hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Idén is emelni kell a béreket


Idén is emelni kell a béreket

| |
 

Zombor Gábor frissen kinevezett államtitkár volt a Figyelő hetilap 28. Medicina konferenciájának utolsó előadója (beszámolónk ITT). csütörtökön, a megelőző felszólalásokból viszont az is kiderült, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével már tárgyalt az ágazatvezető, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetőjével viszont még nem.

Az egészségmegőrzés, a folyamatos, minőségi betegellátás, és a rendszer működésének racionalizálása érdekében folytatódniuk kell a megkezdett feladatoknak a GYEMSZI-ben – mondta Török Krisztina, az intézet főigazgatója, hozzátéve, az elmúlt négy év átalakítási munkálatainak sikerét igazolja, hogy a finn ellátórendszert magyar mintára igyekeznek átszervezni.

Három éves fennállásuk alatt a legnagyobb feladatot az államosítás jelentette – folytatta, és elmondta azt is, az oktatás és képzés átszervezése mellett sikerült megalapozni a szükségletalapú kapacitásszervezést, a TVK feladatarányos elosztását, a kórházi jó gyakorlatok terjesztését. Ám a főigazgató a közös gyógyszerbeszerzésekre a legbüszkébb, ezek harminc százalékos megtakarítást hoztak a kórházaknak. A GYEMSZI kulcsfeladata a jövőben az egészségszervezés és a szolgáltatási szemlélet erősítése, ugyanakkor attitűdváltásra is szükség van: a kórház ne csak a betegségek gyógyításának színtere legyen, hanem az egészségfejlesztésé és a prevencióé is.


Tanácsadó lesz a MOK


Az új államtitkár nyitott arra, hogy tanácsadó testületként elfogadja a kamarát, nem úgy, mint az eddigi ágazati vezetés – jelentette be Éger István, akinek közismerten feszült volt a viszonya Szócska Miklóssal, ám úgy tűnik, ez most másként lesz, az új államtitkárral már szerdán tárgyalóasztalhoz ült. A MOK elnöke előadása elején leszögezte, a csillapodni látszó orvosmigrációban nincs szignifikáns a csökkenés, a világszerte jellemző orvos és ápolóhiány agresszív rablótendenciákat eredményez, a hazai gyógyításban pedig minden egyes további személy elvesztése pótolhatatlan. Növelni kell az ágazat GDP arányos részesedését, a kórházak évről évre újratermelődő adóssága pedig a finanszírozás hibáira mutat, amelynek átalakítása politikai és gazdasági döntés kérdése.

A gazdasági döntéshozók és a szakma leginkább népegészségügyi kérdésekben feszül egymásnak, a területet hosszú távon is eredményeket hozó elképzelésekkel lehet megerősíteni, lehetőséget nyílhat erre a foglalkozás-egészségügy rendbetételével, átszervezésével. Az elnök örömmel nyugtázta az alapellátás megerősítésére irányuló szándékokat, de figyelmeztetett, a szakellátás fejlesztése nélkül – amihez pénz is kell – nem lehet sikeres a stabilizálás.

Ütemezetten és kiszámíthatóan folytatódnia kell a két évvel ezelőtt megkezdett béremeléseknek, de Éger szerint az előre garantált kisebb lépések sorozata motiválóbb lehet az egészségügyben dolgozók számára, mint a nagyobb, ám ritkán kiutalt összegek.

Lehetetlen, hogy idén ne folytatódjon a béremelés – ezt már dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szögezte le, hozzátéve azt is, a fizetések emelkedése, az ösztöndíjrendszer átalakítása, az oktatás átszervezése átmeneti kivárást eredményeztek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar orvostársadalom élénk piacon mozog.


Pénz van, de még sincs


Hiába jobb az ország gazdasági teljesítőképessége, a prognosztizáltnál, egyelőre nem jut több forrás az egészségügynek, mert az elsődleges cél az államháztartási hiány lefaragása – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Reményeik szerint az alapellátás tervezett megerősítése a fekvőbeteg ellátás jobb finanszírozását eredményezi majd. Ha többletforrásra nem is, arra ígéretet tett a szakpolitikus, hogy rendezik a kórházak adósságát, de feltételekhez kötik a konszolidációt.

A kórházi közbeszerzések legnagyobb része teljes állami ellenőrzés alatt zajlik, ezért nem indokolt a részleges konszolidáció Csató András, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) elnöke szerint. Elmondta, a GYEMSZI fenntartású intézmények 2012-ben 27,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak, mára ez az összeg 47,4 milliárdra emelkedett. Kamatfinanszírozása 100 milliárd forint megy el, amit megtakaríthatná az ágazat. Bár a szakember szükségesnek tartja a finanszírozási struktúra megváltoztatását is, felhívta a figyelmet arra, az idei év első negyedévében a GDP 3,5 százalékos növekedése mellett – amennyiben fenntartható ez a fejlődés – nem lehet gond az évi 250 milliárd forintos hiány pótlása az egészségügyben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-13

Kulcsszavak

béremelés, konszolidáció

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Idén is emelni kell a béreket