hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ki, miért fizessen?


Ki, miért fizessen?

| |
 

Az egészségügyi államtitkárság már több határidőt szabott a tavaly májusban megújult szakmai kollégium 60 tagozatának a különféle ellátási területek protokolljának kidolgozására, ám a munka lassan halad, és csak részeredmények kerülnek napvilágra. A terhesgondozás új eljárásrendje már túljutott a szakterületekkel történt egyeztetéseken. Nem végleges, a szakmai kollégium által egyelőre nem elfogadott változatról beszélt egy konferencián Prof. dr. Tóth Zoltán, a szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozat tagja, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Csupán tervezetről beszélhetünk, amely azonban a szándékok szerint alkalmazkodik az elkövetkező időkben lényegesen csökkenő születések és újszülöttek számához – hangsúlyozta a professzor a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság (MCSNTT) és a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) pénteken és szombaton megrendezett kongresszusán, hozzátéve azt is, a szakmának így nem mennyiségi szempontokat kellett első sorban figyelembe vennie, hanem azt, hogy a kevés újszülött születési feltételeit a lehető legmagasabb színvonalon biztosítsa. Nem csupán a nemzetközi protokollokra kellett tekintettel lenniük, hanem a gondozásban kialakult evidenciákra is.

Bár a terhesség nem betegség – így még HBCS besorolása, kódja sincs az OEP-nél –, ennek ellenére a kollégiumi tagozat úgy vélte, a terhesség már kockázatot jelent a nők számára, így alacsony, közepes és magas rizikócsoportokba sorolják majd a várandósokat, a csoportokra vonatkozó gondozási protokoll eltérő lesz.
Elavult a törvényi szabályozás, amely a terhesgondozás kereteit adja, azonban a jogszabályok parlamenti módosítása lassú, nehézkes folyamat. A rendeletek jelenleg olyan vizsgálatokat is előírnak, amelyeket mára az orvostudomány, a diagnosztika fejlődése avíttassá tett, így a szakmai kollégium tagozatának meg kell határoznia azoknak a vizsgálatoknak a körét, amelyek valamennyi várandós anyának járnak.

Magánorvos, független bába, a területileg illetékes szakrendelő nőgyógyásza, a védőnő és a családorvos – utóbbi sok esetben a szakellátás hiánya miatt – mind-mind résztvevői a terhesgondozásnak, ám együttműködésük sokszor esetleges, nem koordinált. A terület feltérképezésekor kiderült, míg a „végeken” meglehetősen jól működik várandósgondozás, addig másutt kívánnivalókat hagy maga után. Az új protokoll alapját az adja, hogy a védőnő és a háziorvos mindenütt elérhető, azonban várhatóan a jövőben centralizáltabbak lesznek a gondozók.

Alapellátásban a védőnők és háziorvosok, szakellátásban a szülészek és szülésznők, gondoskodnak a várandósokról. A tanácsadási feladatokat a védőnők látják el, a várandós nő anamnézisét a szintén ők készítik, ezt utána az asszony háziorvosával is egyeztetik, első sorban azért, hogy semmi ne maradjon ki belőle.
Szakorvosi ellátásnak országos szinten mindenütt hozzáférhetőnek kell lennie, s az már egészen biztos, hogy a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász az első vizsgálatnál protokollszerűen kötelező rákszűrést is végez.

A gondozás menetét és a szűrővizsgálatokat egységesen határozzák meg, ebben nagy segítség lesz az az új terhesgondozási könyv, amely terhesnaptárat is tartalmaz majd, a szűrési protokollban külön meghatározott vizsgálatok listájával, s mindazokkal a teendőkkel, amelyeket az I., II., és III. trimeszterben tenni kell, mindezt hetekre lebontva. Az új dosszié követhetővé teszi az adminisztrációt is, annak valamennyi szakvizsgálat leleteit tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy ez ellátást a magán- vagy az államilag finanszírozott gondozásban veszi igénybe a terhes nő.

Zátonyra futottak azok a törekvések, hogy a védőnők lehetőséget kapjanak a várandósok leleteinek kiértékelésére, a szakvizsgálatok eredményeit minden esetben szakorvosnak kell validálnia.

A szakmai mellett financiális protokoll is készül, ami láthatóan keményebb dió. A terhesgondozás állami feladat, ám mint Tóth Zoltán fogalmazott, az még nyitott kérdés, ki, s minek alapján finanszírozza a szükséges szűrővizsgálatokat. Egyelőre nem lezárt kérdés, hogy kötelezhetik-e a várandósokat a különféle vizsgálatok kifizetésére, így egyelőre a kötelezően előírt szűrővizsgálatok mentén próbálják összerakni a valós tényeken alapuló gondozási protokollt.


