Éjszakába nyúlóan folytatta szerdai ülésén az országgyűlés a városi kórházak átadás-átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Előtte a Parlament Egészségügyi Bizottsága a múlt héten Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által prezentált jogszabályhoz érkezett módosító javaslatokról döntött. Első sorban az önkormányzatoktól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülő munkáltatói jogok, és a végkielégítések kifizetése körül merültek fel kérdések. Valamilyen módon meg kell oldani a végkielégítések kifizetését, az a bizottság tegnapi ülésén azonban nem kristályosodott ki, hogy ennek mi lesz a módja. Ez első sorban azokat a munkavállalókat érintheti, akik eddig egy adott település polgármesteri hivatalában a helyi kórház ügyeit intézték. Az ő feladataik ugyanis az új fenntartóhoz, a GYEMSZI-hez kerülnek. Ha az önkormányzat a kórházak állami tulajdonba vétele miatt kényszerül megválni a dolgozójától, nem várható a Hivataltól, hogy az átalakítás okán rá háruljanak a végkielégítés terhei – magyarázta egyik, később visszavont módosító indítványa kapcsán Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár erre úgy reagált, esetleg járható út lenne ilyen esetekben, hogy a GYEMSZI valamilyen módon átadja a végkielégítés fedezetét az érintett önkormányzatnak. Hiszen az új fenntartónak új munkaszerződést kell kötnie, tehát nem nála, hanem a korábbi foglalkoztatónál jelentkeznek a felmondási költségek. Szintén a munkavállalók védelmére kért volna nagyobb garanciákat Szilágyi László (LMP) módosító indítványa, azonban ezt sem támogatta a tárca, mint azt az államtitkár-helyettes kifejtette, a mostani javaslat szinkronban van a korábbi, a megyei és fővárosi intézmények átadás-átvételéről szóló törvényben foglaltakkal, azaz amennyiben az új fenntartó, a GYEMSZI úgy ítéli meg, hogy nem tud valakivel együttműködni, azt el is küldheti. A tárca is támogatta az egészségügyi bizottság módosító javaslatát, amely kizárja azt, hogy az átvételre kerülő intézmények vezetői, gazdasági igazgatói, amennyiben pályázati úton ismét elnyerik ugyanazt a pozíciót az új fenntartású intézményben, ne kaphassanak végkielégítést a korábbi tulajdonostól. A szabadságmegváltás, vagy a korábban felgyülemlett szabadság kiadása azonban továbbra is jár majd az érintettnek. Több módosítási javaslat is érkezett bizonyos intézmények kivételére a most államosításra kerülő kórházak listájából. Szilágyi László az oroszlányi járóbetegellátó és ápolási feladatokat végző fekvőbeteg intézet kapcsán felvetette, hogy a rentábilisan működő krónikus osztályokat az önkormányzatoknál kellene hagyni. Nem a gombhoz kellene varrni a kabátot – vetette fel Gyenes Géza, a grémium Jobbikos alelnöke, aki szerint a politika nem egy kidolgozott szakmai koncepció szerint dolgozik, csupán a spórolás reményében szabja át az ágazatot. Az átalakítások nem szolgálják az ellátás színvonalának emelkedését, mint ahogyan nem láttak egyetlen számítást sem arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a struktúraváltás. Az intézmények átadásával sokkal inkább megvalósíthatóak akár a népegészségügyi programok, mint az eddigi, széttagolt struktúrában nem volt lehetőség – mondta erre reflektálva Nagy Kálmán (KDNP). Ezzel szemben az MSZP-s Tukacs István is azt hangoztatta, hogy az államosítást szakmai koncepció elfogadásának kellett volna megelőznie. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg- és a nem önállóan működő járóbeteg-ellátók átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitája szerdán éjjel folyt a Parlamentben, a módosító javaslatokról jövő héten tárgyalnak a képviselők, míg a zárószavazás április utolsó hetében várható. Napirend előtt Garai István Levente ellenzéki képviselő felvetette, hogy a szakbizottságnak állásfoglalást kellene kiadnia az Országgyűlésről szóló törvény módosításával kapcsolatban, amely szakmailag lehetetlenné teszi a képviselők számára az orvosi munkát is. Míg a bizottság elnöke, Kovács József (Fidesz) a törvényjavaslatban csupán arról van szó, hogy nem helyes, ha valaki több helyen is főállásúként kap fizetést, és szerinte sem lehet több tisztségben egyszerre jól végezni a munkát. Az orvosok számára kötelezően megszerzendő kreditekhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett gyakorolja is a szakmáját – figyelmeztetett Nagy Kálmán (KDNP). Márpedig ha a doktor négy évre kiesik a munkából, csak hosszú és rögös úton szerezheti vissza az engedélyét. Ezért a feltételeken gondolkodni kell, a döntés meghozatalakor minden szempontot mérlegelni kell. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-04-12