hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Járadék helyett munka


Járadék helyett munka

| |
 

Összesen 190 milliárd forintnyi megtakarítást várnak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapján 2015-ig, amennyiben a parlamenti többség elfogadja azt. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést szerdai ülésén, ahol Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos, és Pósfai Gábor a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója számolt be a várható változásokról.

Ha képesek és alkalmasak a munkára, akkor dolgozzanak – ezzel az új szemlélettel közelít a kormány a rehabilitáció és a rokkantsági nyugdíjak kérdéséhez. A jelenlegi rendszer átláthatatlan, pazarló és bürokratikus, a törvényjavaslat elfogadása esetén azonban minden szereplő számára egyszerűbbé válhat – fogalmazott az ülésen a miniszteri megbízott, aki hozzátette, jelenleg 900 ezren részesülnek rokkantnyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon, kétszer annyian, mint a környező országokban, a népességszámhoz viszonyítva pedig minden tizedik magyar rokkant. Pedig „mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van”.

A rokkantosítás indokaként leggyakrabban a keringési betegségekből eredő egészségromlást jelölték meg az most ellátásban részesülőknél, második helyen állnak a mentális, viselkedési zavarok miatt leszázalékoltak, őket követik azok, akik mozgásszervi problémák miatt kapják a járadékot.

Az ellátási rendszer tervezett átalakítása nem érinti azt a több mint 300 ezer rokkantnyugdíjast, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, közöttük vannak azok, akiknek a rokkantosítás a szocialista nagyipar bedőlése után menekülési útvonalat jelentett a munkanélküliség elől. Nem vonatkozik az új jogszabály arra a közel 235 ezer főre sem, akik öt évvel állnak az időskori ellátás előtt. Kívül marad a törvény hatályán az a 65 ezer fogyatékos, vagy súlyosan fogyatékos személy is, akik az önellátásra nem, vagy csak jelentős segítséggel képes, azaz a jelenleg az I., vagy II. rokkantsági csoportba tartozók.

Érdeksérelemre azok számíthatnak, akik most III. fokozatú rokkantnyugdíjasok, ők közel kétszázezren vannak. Számukra orvosi szakértői vizsgálatot tesz kötelezővé a törvény, amely után két csoportba kerülhetnek a felülvizsgáló bizottság döntésétől függően: továbbra is rokkantsági nyugdíjat kapnak, vagy komplex rehabilitációs ellátásban részesülnek, amely akár három évig is tarthat. Az orvosszakértői vizsgálatokat 2015-ig kell lefolytatni, a következő három évben kiderül, ki vett fel eddig jogtalanul ellátást úgy, hogy mellette dolgozott is.

Pozitív és negatív ösztönzőket is tartalmaz a törvényjavaslat a munkaadók számára. Aki nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyt, annak továbbra is rehabilitációs járulékot kell fizetnie, de bevezetik a személyhez kötött rehabilitációs kártyát. Ha ennek birtokosa munkavállalóként elhelyezkedik, a munkáltató járulékkedvezményt kap utána.

A jelenlegi rendszert egyetlen ország sem engedheti meg magának – szögezte le Bernáth Ildikó, azonban hozzátette: a törvényjavaslatban foglaltak olyan megoldást kínálnak, ami nem taszítja az embereket lehetetlen helyzetbe, ugyanakkor 190 milliárd forintos „eredményt” vár tőle az állam.

Az eddigi betegközpontú megítélés helyett a megmaradt egészségügyi állapotból eredő foglalkoztathatóságra fókuszál az új minősítési rendszer. Erről már Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója tájékoztatta az egészségügyi bizottság tagjait. A jelenleg I., II., és III. csoportba sorolás helyett 5 kategóriát hoznak létre. Az A kategóriába kerülnek azok, akik munkaképességükben nem korlátozottak, B kategóriás besorolásba kerülnek az 50-60 százalékos egészségi állapotúak, C-be az 50-40 százalék közöttiek. Ők lehetnek rehabilitációra javasoltak vagy nem javasoltak, de a D kategóriások között – az ő egészségi állapotuk 30 százalékos – is lehetnek olyanok, akik az elsődleges munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni. Az E kategóriába kerülnek besorolásra mindazok, akik önellátásra nem, vagy csak jelentős segítséggel képesek.

