hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Háziorvosokat vizsgáltak


Háziorvosokat vizsgáltak

| |
 

A háziorvosi ellátás működését és pénzügyi feltételrendszerét vizsgálták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársai, az eredményekről Winter Zsuzsa számvevő főtanácsos számolt be a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén.

Romló feltételek mellett stagnálást mutatott a háziorvosi rendszer működése – kezdte a vizsgálat ismertetését az ÁSZ főtanácsosa. Kiemelte, a praktizáló háziorvosok egyharmada 50 és 60 év közötti, s meghaladja a harminc százalékot az ennél is idősebb alapellátó orvosok száma. Hetven év felett négyszázan látják el a betegeket.

Még a jelenleginél is kevesebben dolgoznának az alapellátásban, ha az uniós normákat betartanánk, bár a betöltetlen praxisok száma folyamatosan növekszik, a vizsgálat idején 270 volt ezeknek a száma. Hazánkban éppen azokon a területeken a legkevesebb a háziorvos, ahol a legbetegebbek az emberek. AZ OECD országokkal történt összehasonlítás szerint míg a szomszédos Ausztriában 1,4, addig hazánkban 0,7 háziorvos jut 1000 főre.


Betöltetlen háziorvosi körzetek száma és aránya - forrás: Állami Számvevőszék jelentése




Az alapellátás fenntartására a települési önkormányzatokat kötelezi a törvény, amelyek többsége erőn felül járul hozzá a háziorvos meg- és helyben tartásához. Bár különbségek itt is felfedezhetőek, míg egyes fenntartók rendelőt, lakást, műszereket biztosítanak a doktornak, addig másutt az orvostól várják a teljes infrastruktúra meglétét, sőt, egyéb szolgáltatásokat is elvárnak tőle. Hiányosságként említette Winter Zsuzsa, hogy az ágazati vezetés nem adott egységes útmutatást az önkormányzatoknak arra, hogy mit kell biztosítaniuk az alapellátók számára.

Mivel az alapellátás elsődleges feladata a krónikus betegek gondozása lenne, ezek számának demográfiai okokból történő növekedése mára idejétmúlttá tette az egy orvossal és egy asszisztenssel működő praxis fenntartását. Az ÁSZ vizsgálatban javasoltak szerint a rendszert több szakasszisztenssel kellene bővíteni a megfelelő egészségnyereség elérése érdekében.

Minden politikai ciklus programjában szerepel, a szakirodalomban nem lelhető fel a „kapuőr” fogalma. Így az ÁSZ vizsgálat megállapításai szerint Magyarországon ez a fogalom relatív, elsőként ezt kellene definiálnia a szakpolitikusoknak.

A finanszírozás vizsgálata során rámutattak arra is, hogy 2005-2010 között a háziorvosi kassza nominális értékben 20 százalékkal nőtt, valójában a források nem emelkedtek. Winter Zsuzsa külön felhívta a bizottsági tagok figyelmét arra is, hogy a szakfelügyeletre szabály van, forrás azonban nincs.

Bár kormányzati szinten a háziorvosi rendszer megerősítéséről beszélnek, az ÁSZ vizsgálatának adatai ezt nem támasztják alá, eszerint az ágazatirányító nem oldotta meg az évek óta fennálló feszültségeket. A vizsgálóbiztosok javaslata szerint a legfontosabb egy ágazati stratégia kialakítása lenne. Megoldást kell találni a humán erőforrások szükségletek szerinti elosztására, ahogyan az önkormányzatok és a háziorvosok közötti szerződések egységesítésére is.

eLitMed.hu, T.O.
2012-05-10

Kulcsszavak

ÁSZ-jelentés, háziorvos, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

A dohányzásról való leszokás támogatása az alapellátásban

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Háziorvosokat vizsgáltak