A hálózat működik


A várandósok mindössze hét százaléka marad ki a gondozásból, az országos lefedettséget adó védőnői hálózatban azonban Hajdú-Bihar megyében a csak nők 69 százaléka jelentkezik gondozásra a 12. gesztációs hétig. Ugyanez az arány Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a legjobb, ott 90-93 százalék. Csordás Ágnes, a MAVE elnöke, a szakmai kollégium gyermek alapellátás tagozatának tagja ezért kívánatosnak tartaná, ha a nőgyógyászok a védőnőket is tájékoztatnák a terhesség megállapítása után. Mint fogalmazott, „nem azért, hogy erőszakkal gondozásba vegyük”, hanem azért, hogy fel tudjuk kínálni a leendő anyáknak és családoknak a kínálkozó és igénybe vehető lehetőségeket.

Üdvözölné az elnök az anamnézis felvételnek országos egységesítését, ahogyan szerinte az új terhesgondozási könyv a jelenlegi beutalási rendben mutatkozó káoszt is enyhítené, hiszen a dosszié egyben a beutalót is jelenti majd a különféle vizsgálatokra. Fontos azon szűrővizsgálatok meghatározása, amelyek mindenképpen járnak a várandósoknak, javasolható azonban, hogy ezeket akkor is a központi büdzsé fizesse, ha amúgy a kismama magánorvosnál veszi igénybe az ellátást. A protokoll szerint nem szükséges vizsgálatok finanszírozásának, co-paymentjének szabályozását is ki kell dolgozni a jövőben.

A szakmai kollégium háziorvosi tagozata támogatja, hogy a várandós legalább a terhesség elején találkozzon a családorvossal, egyrészt a védőnő által felvett anamnézis korrekciója miatt, másrészt így már az alapellátásban behatárolható lenne, hogy milyen gondozást igényel majd az állapotos nő.

A szülők személyes felelősségét is növelni kell az új rendszerben Csordás Ágnes szerint, ahogyan arra is iránymutatást várnak, hogy pontosan mi lehet a fogadott szülésznő szerepe, akinek a kiválasztásában biztosítani kellene az esélyegyenlőséget a várandósoknak.


A koraszülöttek védelmében


Hatásos és olcsó eszközök állnak rendelkezésre a kis súllyal világra jövő újszülöttek intenzív ellátásában, a koraszülés, valamint az intrauterén elhalás megakadályozásában, ezeket azonban egyelőre nem alkalmazzák protokollszerűen Magyarországon – foglalta össze a koraszülött-ellátás problémáit dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője, a szakmai kollégium neonatológia tagozatának tagja. A jövőben uniós forrásokból 4,2 milliárd forint a vidéki, 1,1 milliárd forint pedig a fővárosi intenzív osztályok fejlesztésére jut, ennek köszönhetően a műszerezettség naprakész lehet.

Azonban az ellátási elvek és a gyakorlat egységének megteremtése az újszülött ellátásban is égetően szükséges. Várhatóan centralizáltabbá válik az ellátás, a betegutakat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) határozza meg, minden esetre a szakma nyitottabb osztályokat szeretne.

Kötelezően kellene felajánlani a viselősnek a 23-35. gesztációs hét között az antenatális szteroid kezelés lehetőségét, ezt a nagyon olcsó kezelési módszert mindössze a várandósok 30 százalékánál alkalmazzák jelenleg. Nem kerül pénzbe a késleltetett köldökellátás sem, ahogyan a hővédelmi ellátásban alkalmazott, sterilizált nejlonzsákoknak gyakorlatilag nincsen forintban kifejezhető értéke Szabó doktor szerint, viszont életmentő lehet az idő előtt megszületett csecsemő hőmérsékletszabályozásának fenntartásában a születést követő 2-3 napig.
Vannak intézmények, ahol egyáltalán nem is ismerik a CPAP (continuous positive airway pressure, pozitív légnyomásos asszisztált lélegeztetési forma) eljárást, ezt szintén egységesíteni kellene, mind több koraszülött megmentését elérve ezzel.

Nagy eltéréseket fedeztek fel a korai anyatejes táplálásban is, pedig ennek igen nagy a jelentősége lenne a koraszülöttek esetében. Nem minden intézményben alkalmazzák ezt, annak ellenére, hogy a WHO OECD országokban készült felmérésében Magyarország a legelső helyen áll a 4-6 hónapos, csak anyatejet kapó csecsemők számát tekintve..

Annak ellenére, hogy a szülés sokak szerint természetes folyamat, s a világszerte az évi 136 millió szülés 44 százaléka otthon történik, e folyamat következtében fél millió anya, méhen belül egymillió magzat, s további 2 millió újszülött veszíti el az életét. Az anyai halálozások száma hazánkban igen alacsony, ezért Tóth Zoltán professzor a magyar egészségügy sikerágazatának nevezte a szülészet-nőgyógyászatot.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-03-10

Kulcsszavak

terhesgondozás, protokoll, újszülött-ellátás

Kapcsolódó anyagok

Pediátriai rossz hírek közlése

Az Amyotrophias Lateral Sclerosisban szenved betegek ellátása

A szülők tájékoztatása és pszichés támogatása postnatalisan felismert Down-szindróma esetén

Sikerek az egészségügyi sms-ek terén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Ki, miért fizessen?