bevezetése eredményes lehet. Hatékonynak bizonyult, így továbbra is a palettán marad a központosított gyógyszerközbeszerzés, különösen a hiánytermékek tekintetében.

A jelenlegi, „több kézen átfutó” gyógyszerpiaci modell leáldozóban van, elkerülhetetlen az új gazdasági sémák bevezetése, a jövőben a terápiákat megvásárló nemzetközi ügynökségre lenne szükség, amelynek köszönhetően javulna a terápiákhoz való hozzáférés. A betegút szervezés új irányai új típusú gyártói felelősség megjelenését eredményezik – mondta a szakpolitikus.

Egyelőre még nem használjuk ki a mobileszközökben rejlő lehetőségeket a betegellátásban, ám az államtitkár szerint ezen a területen áttörés előtt állunk, s itt lehetőséget lát innovációs szövetségek megkötésére. Nagy potenciál rejlik nemzetközi szinten értékes egészségügyi adatvagyonunk kihasználásában, mind az ellátásszervezés mind pedig a tudomány területén.

A diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban Szócska Miklós úgy fogalmazott: a stratégiaalkotás időszakában vannak, egyelőre el kell döntenünk, az orvos-diagnosztikai vizsgálatok egészségügyi termékek, vagy az egészségügyi szolgáltatás kategóriájába tartoznak-e? Míg regnálása kezdetén az államtitkár ezen a területen is tabudöntögetésről és az érdekeltségi háló figyelmen kívül hagyásáról beszélt, ma már óvatosabban fogalmazott.

A diagnosztikai rendszernek nem lehet „nekirontani”, de egy kiérlelten megmunkált új modell alapján hozzá lehet nyúlni, hozzátette azt is, a jelenlegi architektúra egy négyszáz szerződéssel „összetákolt világ”. Mint mondta, az orvosi technika gyors központosítására volna szükség, de ez az iparág együttműködése nélkül nem valósulhat meg, és a technológiai központok koncentrálásának hatékonyan kell illeszkedniük a szervezett betegutakhoz is. A 2014-20 között igénybe vehető uniós támogatásokból „lepattanó források” lehetőséget adnak a diagnosztikai rendszerek fejlesztésére.

A stratégiaalkotásnál egyértelmű fejlesztési irányok és egységes modellek mentén kell haladni, a következő négy-hat hónapban választ kell adni arra a kérdésre, a kiszervezés vagy az államosítás útján haladjunk-e tovább.


Csak felügyel a GYEMSZI?


Az ágazat bevételeinek növelésére a gyógyturizmus mellett a klinikai gyógyszervizsgálatokban látnak lehetőséget, így döntés született ezek központosításáról. Mint az államtitkár hangsúlyozta, helyi érdekeltségeket nem érintő beavatkozás történik, hogy minél több kolléga munkáját támogassák, és bővítsék a hozzáférést a kísérleti terápiákhoz.

A már megkötött szerződéseket a változás nem érinti – nyugtatta meg a klinikai vizsgálatok központosítása miatt aggódó résztvevőket a délutáni szekcióban elhangzó előadásában Dorkó Adrián, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) projektvezetője, hozzátéve, hogy bár a megállapodásokat a GYEMSZI felügyeli majd, semmilyen módon nem kívánják akadályozni, nehezíteni a szerződések megkötését.

Milyen hatástanulmányok készültek, s milyen bevételeket remél a GYEMSZI a klinikai vizsgálatoktól? – firtatta az egyik hallgató, mire Dorkó Adrián elmondta, az új vizsgálatok száma „többváltozós történet”, egyelőre december 7-ig várják intézményeiktől az adatokat a szponzorok számáról, a kérdéskört érintő javaslataikkal együtt. Emellett tárgyalásokat kezdeményeztek a gyógyszeripar szereplőivel is.


Valódi rejtett tartalékok


Fűnyíróelv szerinti költségcsökkentéssel igyekeznek növelni az ellátórendszer hatékonyságát a döntéshozók, holott az innovatív elemek, az új terápiák és technológiák protokollba illesztett befogadása hozhatna valódi hatékonyságnövelést. Minderről dr. Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója beszélt a konferencia orvostechnológiai szekciójában, hozzátéve azt is, minden egészségügyi technológiára elköltött forint után négy forint szabadul fel a rendszerben.

Ezért az ETOSZ új stratégiai megközelítést javasol egy fenntartható technológiai fejlesztési ciklus elindításával, amelynek keretében a rendszerben fellelhető tartalékokat új technológiák befogadására fordítják. Ha a beruházások nem szigetszerűen, hanem kimunkált stratégia mentén történnek, önfenntartóvá tehető a technológiai fejlődés az egészségügyben vélekedett az igazgató.

