hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Háziorvosokat vizsgáltak


Háziorvosokat vizsgáltak

| |
 

A háziorvosi ellátás működését és pénzügyi feltételrendszerét vizsgálták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársai, az eredményekről Winter Zsuzsa számvevő főtanácsos számolt be a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén.

Romló feltételek mellett stagnálást mutatott a háziorvosi rendszer működése – kezdte a vizsgálat ismertetését az ÁSZ főtanácsosa. Kiemelte, a praktizáló háziorvosok egyharmada 50 és 60 év közötti, s meghaladja a harminc százalékot az ennél is idősebb alapellátó orvosok száma. Hetven év felett négyszázan látják el a betegeket.

Még a jelenleginél is kevesebben dolgoznának az alapellátásban, ha az uniós normákat betartanánk, bár a betöltetlen praxisok száma folyamatosan növekszik, a vizsgálat idején 270 volt ezeknek a száma. Hazánkban éppen azokon a területeken a legkevesebb a háziorvos, ahol a legbetegebbek az emberek. AZ OECD országokkal történt összehasonlítás szerint míg a szomszédos Ausztriában 1,4, addig hazánkban 0,7 háziorvos jut 1000 főre.


Betöltetlen háziorvosi körzetek száma és aránya - forrás: Állami Számvevőszék jelentése




Az alapellátás fenntartására a települési önkormányzatokat kötelezi a törvény, amelyek többsége erőn felül járul hozzá a háziorvos meg- és helyben tartásához. Bár különbségek itt is felfedezhetőek, míg egyes fenntartók rendelőt, lakást, műszereket biztosítanak a doktornak, addig másutt az orvostól várják a teljes infrastruktúra meglétét, sőt, egyéb szolgáltatásokat is elvárnak tőle. Hiányosságként említette Winter Zsuzsa, hogy az ágazati vezetés nem adott egységes útmutatást az önkormányzatoknak arra, hogy mit kell biztosítaniuk az alapellátók számára.

Mivel az alapellátás elsődleges feladata a krónikus betegek gondozása lenne, ezek számának demográfiai okokból történő növekedése mára idejétmúlttá tette az egy orvossal és egy asszisztenssel működő praxis fenntartását. Az ÁSZ vizsgálatban javasoltak szerint a rendszert több szakasszisztenssel kellene bővíteni a megfelelő egészségnyereség elérése érdekében.

Minden politikai ciklus programjában szerepel, a szakirodalomban nem lelhető fel a „kapuőr” fogalma. Így az ÁSZ vizsgálat megállapításai szerint Magyarországon ez a fogalom relatív, elsőként ezt kellene definiálnia a szakpolitikusoknak.

A finanszírozás vizsgálata során rámutattak arra is, hogy 2005-2010 között a háziorvosi kassza nominális értékben 20 százalékkal nőtt, valójában a források nem emelkedtek. Winter Zsuzsa külön felhívta a bizottsági tagok figyelmét arra is, hogy a szakfelügyeletre szabály van, forrás azonban nincs.

Bár kormányzati szinten a háziorvosi rendszer megerősítéséről beszélnek, az ÁSZ vizsgálatának adatai ezt nem támasztják alá, eszerint az ágazatirányító nem oldotta meg az évek óta fennálló feszültségeket. A vizsgálóbiztosok javaslata szerint a legfontosabb egy ágazati stratégia kialakítása lenne. Megoldást kell találni a humán erőforrások szükségletek szerinti elosztására, ahogyan az önkormányzatok és a háziorvosok közötti szerződések egységesítésére is.

eLitMed.hu, T.O.
2012-05-10

Kulcsszavak

ÁSZ-jelentés, háziorvos, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Háziorvosokat vizsgáltak