TARTALOM

 VISSZA

 


Ilyenek a mai fiatalok



| |
 

Inkább számítógépeznek, mint mozognak, nem táplálkoznak helyesen, mind több közöttük a kannabiszfogyasztó – derült ki többek között azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyet az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tartott. Azonban a most összegzett „Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010.” elnevezésű kutatás pozitív változásokról is beszámol. A 8000 önkéntes serdülő által kitöltött, anonim adatlapok arról is tanúskodnak, hogy kevesebb az italozó fiatal lány, ahogyan az általános iskolás diákok és a kilencedikes középiskolás lányok között a dohányzást kipróbálók aránya is csökkent.

Az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatásra négyévenként kerül sor több mint negyven európai és észak-amerikai országban. Magyarországon az általános iskolás felső tagozatos és középiskolás serdülőkorú fiatalok körében 1986 óta zajlik hasonló kutatás, amelyet az OGYI kutatócsoportja vezet.

Az elsődleges cél a serdülők mentális és fizikai egészségének, szubjektív jóllétének, demográfiai adatainak, valamint a családi és kortárs kapcsolatainak elemzése – összegezte Németh Ágnes, a kutatás vezetője, hozzátéve, a felmérés adatai arra is rámutatnak, mennyire eredményes vagy eredménytelen hazánkban az egészségfejlesztési tevékenység.

A kutatás szakmapolitikai ajánlása szerint egyértelműen szükség lenne az iskolai egészségnevelés megerősítésére, hiszen még olyan területeken is sok hiányosság mutatkozik, mint az egészséges étkezés. A serdülők többségének étrendjében zöldség és gyümölcs csak minden harmadik-negyedik napon szerepel. Csupán ötven százalékuk reggelizik, viszont egyharmaduk soha nem eszik ébredés után. Túlsúlyos a populáció 15 százaléka, míg egy százalék híján ugyanennyien alultápláltak, ugyanakkor rosszul ítélik meg saját testalkatukat, ezért 40 százalékuk fogyni szeretne akkor is, ha BMI-je ezt nem indokolja.

Mindössze 17 százalékuk mozog naponta egy órát, ellenben 60 százalékuk – hétvégente 82 százalékuk – passzívan tölti el idejét, a televíziózást és a számítógépezést választva, napi 2-2 órában.

Serdülőkorban alakulnak ki a később állandósuló rossz szokások – figyelmeztetett Örkényi Ágota pszichológus. Márpedig a 11. osztályosok háromnegyede már rágyújtott, 40 százalékuk heti rendszerességgel dohányzik. Tízből kilencen az alkoholt is kipróbálták, ebben a korosztályban a fiúk 70 százaléka már részeg is volt. A rendszeresen dohányzó fiatalok száma az életkorral nő, számuk a középiskolában megugrik. Kipróbált valamiféle tudatmódosító szert a 11.-es kamasz fiúk 38 százaléka, a lányok aránya jobb, közülük csak minden huszadik nyúlt illegális szerhez.

Első ízben mérték fel a bántalmazásban való részvétel vagy érintettség adatait. Eszerint a gyerekek negyede már részt vett társai bántalmazásában, ugyanennyien voltak elszenvedői annak. A serdülők 4 százalékát heti rendszerességgel inzultálják a többiek.

Alvászavar vagy idegesség miatt gyógyszert használ a tinédzserek 7-8 százaléka, s egynegyedük rossznak ítéli meg saját, általános egészségi állapotát. Ezt már a lelki- és mentális egészség kutatás felelőse, Költő András sorolta, aki pozitívumként említette, hogy a saját élettel való elégedettség 2010-ben 3-7 százalékkal javult a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ám nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól a depresszió tekintetében: a kamasz fiúk 19, míg a lányok 25,6 százaléka számolt be depresszív hangulatról.

A szexuális életre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kitűnt, az érettségit adó iskolákban tanulók felelősebben gondolkodnak, mint azok, akik nem maturálnak. Utóbbiak korábban kezdik a szexuális életet, s kevésbé védekeznek a nem kívánt terhesség ellen is. A 9. évfolyamon tanulók 30, míg a 11.-esek 53 százaléka szexuálisan aktív, s míg a fiatalabbak 13, addig az idősebbek 8 százaléka semmilyen fogamzásgátló eszközt, gyógyszert nem használ.

Sok népegészségügyi szakember panaszkodik arra, hogy bár a felmérésekre, kutatásokra általában van forrás, ám az azokból kitűnő rossz tendenciák orvoslására, hosszú távú népegészségügyi programokra már nincs pénz, így ezek a kutatások általában az asztalfiókoknak készülnek. Mint mindig, a HBSC kutatás anyaga most is tartalmaz szakmapolitikai ajánlást, de azokat az illetékesek sokszor figyelmen kívül hagyják.

Szerencsére pozitív példa is van, hiszen mint azt Németh Ágnes kérdésünkre válaszolva elmondta, korábbi felmérésük alapján készült el a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a gyermek és fiatalkori véletlen balesetek tudatos és összehangolt megelőzésére, s az e területen mért adatokban javulás mutatkozik. A rizikó-magatartásformák emelkedése miatt azonban elengedhetetlennek tűnik egy átfogó, hatékony prevenciós stratégia kidolgozása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-25

Kulcsszavak

kutatás, prevenció, serdülőkori problémák

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.

Tovább


A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.

Tovább


A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

Tovább


BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Tovább


Ilyenek a mai fiatalok