Nem lesz válság – értettek egyet a gyógyszerész szervezetek képviselői a Napi.hu csütörtöki, „Mérlegen az egészségügy átalakítása” című konferenciáján, ahol dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője azt firtatta, elegendő lesz-e a még rendelkezésre álló másfél hónap arra, hogy a patikusok 2014 január 1-ig megvásárolják a közforgalmú gyógyszertárak tulajdonrészének több mint negyed részét – ahogyan ezt előírja számukra egy jogszabály. A gyógyszertári rendszerről szóló panelbeszélgetésen kiderült az is, a patikusok többsége „jól jött ki” a 2010 óta folyó átalakításokból, igaz, a gyógyszertárak a gyógyszerpiaci ágazat egyéb szereplőinek rovására tudtak pozitív indexet produkálni, míg a többieknek jelentős veszteségeket hozott a Széll Kálmán Terv.

Kétezer-háromszáz körül látszik stabilizálódni a közforgalmú gyógyszertárak száma, amelyek közül egyre kevesebb a veszteséges – derült ki dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének előadásából, aki az elmúlt évek adatgyűjtéseinek számait mutatta be. Ezek tanúsága szerint négy évvel ezelőtt még 559 patika volt veszteséges, tavaly viszont már csak 298, és 30 százalékkal mérséklődött a gyógyszer-nagykereskedők felé fennálló tartozások mértéke is. A kamara elnöke leszögezte: a 2010-es modellkorrekció racionálisabb, mint a korábbi évek kísérletei.

A gyógyszerészet jobban teljesít – vélekedett dr. Mikola Bálint, a mintegy 800 tagot számláló Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válság indokolta az állami beavatkozást a rendszerbem ám annak mértékét, időtartamát és garanciális elemeit hiányolta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a negyedéves vakliciten jórészt indokolatlanul buknak a gyógyszerészek, akiknél ez háromhavonta 100-150 ezer forintos készletleértékelődést jelent, és az alacsony gyógyszerárak árréstömegéből nem tudnak megélni.

A két éves türelmi időt követően szeptemberben hatályba lépett létszámnorma-rendelet következtében sok gyógyszertár csökkentette a nyitva tartást, hiszen az intézkedés bevezetéséhez kedvezőtlen a gazdasági környezet. Csatlakozva Mikola Bálint véleményéhez dr. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke elmondta, a szabályozás a szolgáltatás színvonalát csökkenti, adataik szerint már most 230 gyógyszertár van rövidebb ideig nyitva, ám Hankó Zoltán ezt cáfolta, s az országos tisztifőgyógyszerész adataira hivatkozva elmondta, csupán 100 gyógyszertár kért csökkentett nyitvatartási időt, ez csupán a patikák 4-5 százaléka, így a létszámrendelet a gyógyszerellátás színvonalát nem befolyásolja.

A létszámnorma-rendelet betartásának ellenőrzése egyébként csak jövő év elejétől indul el, elképzelhető, hogy akkor majd több patika is a korábbi zárást választja megoldásként, a többletmunkaerő felvétele helyett.


Kényszertulajdonlás?


Maximum drogériaként üzemelhet majd az a most még közfinanszírozott gyógyszertár, amelyben nem szerez 25 százalékot meghaladó részesedést gyógyszerész jövő év januárjától – vélekedett a patikatulajdonosi programról szólva Zlinszky János. A gyógyszerészi társadalmat olyan helyzetbe kényszerítették, amit nem szeretetett volna, hiszen sokan vannak, akik inkább alkalmazottak, mint tulajdonosok lennének. A most részesedést vásárló patikus viseli az ügylet minden kockázatát, a jövő egyelőre kiszámíthatatlan, emellett pedig alig több mint egy hónap alatt kell elintézni a hitelt, az ügyvédet, majd január 1-én mindent bemutatni az OTH-nak. Ha pedig ez mégsem sikerül, akkor visszavonják a gyógyszertár finanszírozási szerződését, s ezzel meg is szűnt patikának lenni.

Mind szakmailag, mind gazdaságilag meg kell erősíteni a gyógyszertárakat, a patika működtetése nem csupán vállalkozás, hanem hivatás is egyben – vélekedett Mikola Bálint, aki azonban a gyógyszerésztársadalom elöregedésére, a közelgő generációváltásra is felhívta a figyelmet, amelyre egyelőre nem látnak megoldást a rendszerben. Jónak tartanák egy pénzügyi alap létrehozását, amelynek segítségével a leköszönő patikus is elégedetten távozhatna, és a faitalok is nyugodtan vehetnék át a stafétát. Bár az állami beavatkozást elfogadhatónak tartja, azonban a törvény sarokpozícióit nem látják, a tulajdonosi jogkör pedig értelmezhetetlen. Megemlítette azt is, hogy a hitelezési technika lehetőségeiről immár két éve folyik a polémia, így nehezen érthető, miért csak most rukkoltak elő vele.

Valóban rövidnek tűnik az idő, és a banknak sincsen teljes körű információja arról, hány potenciális, a törvényben foglalt feltételeknek is megfelelő ügyfélre számíthatnak –számolt be az államilag támogatott hitelprogramról Bálint Gergely, az OTP Bank hitel termékfejlesztési szakértője. Hozzátette, a bankon nem fog múlni a határidők tartása, de ugyanakkor a gyógyszerészeknek is hitelképesnek kell lenniük, és nem lehet veszteséges a megvásárlandó üzlet.

Nagy szüksége lenne a gyógyszerágazatnak szakmapolitikai vezetőre, aki államtitkári szinten képviselhetné az érdekeket – összegezte a panelbeszélgetés tanulságait Kaló Zoltán, Mikola Bálint végszavában pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyógyszerészi gondolkodásban a gazdasági fejlesztés került a fókuszba a hivatással szemben, s ennek súlyos ára lehet a jövőben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-22