TARTALOM

 VISSZA

 


Ilyenek a mai fiatalok



| |
 

Inkább számítógépeznek, mint mozognak, nem táplálkoznak helyesen, mind több közöttük a kannabiszfogyasztó – derült ki többek között azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyet az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tartott. Azonban a most összegzett „Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010.” elnevezésű kutatás pozitív változásokról is beszámol. A 8000 önkéntes serdülő által kitöltött, anonim adatlapok arról is tanúskodnak, hogy kevesebb az italozó fiatal lány, ahogyan az általános iskolás diákok és a kilencedikes középiskolás lányok között a dohányzást kipróbálók aránya is csökkent.

Az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatásra négyévenként kerül sor több mint negyven európai és észak-amerikai országban. Magyarországon az általános iskolás felső tagozatos és középiskolás serdülőkorú fiatalok körében 1986 óta zajlik hasonló kutatás, amelyet az OGYI kutatócsoportja vezet.

Az elsődleges cél a serdülők mentális és fizikai egészségének, szubjektív jóllétének, demográfiai adatainak, valamint a családi és kortárs kapcsolatainak elemzése – összegezte Németh Ágnes, a kutatás vezetője, hozzátéve, a felmérés adatai arra is rámutatnak, mennyire eredményes vagy eredménytelen hazánkban az egészségfejlesztési tevékenység.

A kutatás szakmapolitikai ajánlása szerint egyértelműen szükség lenne az iskolai egészségnevelés megerősítésére, hiszen még olyan területeken is sok hiányosság mutatkozik, mint az egészséges étkezés. A serdülők többségének étrendjében zöldség és gyümölcs csak minden harmadik-negyedik napon szerepel. Csupán ötven százalékuk reggelizik, viszont egyharmaduk soha nem eszik ébredés után. Túlsúlyos a populáció 15 százaléka, míg egy százalék híján ugyanennyien alultápláltak, ugyanakkor rosszul ítélik meg saját testalkatukat, ezért 40 százalékuk fogyni szeretne akkor is, ha BMI-je ezt nem indokolja.

Mindössze 17 százalékuk mozog naponta egy órát, ellenben 60 százalékuk – hétvégente 82 százalékuk – passzívan tölti el idejét, a televíziózást és a számítógépezést választva, napi 2-2 órában.

Serdülőkorban alakulnak ki a később állandósuló rossz szokások – figyelmeztetett Örkényi Ágota pszichológus. Márpedig a 11. osztályosok háromnegyede már rágyújtott, 40 százalékuk heti rendszerességgel dohányzik. Tízből kilencen az alkoholt is kipróbálták, ebben a korosztályban a fiúk 70 százaléka már részeg is volt. A rendszeresen dohányzó fiatalok száma az életkorral nő, számuk a középiskolában megugrik. Kipróbált valamiféle tudatmódosító szert a 11.-es kamasz fiúk 38 százaléka, a lányok aránya jobb, közülük csak minden huszadik nyúlt illegális szerhez.

Első ízben mérték fel a bántalmazásban való részvétel vagy érintettség adatait. Eszerint a gyerekek negyede már részt vett társai bántalmazásában, ugyanennyien voltak elszenvedői annak. A serdülők 4 százalékát heti rendszerességgel inzultálják a többiek.

Alvászavar vagy idegesség miatt gyógyszert használ a tinédzserek 7-8 százaléka, s egynegyedük rossznak ítéli meg saját, általános egészségi állapotát. Ezt már a lelki- és mentális egészség kutatás felelőse, Költő András sorolta, aki pozitívumként említette, hogy a saját élettel való elégedettség 2010-ben 3-7 százalékkal javult a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ám nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól a depresszió tekintetében: a kamasz fiúk 19, míg a lányok 25,6 százaléka számolt be depresszív hangulatról.

A szexuális életre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kitűnt, az érettségit adó iskolákban tanulók felelősebben gondolkodnak, mint azok, akik nem maturálnak. Utóbbiak korábban kezdik a szexuális életet, s kevésbé védekeznek a nem kívánt terhesség ellen is. A 9. évfolyamon tanulók 30, míg a 11.-esek 53 százaléka szexuálisan aktív, s míg a fiatalabbak 13, addig az idősebbek 8 százaléka semmilyen fogamzásgátló eszközt, gyógyszert nem használ.

Sok népegészségügyi szakember panaszkodik arra, hogy bár a felmérésekre, kutatásokra általában van forrás, ám az azokból kitűnő rossz tendenciák orvoslására, hosszú távú népegészségügyi programokra már nincs pénz, így ezek a kutatások általában az asztalfiókoknak készülnek. Mint mindig, a HBSC kutatás anyaga most is tartalmaz szakmapolitikai ajánlást, de azokat az illetékesek sokszor figyelmen kívül hagyják.

Szerencsére pozitív példa is van, hiszen mint azt Németh Ágnes kérdésünkre válaszolva elmondta, korábbi felmérésük alapján készült el a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a gyermek és fiatalkori véletlen balesetek tudatos és összehangolt megelőzésére, s az e területen mért adatokban javulás mutatkozik. A rizikó-magatartásformák emelkedése miatt azonban elengedhetetlennek tűnik egy átfogó, hatékony prevenciós stratégia kidolgozása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-25

Kulcsszavak

kutatás, prevenció, serdülőkori problémák

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Absztraktok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Tovább


Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Ilyenek a mai fiatalok