Az IMF gyógyszerfelhasználási kutatásának adatait és ajánlásait ismertette a konferencia gyógyszertechnikai szekciójában Szepesházi Zsolt, az IMS Health igazgatója. A nem megfelelő adherencia és antibiotikum felhasználás, a rossz időben alkalmazott gyógyszeres terápia, polipragmázia okozzák a legtöbb elkerülhető költséget a gyógyszerfelhasználásban.

Megtakarítás ezek javításával érhető el, a kiemelt kockázatú csoportok feltérképezésével, szűrőprogramok indításával, kötelező jelentési rendszerekkel. Kiemelt szerepük van a hatékonyság javításában az orvosoknak és gyógyszerészeknek, a központi akaratra épülő programoknak. A nem gyógyszer jellegű költések csökkentése összességében kiemelkedő eredményt hozhatnak a gyógyszeres terápiák költségeinek lefaragásában, illetve az erre szánt források hatékony felhasználásában.


Olcsóbb a gyógyszer mint a cukorka


A vaklicit eredményeként a gyógyszerárak elérhetik a padlót, saját kutatására hivatkozva Szepesházi Zsolt elmondta, egyes életmentő orvosságok ma kevesebbe kerülnek, mint egy savanyúcukor. Félő, egy idő után a gyártónak nem éri meg előállítani a készítményt.
Hasonlóképpen vélekedett Brázay André, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének elnöke is, aki a K+F és iparpolitika szekció előadójaként azt mondta, nem jó irányba tartanak a folyamatok, mert egyre kevesebb szereplő van a gyógyszeriparban, a költségek emelkedése mellett az árak csökkennek.

A generikus készítmények az össz-gyógyszerkiadás 18 százalékát teszik ki az Unió 27 tagállamában, hazánkban a forgalomban lévő szerek 54 százalékát ezek teszik ki. Az iparág a szabadalmak lejáratából él, a jövőben mind több készítmény kerül ebbe a kategóriába. Lehetőséget látnak a bővülésre speciális kezelési terápiák, a központi idegrendszerre ható szerek, onkológiai készítmények terén, különösen azért, mert az innovatív gyógyszerek és terápiák piacra kerülési ideje 3-7 évre nőtt, s ezt az időt még tetézi a törzskönyvezési procedúra.
A különadók, a sávos befizetés, a patikafinanszírozás a generikus gyártókra róják a legnagyobb terheket, ahogyan az árcsökkenést is ők érezték meg leginkább. A vaklicit okozta erózió megállítására hat pontos javaslatcsomagot juttattak el a döntéshozókhoz, amelynek elfogadására van némi remény.


Csodánkra járnak


Csoda, hogy Magyarországnak sikerül fenntartania bármilyen egészségügyi rendszert ilyen mértékű megszorítások után – ismerte el a magyar egészségügyi vezetők munkáját az Európai Gyógyszeripari Vállalatok Szövetségének főigazgatója, dr. Richard Bergström. Mint mondta, az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítása Európa szerte megkezdődött, figyelembe véve a várható demográfiai folyamatokat, és a krónikus betegségek prognosztizált túlsúlyát. Bár a gyógyszerköltségek az összes egészségügyi kiadásokhoz viszonyítva alacsonyak, és a szabadalmak lejártával folyamatosan csökkennek, a kedvezőtlennek mutatkozó tendenciák ellenére a gyógyszeripar nem hagyta el Európát, sőt, jelentős beruházások is történtek az elmúlt időszakban.

Szintén résztvevője volt a konferenciának Prof. Dr. h. c. Ludwig Georg Braun, a Németországi Ipar- és Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli elnöke, a B.Braun nemzetközi Felügyelő Bizottságának elnöke, aki azt hangsúlyozta, valamennyi résztvevőnek stabil, megfizethető, innovatív egészségügyi rendszerek kialakítására a kell törekednie Európában.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-30


Kulcsszavak

innováció, klinikai vizsgálatok, generikum, stratégia

Kapcsolódó anyagok

A mesothelioma korszerű kezelése

Innováció, avagy meg van a „csodaszer” a hazai egészségügy problémáira?!

Veszteségélmények, gyász, megküzdési stratégiák a prae- és perinatalis ellátásban

Az inoperábilis, metasztatikus vastagbél- és végbélrák kezelésének fejlődése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva