hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kevesebb orvos menne külföldre?


Kevesebb orvos menne külföldre?

| |
 

A kormányzati erőfeszítések ellenére sem sikerült lényegesen csökkenteni a hazai egészségügyi ellátásban dolgozók elvándorlását. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) szerdán nyilvánosságra hozott, első féléves statisztikái szerint június 30-ig összesen 984 egészségügyi dolgozó részére állított ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt a Hivatal. Az ápolók többen, az orvosok egy hajszállal kevesebben vannak a tavalyi adatokhoz viszonyítva.


Kiadott hatósági bizonyítványok és a kérelmezők száma



A tavasszal ígért, s az augusztusi borítékot vastagító, januárig visszamenőleges béremelés sem hatott megtartóerővel a hazai egészségügyben, hiszen míg tavaly egész évben 1601 magyar ápoló, orvos és egyéb szakdolgozó igyekezett más országokban boldogulni, addig 2012 januárjától június végéig 909 magyar kérelmező folyamodott az EEKH-hoz bizonyítványért.

Arányosan valamivel kevesebb orvos kezdeményezte a külföldi munkavállalást az első félév adatai szerint, összesen 542 fő, a tavalyi, egész éves 1200 fővel szemben. Közülük még mindig a férfiak a vállalkozóbb szelleműek, ők 323-an voltak, míg az orvosnők közül 219-en mennének külföldre.

Általános orvosdoktori oklevéllel 220 fő boldogulna külföldön, számuk a tavalyi év adataihoz viszonyítva arányosan csökkent, hiszen 2011-ben 651szakvizsga nélküli fiatal kért igazolást. Ellenben a szakorvosok többen vannak, 322 fő hasznosítaná itthon megszerzett tudását külhonban (2011-ben számuk összesen 549 fő volt). Olyan, itthon is hiányszakmának számító területekről is elvándorolnak, mint az aneszteziológia és intenzív orvostan (32 fő), de háziorvosi képesítéssel is 29 fő gyógyítana inkább más országokban.

Tendenciózus volt a növekedés a fogorvosok között. Míg 2011-ben összesen 86 szakvizsgával rendelkező fogorvos számára állítottak ki hatósági bizonyítványt, idén július végéig már 78 főnek. Viszont általános fogorvosdoktori oklevéllel csak 42 kérelmező jelentkezett az év első hat hónapjában a tavalyi egészéves 133 fővel szemben.

Szintén megnőtt a külföldi munkavállalási kedv az ápolók körében. Míg 2011-ben 314 fő akart külföldön munkát vállalni, addig az év első felében már 244 fő folyamodott hatósági bizonyítványért az EEKH-hoz. A gyógyszerészek elvándorlási kedve továbbra is stagnál, tavaly 44 patikus kért igazolást, idén július 30-ig pedig 20 fő, ez nagyjából megfelel a korábbi évek statisztikáinak.

A célországok tekintetében egyelőre átvette a vezetést Németország, hiszen 2011-ben legtöbben az Egyesült Királyságban kerestek munkát (583 fő), az idei első félév statisztikái szerint viszont Németországba 276 orvos és ápoló menne, míg Anglia a második helyre szorult, bár ez utóbbit is 250 fő célozta meg. Ausztria 150, Svédország 59, Írország 62, míg Franciaország 31 magyar, az egészségügyben dolgozót fogadott.


Életkor szerinti megoszlás (összes eü. dolgozó). Időszak: 2012.01.01-2012.06.30.



Zömében a 30-34 évesek hagynák el az országot, a 984 jelentkező közül 261 fő esett ebbe a korcsoportba, az 542 igazolást kérő orvos közül pedig 149-en vannak 30-34 éves kor között. Az ennél idősebbek körében a külföldön munkát vállaló doktorok száma meredeken csökken, 35-39 éves korában már csak 86 fő kérelmező volt, míg a 65-69 évesek közül senki nem menne el.

A hivatal korábbi statisztikáit tekintve az elvándorlási kedv 2008-ben nőtt meg ugrásszerűen az orvosok körében. Míg 2007-ben 590 fő kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz, addig egy évvel később már 728-ra nőtt a számuk. 2009-ben 887 fő tett lépéseket a kinti munkavállalás érdekében, míg 2010-ben 1111 orvos kért diplomájáról hatósági igazolást. Tavaly ugyanezt 1200 fő tette meg, az idei első félévben ez 542 fő volt az EEKH július 30-ig összesített adatai szerint.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-07-26

Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Kevesebb orvos menne külföldre?