Az „eszeveszett tempójú” átalakítás közben történtek hibák, ezek jogszabályi korrekciója már folyamatban van. Vonatkozik ez a júliusi béremelésre is, amelynek technikai kijavítása már októberben, szakmapolitikai, jogalkotási módosítása kicsit később várható, ám azokat is visszamenőleges hatállyal emelik be a törvénybe, akik most valamilyen probléma folytán kimaradtak. Minderről Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészségügyért felelős helyettes államtitkára beszélt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) XLIII. kongresszusán. A szolnoki rendezvényen csütörtökön délután a szakpolitikus azt is elmondta, jövő év januárjától mégsem kerülnek állami gondoskodásba a járóbeteg-ellátó intézetek. Az egészségügyben 18 éve nem volt akkora átalakítás mint idén, hetvennél több intézményt vettek állami fenntartásba, emellett a struktúraváltás is megtörtént. Ez olyan, eddig szokatlan ellátási formákat is létrehoz, mint például a non-stop járóbeteg-ellátás. Erre abban a 15 kórházban van lehetőség, ahol rendelőintézet is csatlakozott az állami kezelésbe vont intézményhez. Mivel ezekben a manuális szakmák megszűnése miatt a sürgősségi ellátás nem tartható fent, az ambulánsan kezelhető betegeket a 24 órában nyitva tartó rendelőben gyógyítják. Bonyhádon már két hete így működik a rendszer, ami a betegeknek is megfelelő, hiszen nem kell apróbb problémákkal a megyei kórház sürgősségi ügyeletére utazniuk. Nem veszik állami gondoskodásba 2013. január elsejétől a járóbeteg-ellátó intézeteket. Cserháti Péter úgy fogalmazott, mivel közeleg a politikai ciklus vége, „jövőre ebbe teljes gőzzel nem lehet belemenni”, hiszen itt még a kórházakénál is heterogénebb a fenntartói szerkezet. Így január 1-el csak azoktól veszik át ezt a területet, akik mindenképpen le akarják adni a feladatot. Lesz azonban bérkompenzáció. Több orvos és szakdolgozó is kimaradt a júliusi béremelésből. Így nem részesültek belőle többek között a gazdasági társasági formában működő intézmények dolgozói, különböző sportegészségügyi feladatokat ellátó kollégák, egyes szakmacsoportok. Mint Cserháti kifejtette, a gazdasági társaságok egy uniós jogszabály miatt maradtak ki a körből, mivel ezek versenypiaci elbírálás alá esnek, központi forrásokból nem támogathatóak. Egyébként 30 gazdasági társasági formában működő intézményt államosítottak, ezek átvilágítása még folyamatban van. Más szakmacsoportok azért nem kaptak fizetésemelést, mert bár egészségügyi feladatot látnak el, finanszírozásuk nem az E-alapból történik, amelyből a bérfejlesztés megvalósult. Októberben elsőként azok jutnak hozzá az elmaradt fizetésemeléshez, akik valamilyen technikai okból nem kapták meg azt. A szakmapolitikai, jogalkotási korrekció azonban hosszabb időt vesz igénybe, de mindazokat, akik most kimaradtak, kormány-előterjesztéssel szándékoznak visszamenőlegesen beemelni a rendszerbe. A bérfejlesztés jövőre is folytatódik – ígérte a szakpolitikus. Decemberben várható pontos ágazati költségvetés, akkor derül ki, miként osztható fel az E-alap 2013-ban. Ezt követően jövő év elejére terveznek újabb egyeztetés-sorozatot a szakmai képviseletekkel, s előreláthatóan ugyanúgy visszamenőleges béremelésre számíthatnak a dolgozók 2013-ban, mint idén. Nem csak a béremelés kapcsán várhatóak jogszabály módosítások ősszel. A nemdohányzók védelméről szóló törvény helyesbítését az eddigi, gyakorlatból eredő tapasztalatok indokolják. Előkészítés alatt állnak azok a módosító passzusok, amelyek a kórházak struktúraváltása miatt megváltozó területi ellátási kötelezettségeket ellensúlyozzák. „Ilyen eszeveszett tempójú átalakítás mellett, ilyen purulens helyzetben a konszolidáció szónak nagy szerep jut, több helyen is” – mondta a helyettes államtitkár, aki szerint elsősorban a teljesítményvolumen-korlátot kell kompenzálni a megváltozott szerkezetben. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mint intézményfenntartó 4,5 milliárd forintot kap az átalakítás során felmerült problémák orvoslására. Az E-alapba 6,8 milliárd forint többlet érkezik. Ez a tavalyi kórház konszolidáció során kiosztott 27 milliárd forintnak az a része, amelyet egyes intézmények nem tudtak felhasználni a lejárt határidejű tartozásaik miatt, s visszautalni kényszerültek az összeget. A minimálbér kiegészítés több szolgáltatónak okozott gondot, az ehhez szükséges forrásokat központilag biztosítják. Üdvözölte a szaktárca béremelés-kompenzációs terveit dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Elmondta, a szakállamtitkársághoz eljuttatott levelükre, amelyben a béremelés hiányosságaira hívták fel a figyelmet, augusztus 13-án kaptak választ, abban azonban nem szerepeltek a helyettes államtitkár által a konferencián felvázolt módosítási lehetőségek. Míg korábban az EMMI egészségügyért felelős államtitkársága lapunk megkeresésére válaszolva is azt közölte, hogy „nincs napirenden a bértáblát is tartalmazó jogszabályok módosítása”, időközben úgy tűnik, felülvizsgálták álláspontjukat. Ellenzékiként nagy hangon, a magyar történelem legnagyobb portfóliós minisztériumának vezetőjeként sokkal halkabban mondom: tűrhetetlen az egészségügyben dolgozók helyzete – mondta a MESZK XLIII. kongresszusának megnyitóján Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Hangsúlyozta, a legnagyobb odafigyelést a humán erőforrás igényli az ágazatban, ezért is folytatódik jövőre a béremelés abból az 55 milliárd forintos többletforrásból, amelynek 80-90 százalékát kapják majd meg a dolgozók fizetésemelésként. A jövedelemrendezéssel a szakmai élethelyzet kiszámíthatóságán igyekeztek javítani, és mérsékelni próbálták az elvándorlást. Milliárdok az egyik oldalon, nyomor és tehetetlenség a másikon – folytatta a miniszter, aki szerint az egészségügy átalakítása kényszer-átalakítás, amelynek során el kell jutni oda, hogy tudjuk: erőforrásaink mire elegendőek, mik a szükségletek, s mi az a szolgáltatás, amit el tudunk látni, „így vagy a színvonalon, vagy a széles ellátási körön kell változtatni.” eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-08-24