TARTALOM

 VISSZA

 


Ki fizet a végén?


Ki fizet a végén?

| |
 

Éjszakába nyúlóan folytatta szerdai ülésén az országgyűlés a városi kórházak átadás-átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Előtte a Parlament Egészségügyi Bizottsága a múlt héten Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által prezentált jogszabályhoz érkezett módosító javaslatokról döntött. Első sorban az önkormányzatoktól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülő munkáltatói jogok, és a végkielégítések kifizetése körül merültek fel kérdések.

Valamilyen módon meg kell oldani a végkielégítések kifizetését, az a bizottság tegnapi ülésén azonban nem kristályosodott ki, hogy ennek mi lesz a módja. Ez első sorban azokat a munkavállalókat érintheti, akik eddig egy adott település polgármesteri hivatalában a helyi kórház ügyeit intézték. Az ő feladataik ugyanis az új fenntartóhoz, a GYEMSZI-hez kerülnek.

Ha az önkormányzat a kórházak állami tulajdonba vétele miatt kényszerül megválni a dolgozójától, nem várható a Hivataltól, hogy az átalakítás okán rá háruljanak a végkielégítés terhei – magyarázta egyik, később visszavont módosító indítványa kapcsán Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár erre úgy reagált, esetleg járható út lenne ilyen esetekben, hogy a GYEMSZI valamilyen módon átadja a végkielégítés fedezetét az érintett önkormányzatnak. Hiszen az új fenntartónak új munkaszerződést kell kötnie, tehát nem nála, hanem a korábbi foglalkoztatónál jelentkeznek a felmondási költségek.

Szintén a munkavállalók védelmére kért volna nagyobb garanciákat Szilágyi László (LMP) módosító indítványa, azonban ezt sem támogatta a tárca, mint azt az államtitkár-helyettes kifejtette, a mostani javaslat szinkronban van a korábbi, a megyei és fővárosi intézmények átadás-átvételéről szóló törvényben foglaltakkal, azaz amennyiben az új fenntartó, a GYEMSZI úgy ítéli meg, hogy nem tud valakivel együttműködni, azt el is küldheti.

A tárca is támogatta az egészségügyi bizottság módosító javaslatát, amely kizárja azt, hogy az átvételre kerülő intézmények vezetői, gazdasági igazgatói, amennyiben pályázati úton ismét elnyerik ugyanazt a pozíciót az új fenntartású intézményben, ne kaphassanak végkielégítést a korábbi tulajdonostól. A szabadságmegváltás, vagy a korábban felgyülemlett szabadság kiadása azonban továbbra is jár majd az érintettnek.
Több módosítási javaslat is érkezett bizonyos intézmények kivételére a most államosításra kerülő kórházak listájából. Szilágyi László az oroszlányi járóbetegellátó és ápolási feladatokat végző fekvőbeteg intézet kapcsán felvetette, hogy a rentábilisan működő krónikus osztályokat az önkormányzatoknál kellene hagyni.

Nem a gombhoz kellene varrni a kabátot – vetette fel Gyenes Géza, a grémium Jobbikos alelnöke, aki szerint a politika nem egy kidolgozott szakmai koncepció szerint dolgozik, csupán a spórolás reményében szabja át az ágazatot. Az átalakítások nem szolgálják az ellátás színvonalának emelkedését, mint ahogyan nem láttak egyetlen számítást sem arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a struktúraváltás.

Az intézmények átadásával sokkal inkább megvalósíthatóak akár a népegészségügyi programok, mint az eddigi, széttagolt struktúrában nem volt lehetőség – mondta erre reflektálva Nagy Kálmán (KDNP). Ezzel szemben az MSZP-s Tukacs István is azt hangoztatta, hogy az államosítást szakmai koncepció elfogadásának kellett volna megelőznie.

A települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg- és a nem önállóan működő járóbeteg-ellátók átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitája szerdán éjjel folyt a Parlamentben, a módosító javaslatokról jövő héten tárgyalnak a képviselők, míg a zárószavazás április utolsó hetében várható.
Napirend előtt Garai István Levente ellenzéki képviselő felvetette, hogy a szakbizottságnak állásfoglalást kellene kiadnia az Országgyűlésről szóló törvény módosításával kapcsolatban, amely szakmailag lehetetlenné teszi a képviselők számára az orvosi munkát is. Míg a bizottság elnöke, Kovács József (Fidesz) a törvényjavaslatban csupán arról van szó, hogy nem helyes, ha valaki több helyen is főállásúként kap fizetést, és szerinte sem lehet több tisztségben egyszerre jól végezni a munkát.

Az orvosok számára kötelezően megszerzendő kreditekhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett gyakorolja is a szakmáját – figyelmeztetett Nagy Kálmán (KDNP). Márpedig ha a doktor négy évre kiesik a munkából, csak hosszú és rögös úton szerezheti vissza az engedélyét. Ezért a feltételeken gondolkodni kell, a döntés meghozatalakor minden szempontot mérlegelni kell.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-04-12


Kulcsszavak

egészségügy,i bizottság kórházak átadása, struktúra átalakítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Ki fizet a végén?