A várható felülvizsgálatok során azonban a megmaradt egészségi állapot csak egy feltétel, emellett a szociális rehabilitálhatóság, foglalkoztathatóság is számítani fog. Körülbelül 190-200 ezer megváltozott munkaképességű – most a III. csoportba sorolt –, illetve jelenleg rehabilitációs járadékban részesülő személy felülvizsgálatára készülnek. Az érintetteknek lesz lehetősége dönteni arról, hogy kérik-e a felülvizsgálatot, vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Azonban aki nem működik együtt, az a későbbiekben ellátásban sem részesülhet.

A felülvizsgálat eredménye ellen fellebbezéssel lehet élni, amennyiben a másodfokú bizottság döntésével sem ért egyet az érintett, akkor bírósághoz fordulhat. Jelenleg 2000 hasonló ügy van az ítészek előtt, a döntések azonban hektikusak, mert a jelenlegi szabályozás nem ad pontos irányvonalat. A megújult minőségi kritériumokkal azonban egyértelművé teszik a jogszabályokat is, ami a bírói döntésekben is egységességet eredményezhet.

A felülvizsgálatok ütemezett formában történnek majd, így sem az OEP kasszát nem terhelik túl az esetleges diagnosztikai vizsgálatok, s nem kerül egyszerre jelentős tömeg a munkaerőpiacra, amelynek így lesz ideje felvenni az ellátásból kiesőket. A felülvizsgálatoknál extra vizsgálatokra amúgy sem számítanak, ez csak azoknál fordulhat elő, akiknek a korábbi leletei korrelálnak jelenlegi állapotukkal. Egyébként a bizottságnak lehetősége van a kórelőzmények megtekintésére az OEP adatbázisban is.

A törvény végrehajthatóságát a komplex rehabilitáció biztosítja, amelynek mindhárom eleme az egészségügyi-, a szociális-, és a foglalkoztathatósági rehabilitáció is egyenlő értékű. Pósfai Gábor azt is elmondta, a rehabilitációs foglalkoztatók több ízben is jelezték, nekik is tudniuk kell, mire képes az ellátott személy, akit alkalmaznak. Ezt a célt szolgálják a jövőre országszerte bevezetendő műszeres képességvizsgálatok, amelyek a megmaradt munkaképesség objektív megítélésére adnak lehetőséget. A törvényjavaslatban egyébként konkrét felsorolás található, milyen munkakörökben lehet foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű dolgozót, akinek az NRSZH vezetője szerint jobb a sikeres rehabilitáció, mintha passzív ellátásban részesül. Ugyanakkor Pósfai azt is leszögezte: akinek van esélye a foglalkoztatásra, azt a munkavállalás irányába terelik, akinek azonban nincs, annak garantálni fogják a rokkantellátást.

A Parlament egészségügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, egy LMP-s nem szavazat, és két Jobbikos tartózkodás mellett.

eLitMed.hu, T.O.
2011-11-24

Kulcsszavak

rokkantellátás, rehabilitáció

Kapcsolódó anyagok

Korányi: folyamatos a fejlesztés

Műtét - rehabilitáció - munkavállalás

Mit jelent a diabetes mellitusban szenvedő beteg „egész”-sége?

A neurorehabilitáció újabb lehetőségei: terápiás robotok alkalmazása központi idegrendszeri károsodás utáni állapotokban

Utak és tévutak - A szkizofrénia kezelésének aktuális kihívásai: a kognitív perspektíva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Tovább


Hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le az Antarktiszról

A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte szerdán.A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket.

Tovább


Népegészségügyi prevenció Magyarországon 2017

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2017. évi hivatalos video-összefoglalója.

Tovább


Alföldi István: gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia

Gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia. Ezekre a változásokra fel kell készülni, és ebben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak...

Tovább


Járadék helyett munka